1. fejezet

„Piroska, ez nem a te napod”

A nagy forgatagba szinte esz�t vesztette a t�meg. Macsk�k ut�n rohang�l� s�veget hord� gyerekek ki�ltoz�sa, baglyok huhog�sa elhalt a g�zmozdony f�jtat�s�ban. A peron megtelni l�tszott, de az emberek folyamatosan l�ptek el� a kilenc �s h�romnegyedik v�g�nyra vezet� bolt�ves t�glafalb�l. A bel�p�ket egy kulit kutat� le�ny tartott fel.

- De anya, mondtam, hogy elhoztam – sz�lt keservesen a l�ny.

- Lilly, dr�g�m, akkor mondd, hova t�nt?

- Nem tudom… de tudod, neki a kedvenc id�t�lt�se az elt�n�s.

- Tudtam, hogy nyulat kellett volna venni – forgatta szemeit az anyuka.

- Am�g meg nem fulladok t�le, az allergi�t�l, addig t�k j�… egy pitonnal sokkal egyszer�bb lenne – n�zett anyj�ra a l�ny, boci szemekkel.

- Persze… esetleg egyb�l ne egy runespoort? – zs�rt�l�d�tt az asszony.

- �s naphosszat sem hallgathatn�k m�st, minthogy egyfolyt�ban veszekednek, �s a v�g�n le nem harapj�k egym�s fej�t… a pitonok sokkal aranyosabbak, l�gyszi anyaaaaa.

- El�g legyen Lilly, lek�sed a vonatot – el�gelte meg. – Biztos meglesz, csak kicsit megijedhetett a sok embert�l. Ne agg�dj, na menj – vonta mag�hoz a l�nyt, �s megcs�kolta k�t orc�j�t.

Lilly �t�lelte �desanyj�t, �s szomork�san baktatott a vonat fel�. �pphogy felr�ncig�lta az expresszre az utaz�b�r�ndj�t, a vonat keserves nyikorg�ssal lend�lt mozg�sba. A hirtelen fell�p� tehetetlens�gi er� k�vetkezm�nyek�ppen, hangos puffan�ssal hanyatt esett. A k�rben �ll�k nevetve sz�ledtek sz�t, �res f�lk�t kerestek. Csak egy fekete haj�, id�sebb fi� n�zett s�t�ten Lilly fel�, aki �szre is vette ezt.

- J�vanna, �gy sz�llok fel, �s k�sz – vette oda neki s�rt�d�tten �s pr�b�lta tov�bb r�ngatni a b�r�nd�t t�bb-kevesebb sikerrel. Csak annyit �rt el, hogy a csomag egy kisebb f�ldr�zk�d�ssal elborult. Az eml�tett fi� ell�kte mag�t az ajt�t�l, �s Lilly fel� ment, aki viszont felhorkantott a jeleneten.

- Seg�tsek? – n�zett a barna haj� l�nyra, teljesen kiolvashatatlan arccal.

- Ha m�r �gyis �pp erre j�rt�l, akkor igen – j�tt a nem t�l kedves v�lasz. A fi� kisebb er�lk�d�s k�zepette emelte fel Lilly holmij�t, aki megk�nnyebb�lten s�hajtott fel.

- Mit hordasz ebben?

- Ink�bb mit nem – v�laszolt imm�ron mosolyogva. Csendesen l�pdeltek egym�s mellett, majd Lilly ismer�s arcot pillantott meg az egyik f�lk�ben, �s benyitott.

- Szia Sirius – k�sz�nt r� vigyorogva, a fekete haj� kuzinj�ra.

- Sziaaaaa, Lilly – k�sz�nt vissza a helyes fi�, �s meg�lelte r�g nem l�tott unokah�g�t. A l�ny h�ta m�g� n�zve, eltorzult az arca �s ellens�gesen l�pett egyet el�re, kis h�j�n fell�kve Lillyt.

- Piton?

- Hol? – n�zett k�rbe fellelkes�lten Lilly. A t�bbiek k�tkedve n�ztek a l�nyra, majd egy m�sik sz�pfi� biccentett a Lillyt k�s�r� fi� fel�, aki m�r el� is kapta a p�lc�j�t.

- Mit keresel itt, pipogyusz? – j�tt a s�rt�s a biccent� fi�t�l. Lilly ciccentett egyet a durva sz�n.

- Csak seg�tettem neki – pillantott Lillyre. – Tudtommal m�g nem tiltja t�rv�ny – tette hozz� Piton, mire Lilly elnevette mag�t, a t�bbiek pedig megd�bbenten n�ztek a l�nyra.

- Na m�r! Ne legyetek ennyire iz�k – sz�lt Lilly les�jt�an a fi�kra n�zve, majd kil�pett a f�lk�b�l, �s beh�zta maga ut�n. Ism�t mosolyogva Piton fel� fordult, aki viszont zordan n�zett.

- No, nem kell �gy morcizni – veregette meg a fi� v�ll�t Lilly, mire annak ism�t kiolvashatatlann� v�lt az arca. – K�sz�n�m, hogy seg�tett�l, �s ne haragudj az el�z��rt.

- Nem te tehetsz r�la.

- Egy�bk�nt, Lilly Charnelle – ny�jtott kezet a k�k szem� le�nyz�.

- Perselus Piton – fogadta el a k�zfog�st. A „Piton” n�v hallat�n Lilly megint elvigyorodott. – Mi az?

- �h semmi – v�laszolt szinte nevet� arccal, m�g mindig Piton kez�t fogva.

- Mondjad…

- Ehm, semmis�g. Csak… a piton az egyik kedvenc �llatom – mondta az utols� sz�t m�r nevetve.

- Szuper – forgatta a szemeit Piton, de � is elmosolyodott. – �s mi a m�sik?

- A r�nszarvas – somolygott.

- �rdekes p�ros�t�s.

Sirius kipillantott elh�zva az ajt�t, �s meglepetten konstat�lta, hogy legdr�g�bb rokona, a legut�ltabb ellens�ge kez�t fogja.

- Lilly? – n�zett r� Sirius.

- Igen? – n�zett vissza r�, mik�zben Piton elengedte a kez�t.

- �n megyek – mondta Piton Lillynek.

- Majd akkor m�g tal�lkozunk – mosolygott r� a l�ny, �s Perselus biccentett neki egyet, majd elment.

- Mikor? – h�rd�lt fel Sirius Lillyre n�zve.

- Mit mikor?

- Mikor tal�lkoztok? – az utols� sz�t szinte k�pte.

- Mit t’om �n. Majd ha l�tom…

- Ja akkor, j� – nyugodott meg Sirius. F�lre l�pett beengedve Lillyt a f�lk�be. Ott h�rom fi� v�rta �ket. Lilly val�j�ban m�g k�r�l sem n�zett, olyannyira, hogy a m�sik kett�t ez id�ig �szre se vette. �rdekl�dve m�rte v�gig a kis csapatot. A f�lk�ben egy cikesz repkedett, amin Lilly meg is lep�d�tt.

- Az eny�m – l�pett Lillyhez a s�rteget�s fi�. – James Potter – ny�jtott kezet a l�nynak, aki elfogadta azt.

- Igaz�n… remek – mondta minden lelkesed�s n�lk�l, ironikusan, a cikeszre n�z� l�ny, mire Potter �nel�g�lt mosolya lehervadt.

- � itt Remus Lupin – mutatta be a t�bbieket Sirius. Lupin felpillantott egy vaskos k�nyv f�l�l, �s elmosolyodott Lilly l�tt�n.

- T�nyleg elb�v�l� jelens�g – sz�lt Lupin Siriushoz, mik�zben a megh�kkent arc� Lillyt m�rte v�gig.

- Mondtam – vigyorgott teli sz�jjal Black. – � pedig Peter Pettigrew – fejezte be a bemutat�st az utols�, alacsony, szem�veges, v�zna fi� fel� biccentve.

- Sz�p kis t�rsas�g – sz�vta a fog�t Lilly szinte hallhatatlanul.

- Hm?

- Semmi, csak hogy j� arcok a haverjaid – v�laszolt b�jmosollyal Lilly.

- �s hol van Oszi?

- H�t az �gy volt… sz�val elt�nt – foglalta �ssze r�viden Lilly.

- Ki az az Oszi? – �rdekl�d�tt James.

- A kam�leonom…

- De j�, van kam�leonod?

- Nem, csak sz�vat�sb�l mondtam – gondolta mag�ban Lilly.

- Hallod, annyiszor elt�nt m�r – mondta Sirius. – Ennyi er�vel tehetn�l r� valami nyomk�vet�t…

- Ez j� �tlet – morfond�rozott Lilly. – Majd a Roxfortban keresek valami b�b�jt…

- H��, �s akkor te most vagy els�s? – lelkendezett James. – Rem�lem Griffend�les leszel.

- �s az mi�rt j� nekem?

- Mert a Griffend�l a legjobb… minden �rtelemben – kacsintott r�, amit a l�ny nem nagyon �rt�kelt, de az�rt pr�b�lt nem t�l ellens�ges k�pet v�gni. Megr�zta hossz� haj�t, majd hatalmas utaz�b�r�ndj�ben kezdett kutatni. Mindent megtal�lt, csak azt nem, amit keresett. Cs�ggedten huppant vissza a b�rhuzatos �l�sre.

Kicsit se lep�d�tt meg, mikor �szrevette, hogy James �l vele szemben, �s barna szemeivel a l�nyt m�regeti, majd egy kis id� ut�n felhagyott ezzel a sz�rakoz�ssal, �s besz�llt a kviddicsr�l sz�l� magasr�pt� t�rsalg�s�ba. Az id� eltelt�vel Lilly kezdte megunni a gyors, szinte elmos�d� t�jak n�z�s�t. „Oszi-keres�s” c�msz� alatt pr�b�lt megl�gni a nem t�l sz�rakoztat� t�rsas�g el�l, de a Potter-gyerek feltett sz�nd�ka volt, hogy seg�tsen megkeresni a kam�leont.

- �s mondd csak, mi a k�l�nbs�g a roxfortos h�zak k�z�tt? – pr�b�lta felvetni az �t �rdekl� t�m�t Lilly, mik�zben James a nyom�ban lihegett.

- Mint eml�tettem a Griffend�l a legjobb, ott vannak a legjobb arcok. Azt�n ut�na m�g a holl�h�tasok a legnorm�lisabbak, b�r �k a tan�rok kedvencei…

- �s az mi�rt baj?

- Nem baj, de ez egy iskola – v�laszolt cinkosan a fi�, mire Lilly is elmosolyodott. – Azt�n van m�g a Hugrabug, na az el�g g�z, oda a gy�p�sek j�rnak – h�zta el a sz�j�t. – �s a legrosszabb meg a Mardek�r…

- �s az mi�rt olyan rossz?

- Csupa debil j�r oda, fura, s�t�t arcok… mint p�ld�ul Pitonka – szinte sziszegte az utols� sz�t.

- Pitonka… hehe, viccesen emlegetitek – mosolyodott el. – �s mit v�tett � fens�getek ellen, hogy ilyen k�zut�latnak �rvend?

- Vele, tudod, az a baj, hogy l�tezik – h�zta fel az orr�t. – Csak r� kell n�zni, �s ler� r�la, hogy milyen egy bamba s�g�r.

- Aha, sz�val att�l, hogy � nem olyan sz�vtipr� alkat, ut�lni kell? – kezdett d�hbe j�nni Lilly, de m�g siker�lt j�l �lc�znia.

- �gy is mondhatjuk – r�ntotta meg a v�ll�t, majd kac�ran a haj�ba t�rt.

- �s m�g a l�nyokra mondj�k, hogy hi�k – grimaszolt Lilly.

- Senki sem mondta, hogy a fi�k nem adnak a k�ls�re…

- De rossz duma – v�gott a szav�ba a l�ny. – �s mi ez a nagy kviddics-l�z?

- A Roxfortban vannak kvidics m�rk�z�sek…

- Igen err�l olvastam – v�gott ism�t a szav�ba Lilly.

- T�nyleg? Hol? – �muldozott James.

- Roxfort T�rt�net�ben…

- Olyan is van?

- Ehm – n�zett r� furcs�n Lilly, majd megr�zta a fej�t, hogy elvesse az esetlegesen s�rt� megjegyz�seket. – Sz�val… �s ti benne vagytok a csapatban, vagy mi?

- M�g nem, de a csapatban j� p�r meg�resedett poszt lesz, mert egy terel�, egy hajt� meg a fog� is tavaly volt v�gz�s.

- �s gondolod, hogy harmad�veseket bev�logatnak?

- Nem az �letkor, hanem a tehets�g sz�m�t – kacsintott r� Jamie.

- Majd megl�tjuk – felelte Lilly. – �s ti minek jelentkeztek?

- Sirius terel� akar lenni…

- Igen, Siri, nagyon j�l tud h�r�tani… minden �rtelemben – jegyezte meg Lilly.

- �n meg fog�nak.

- Azt valahogy sejtettem.

- T�nyleg?

- Nem volt neh�z… egy cikesz repked a f�lk�ben… nem t�l s�r� l�tv�ny. Vagyis eddig m�g egyetlen kup�ban sem l�ttam. �s a tan�rok milyenek?

- H�t… vannak unalmasak, meg kev�sb� unalmasak. Az igazgat� nagy arc.

- T�nyleg? Azt hinn� az ember, hogy a kor legnagyobb m�gusa kicsit… hogy is mondjam, furcs�n viselkedik.

- Igaz, k�l�nc dolgokat is tesz, de nem olyan �rtelemben. Fura szavakat haszn�l n�ha – t�n�d�tt el James. M�g ez a kicsit bamba kifejez�s is j�l �llt j�v�g�s� arc�n, ezt m�g Lilly se tagadhatta le. M�s k�rd�s, hogy nem nagyon b�rta a cs�v�t. Kicsit nagyk�p�nek tetszett, de lehet, hogy csak �gy, els� benyom�sra, �s id�vel majd v�ltozik a v�lem�nye.

- H�t, k�v�ncsi vagyok, hogy milyen lesz. Olvastam m�r az �p�letr�l, de m�g Sirius se nagyon mes�lt r�la…

- T�nyleg, ti hogyhogy rokonok vagytok?

- Az ap�m, meg az � apja testv�rek.

- De az hogy lehet? Nem is Black a vezet�kneved.

- Val�ban, de az anyai felmen�im k�z�tt nem volt szok�s a f�rj vezet�knev�t adni a l�nygyereknek.

- �rdekes. Valami nagy �s�d van, vagy mi�rt?

- �gy is mondhatjuk…

- Na ki az? – b�kte oldalba James.

- Nem akarod tudni – mondta, mik�zben a kez�t meglend�tette a fi� el�tt, mintha az elm�j�t akarn� ir�ny�tani. Ezt m�g az egyik mugli-filmben l�tta.

- Na mi van? R�m nem hat az elmekontroll, padawan – nevette el mag�t James. A l�ny is elmosolyodott. – Na ki vele, ne k�m�lj.

- Morgan…

- M�rmint Morgan le Fay? Morgana a k�z�pkor s�t�t m�gusa?

- H�t… igen… de iz�… a csal�dban senki sem foglalkozik a S�t�t Tanokkal – s�t�tte le a szem�t Lilly.

- Aha… az�rt rem�lem, a Griffend�lbe ker�lsz – v�laszolt k�tkedve James.

- J�l van m�r, nem k�ne csak ez�rt pikkelni r�m. Sirius sz�lei is t�k s�t�tek, s�t az eg�sz Black csal�d olyan – v�dekezett a l�ny.

- Nyugi van, kish�lgy, nem mondtam semmi rosszat – mosolyodott eln�z�en Potter.

- Nem, de �gy n�zt�l. Heh, ez a rasszizmus.

- Nem vagyok rasszista – vetett ellent.

- �h dehogy… csak k�ls� alapj�n �t�lsz, ha az megvan, akkor meg a s�t�t-vil�gos csal�d hovatartoz�sa szerint – �lt�tt nyelvet a l�ny.

- Nem tetszik a bar�tokat-v�laszt� szok�som? – zs�rt�l�d�tt j�t�kosan James.

- �ppens�ggel tal�lok benne n�mi kivetni val�t – folytatta Lilly. – Persze senki se lehet t�k�letes, m�g ha Griffend�les, sem.

- Mert am�gy t�k�letes lenn�k? – csillant fel a fi� szeme.

- �n ezt egy sz�val sem mondtam – v�laszolta nevetve Lilly. James s�rt�d�tt pillant�sokat vetett r�, majd � is elnevette mag�t. A folyos�n v�ratlanul egy feh�rsz�r�, k�kszem� macska jelent meg. A nyak�ba r�zsasz�n szalag volt masnira k�tve, �s egy cseng� is volt, hogy teljes legyen a kollekci�. Lilly a macska szalagja �s masnija l�tt�n egy undorod� arcot v�gott, �s James arc�n is �tfutott egy hasonl� grimasz. Egy k�zeli kup�b�l kisz�r�d� sir�nkoz�s hallatszott.

- Nem tal�lom Missyt – j�tt egy nyafog� l�ny hang. Lilly ennek hallat�ra, ha lehet, m�g undorod�bb arcot v�gott. Mikor James megl�tta a l�ny arc�t, el is nevette mag�t.

- Mondd, hogy nem Missy a macska neve! – s�gta oda Jamesnek Lilly. A kup� ajtaja hangos csattan�ssal kiv�g�dott, �s egy v�r�s haj�, a s�r�st�l v�r�s – de am�gy z�ld – szem� l�ny rontott ki bel�le. �pp az ellenkez� ir�nyba indult, mint a macska volt.

- Nem k�ne sz�lni neki?

- De nem is tudjuk, hogy az � macsk�ja.

- Csak r� kell n�zni – mutatott Lilly a l�ny r�zsasz�n ruh�j�ra. A haj�ban, ugyanolyan r�zsasz�n szalag volt masnival, mint a cic�n. – H�, bocsi – futott a l�ny ut�n Lilly. Az megfordult �s m�g mindig potyogtak a k�nnyei.

- Igen?

- V�letlen nem egy feh�r cic�t keresel? – k�rdezte Lilly.

- Honnan tudod? – k�rdezte elm�l�zva a v�r�s haj� l�ny.

- V�letlen �pp megl�ttuk – v�laszolta, majd James is meg�rkezett Lilly m�g�, kez�ben Missyvel. A gazd�ja amint megl�tta, egyetlen, h�n szeretett kiscic�j�t, egyb�l j� kedvre der�lt.

- Juj, nagyon k�szi! – h�l�lkodott, szinte ny�vogva a l�ny. – Lily Evans vagyok – ny�jtotta oda bal kez�t, jobbal a cic�t fogta.

- Lilly Charnelle, � meg James Potter – biccentett a fi� fel� Lilly. Evans egy elb�v�l� mosolyt k�ld�tt a fi�ra, aki bamba k�ppel visszavigyorgott. Mikor Lily szinte libegve elvonult, Lilly oldalba k�ny�k�lte Pottert.

- Egy kis ny�l folyik a sz�db�l – oltogatta. James visszat�rt a f�ldre, �s les�jt�n n�zett a l�nyra, aki viszont ma sz�letett b�r�ny k�ppel pislogott r�. – Fogadok, vele nem baj, hogy a vil�gon van – forgatta meg szemeit Charnelle.

- Nagyon vicces vagy…

- Jaj, bocsi, nem akartam megs�rteni a kis bar�tn�det – vigyorgott r� Charnelle. – �t�lj k�ls� alapj�n, bel�l �gyis csak s�t�ts�g rejlik – mondta az ablakon kib�mulva. A t�j most havasra v�ltott. A nap m�r alacsonyan tetszett a horizonton, �s n�ha felh�k �sztak be el�.

- Lassan meg�rkez�nk – �llap�totta meg James, Lilly m�g� l�pve.

- �s nem tal�ltuk meg Oszit. Helyette megtal�ltuk Missyt, te meg r�tal�lt�l �leted �rtelm�re…

- Hehe, nagyon vicces – sz�lt minden lelkesed�s n�lk�l a fi�. – � nem �letem �rtelme, egyszer�en csak egy j� csaj.

- Aha, ez megnyugtat� – k�telkedett a l�ny. – �n m�g ben�zek egy helyre, azt�n megyek vissza – fordult meg Lilly, �s akkor vette csak �szre, hogy James milyen k�zel �ll hozz�.

- �n mi�rt nem mehetek?

- Mert rasszista vagy – mondta j�t�kosan. – Tudod, bek�sz�n�k a… hogy is mondtad? „Debilek h�z�ba” j�r� unokates�mnak.

- Jaj, csak nem Bellatrixnak? – k�rdezte olyan arccal, mintha citromba harapott volna.

- Pontosan. Tudtam hogy �gy fogsz reag�lni – l�pett arr�bb Lilly, �s tovament a folyos�n.

- H�, most megs�rt�dt�l? – ment ut�na Potter.

- Nem – v�laszolta t�m�ren Lilly.

- Az�rt elk�s�rlek… majd arr�bb megv�rlak.

- Fel�lem – pillantott h�tra, James csoki-barna szemeibe Lilly.

R�vid s�ta ut�n meg is tal�lt�k, szinte az utols� kup�ban, Bell��kat. A f�lk�b�l hangos durran�sok hallatsz�dtak ki, �s az elf�gg�nyz�tt ajt�n kereszt�l is l�tsz�dott, hogy bent var�zsl�s zajlik, mert a kisz�r�d� f�nyek a sziv�rv�ny minden sz�n�ben pomp�ztak. Mikor egy kisebb csend be�llt, Lilly bekopogott az ajt�n, majd, mintha bent megfagyott volna a leveg�. Semmit sem lehetett hallani. Hirtelen valaki elh�zta a folyos�ra n�z� egyik ablak f�gg�ny�t, �s kipillantott, majd ugyanolyan gyorsan vissza is h�zta.

- Potter? – hallatsz�dott ki alig hallhat�an egy f�jdalmas, n�i szisszen�s. Az ajt� nagy lend�lettel felt�rult, �s Bella �pphogy nem fell�kte egyetlen unokah�g�t. – Lilly? – pillantott le a valamivel magasabb Bellatrix, �s elmosolyodott. Fekete, g�nd�r haja gy�ny�r�en omlott a v�ll�ra.

- Szia Bell – �lelte meg Lilly, unokates�j�t. – M�r azt hittem, egyb�l �tokkal nyitj�tok ki az ajt�t – viccel�d�tt a l�ny.

- H�t �gy is volt, csak Avery mondta, hogy egy l�ny �ll az ajt�ban.

- Na k�szi – s�hajtott Charnelle.

- �s az mit keres itt? – pillantott a p�r m�terre �ll� Potterre, akinek a keze a tal�rja al� volt cs�sztatva, val�sz�n�leg a p�lc�j�t fogta, hogy alkalom adt�n k�zn�l legyen v�dekez�shez.

- � csak a test�r�m – legyintett Lilly. Majd Bella k�rd� arca l�tt�n hozz� tette: - velem akart j�nni, nem volt sz�vem elk�ldeni – mondta cinkosan vigyorogva. Bella nem mosolygott vissza. – Eh, ennyire d�l a rivariz�l�s a Griffend�l �s Mardek�r k�z�tt?

- El�gg� – v�laszolt a l�ny, de az�rt az arc�ra er�ltetett egy mosolyt.

- Akkor rem�lem egyikbe sem ker�l�k.

- �n meg nagyon rem�lem, hogy a Mardek�rba jutsz – mondta komolyan.

- Igaz�b�l Oszi keres�s�re indultunk… nem l�ttad?

- M�r megint elt�nt? – enyh�lt meg az arca. Lilly b�lintott. – Esk�sz�m, ha el�ker�l, valami nyomk�vet� b�b�jt sz�rok r� neked.

- Sirius is ezt mondta – jegyezte meg alig hallhat�an Charnelle. Bell�nak megint elkomorult az arca, de hogy a kibontakoz� vit�t elker�lj�k, Lilly m�s vizekre terelte a t�m�t. A ny�ri sz�netr�l besz�lgettek �s a kviddicsr�l. Bella is jelentkezni fog az idei csapatba terel�nek. N�h�ny percig m�g besz�lgettek h�tk�znapi dolgokr�l, meg Roxfort-beli tippeket adott Bella Lillynek, azt�n r�videsen elk�sz�ntek egym�st�l, mert az expresszen bemondt�k, hogy tizenh�rom perc m�lva meg�rkeznek Roxmorts-ba. Miut�n Lilly elk�sz�nt Bell�t�l, visszafordult, �s �szrevette, hogy James �pp �gy �ll a falnak d�lve, mint Piton d�lt az ajt�nak, �s ezen egy j�t virult.

- Mi ez a nagy j�kedv, Lill?

- � semmi, � macs�s�ga.

- Hallod kisl�ny, nagyon felv�gt�k a nyelved – hangoztatta v�lem�ny�t a fi�.

- Ez van. De nem mondom el, milyen hasonl�s�got vettem �szre k�zted �s a „kedvenc” kis mardek�rosod k�z�tt, mert m�g megs�rt�dn�l – mosolyodott el s�t�ten a l�ny.

- Jaj – ny�g�tt fel tetettet f�jdalommal a fi�. – Mes�lj.

- �, csak ugyanolyan p�zban �lltok… akarom mondani d�ltek a falnak – helyesb�tett.

- Merlin kegyelmezz – szisszentett fel a fi�.

- Mondtam, hogy f�jni fog.

- Azt nem hittem, hogy ennyire – n�zett a l�ny szem�be, majd ism�t belet�rt s�t�tbarna haj�ba, �s h�tul felborzolta. Lilly ezen csak elh�zta a sz�j�t, de James nem l�tta. Meg�rkeztek a kup�hoz, �s a fi� kinyitotta a l�ny el�tt az ajt�t, bementek.

- Mit csin�ltatok eddig? – n�zett hamisk�san Sirius a haverj�ra.

- Semmit, amit a te perverz fant�zi�d elk�pzel – v�laszolt Lilly, mire az �sszes fi� elr�h�gte mag�t. – Any�m ments meg – emelte tekintet�t a plafonra.

***

A vonat hangos nyikorg�ssal f�kezett le a Roxmorts-i p�lyaudvarra �rve, hatalmas sz�rke f�st�t f�jtatva k�m�ny�b�l. A nap m�r lebukott a hegyek k�zt, az eget vastag felh� r�teg takarta. A Roxfort kivil�g�tott ablakainak a f�nye vid�man t�ncolt a s�t�ted�s sz�rk�let�ben. Az �llom�s kihalt volt, csak egy ember tart�zkodott ott. Nem mindennapi l�tv�nyt ny�jtott barna b�rkab�tj�val, amin sz�mtalan zseb volt, �s az is el�g felt�n� volt, hogy az illet� magass�ga igencsak meghaladta a norm�lis �tlagot. Kez�ben egy – a termet�nek megfelel� – l�mp�st tartott. Lehelete megl�tszott a hideg, esti id�ben.

A vonat, m�g egy utols� r�ndul�ssal v�gleg meg�llt, �s f�jtatott egyet, majd sziszeg� hangot hallatott. Az ajt�k felt�rultak, �s megannyi di�k �z�nl�tt le a Roxfort Expresszr�l. Az addig mag�nyosan �ll� �ri�si termet� szem�ly, most lap�t-kezeit felemelve kezdett integetni maga fel�, �s hangosan ki�ltozott:

- ELS�S�K! IDE HOZZ�M! GYERTEK IDE! ELS�S�K! – kurjantotta el mag�t p�rszor a f�rfi.

A k�r�l�tte �sszegy�lt gyerek-sereg m�g kisebbnek �rezhette mag�t. A legmagasabb se �rt fel a derek�ig. Majdnem mindenki megszeppenten �llt. Addig v�rtak m�gnem az utols� fels�bb �ves is tov�bb ment. Majd elindultak egy t�gas �sv�nyen, egy roppant, feket�nek tetsz� t� fel�. A csoportt�l kicsit lemaradva, egy barna haj� l�ny futott nagy zajt csapva. Lilly volt az. Alighogy be�rte az utols� embert, egy ki�ll� gallyban „kisebb” f�ldindul�ssal hasalt el. A t�bbiek h�trafordultak, �s minden szem a l�nyra szegez�d�tt, aki egy ideges mosollyal elint�zte a dolgot. A mellette �ll� sz�k�s barna haj� fi� kiny�jtotta a kez�t, hogy felseg�tse Lillyt. � h�l�s pillant�ssal megragadta a kezet, �s fel�llt a f�ldr�l.

- Seamus Harper – mutatkozott be a fi�.

- Lilly Charnelle.

- J� kis bel�p� – vigyorodott el Seamus. Lilly bossz�san n�zett r�, de sz�ja mosolygott. A t�meg tov�bb indult.

- Szeretem a felt�n�st – v�laszolta Lilly, s a szem�t forgatta.

- Am�gy egy picit poros lett�l – mutatott a l�ny t�rd�re.

- K�szi – porolta mag�t a l�ny.

- �s, mi�rt k�st�l, ha szabad tudni?

- �h… ne is k�rdezd. A dr�ga j� unokab�ty�m egyik idi�ta haverja kital�lta, hogy milyen az, mikor n�m�t� b�b�jjal vessz�k k�rbe a kup�t. Igaz�n j� volt, azt lesz�m�tva, hogy nem tudta levenni r�la a var�zslatot, �s nem tudtunk kimenni.

- Hogy f�gg �ssze a kett�? – n�zett szem�ld�k�t �sszevonva.

- Nem tudom. V�g�l is az unokates�m el�kapta a sv�jci bicsk�j�t, �s kinyitotta az ajt�, de addigra m�r mindenki lesz�llt, �s megmutatt�k, hogy merre mentek az els�s�k – fejezte be a besz�mol�t Lilly. – Ez nem az �n napom.

- Majd csak jobb lesz – veregette meg a v�ll�t Harper.

Mire befejezte a mondat�t, m�r meg is �rkeztek a kik�t�be. A magas vezet� h�trafordult a g�ly�k fel�.

- Minden cs�nakba csak n�gyen �lhettek, tarts�tok be, k�l�nben felborul a haj� – sz�lt a f�rfi.

Lilly �s Harper az utols� haj�ban �ltek le, egy r�veteg tekintet�, barna, f�lhossz�-, hull�mos haj� l�ny t�rsas�g�ban. A l�ny tal�rja cs�l�n �llt, el volt gombolva, de �t nem igaz�n zavarta. L�bait cs�mp�san, befel� ford�tva �lt le.

- Szervusztok – sz�lt �lmatag hangon. Harper �s Lilly �sszen�ztek, majd visszak�sz�ntek, �s bemutatkoztak. – Lara Lufkin a nevem. Nem is tudtam, hogy cs�nakkal kel�nk �tra, hogy el�rj�k a kast�lyt.

- �n azt olvastam, hogy a fels�bb �vesek, l� n�lk�li fi�kerekkel utaznak – k�z�lte Lilly.

- T�nyleg? – n�zett r� Lara. – �s az mi? – k�rdezte kicsivel k�s�bb elm�l�zva.

- H�t �… egy olyan kocsi, amit �ltal�ban lovak h�znak. Olyasmi, mint a hint�, csak kisebb, �s ennek van teteje.

- �s ezt te honnan tudod? – tette fel lassan, megfontoltan k�rd�s�t. Harper a r�h�g�s hat�r�n �llt, alig b�rta elfojtani a felt�rekv� hahot�z�st, de eddig t�rt�ztette mag�t.

- �s te honnan nem? – gondolta Lilly. – Olvastam – v�laszolta r�viden.

- �s hol? – h�zta el a mag�nhangz�kat.

- Egy k�nyvben – v�laszolta Lilly t�relmes hangon. Lara b�lintott, �s a haj�b�l, el�re kihajolva kezdte el n�zni a v�z felsz�n�nek fodroz�d�s�t, amit a ring� haj� okozott.

- Most k�ne bele l�kni – s�gta oda Harper Lillynek, aki mosolyogva megr�zta a fej�t. Egy pillanat m�lva Lara sehol sem volt, viszont a cs�nak orr�ba egy nagy adag v�z fr�ccsent. P�r m�sodperc eltelt�vel Lara is felbukkant a cs�nak mellett, a v�z al�l. Lilly megk�v�lten n�zett r�. Majd gyorsan fel� fordult, mik�zben a cs�nak tov�bb siklott a v�zen. Lara megfogta Lilly kez�t, de v�ratlanul valami leh�zta a v�z al� �s Lillyt is mag�val r�ntotta. Lilly hirtelen azt sem tudta hol van, mikor a hidegv�z elnyelte. Lara tov�bb csimpaszkodott a l�ny karj�ba, aki viszont a nem t�l meleg v�zt�l kezdett lelassulni. Majd egy �jabb r�nt�ssal, egy pillanat alatt felrep�ltek a leveg�be. A t� �ri�spolipja n�zte �ket j�t�knak. A leveg�ben Lilly ugyan j�l �rezte mag�t, de a h�rom m�ter magass�g megr�m�tette, f�leg mikor a polip megr�zta �ket.

- �����! – ord�tott Lilly. A partr�l egy csapat fels�bb �ves figyelte megd�bbenve az esem�nyeket. Lilly el�kapta a p�lc�j�t. – Rictusempra – ki�ltotta el mag�t. A hat�s nem maradt el. A polip meglend�tette hatalmas karj�t egy hangos vis�t�st hallatva, �s j� t�z m�terre elhaj�totta Lillyt, aki magatehetlen�l csap�dott a v�zbe, j�kora v�zoszlopot hagyva maga ut�n. A partr�l egy l�ny ijedt�ben felsikoltott.

- Figyeld m�r Tapmancs, az nem a ’h�god? – b�kte oldalba Siriust Lupin. A fi� �sszesz�k�tette fekete szem�t, hogy jobban l�sson az imm�ron az esti s�t�tben. A polip karja ism�t kiemelkedett a v�zb�l, �s �jra megtal�lta Lillyt, aki r�m�lt ord�t�sok k�zepette pr�b�lta ler�zni mag�r�l a karokat.

- �h, hogy az Isten s�lytana le r�d szigonyos vill�mj�val – hallatsz�dott a partra egy rekedt ord�t�s.

- Godric! Ez Lilly – ki�ltotta el mag�t Sirius �s a part fel� kezdett futni. James �s Lupin k�vette, n�mi f�zisk�ssel Peter is ut�nuk iramodott. Mire a t�partra �rtek, egy f�lig eszm�letlen Larat tal�ltak ott.

- Renervate – kapta el� p�lc�j�t Lupin, �s a l�nyra szegezte. Az egy adag vizet k�p�tt, s feleszm�lt, v�g�l fel�lt.

A t� menti dombon kezdtek gy�lni a di�kok, �s mind el�mulva n�zt�k a l�gi bemutat�t, ami Lilly kontra �ri�spolip k�z�tt zajlott.

- �h! Nem hiszem el, vedd m�r le r�lam azt a h�rty�s polip karod – ki�ltott d�h�sen Lilly. A polip mintha �rtette volna, csak �pp nem foglalkozott vele. Ellipszis p�ly�n kezdte meg lengetni a l�nyt, boldog vis�t�s k�zepette. – Legal�bb ne visongj – ny�gte h�nyingerrel k�szk�dve.

- Silencio – lend�tette p�lc�j�t, mire a polip tov�bbra is vis�tva kit�totta nagy sz�j�t, csak �pp hang nem j�tt ki rajta. – Lumos Maxima. Lumos Olem – suttogta Lilly, mire a p�lc�ja vil�g�t� labdak�nt izzott fel. A polip egy percre le�llt. Majd �rdekl�dve m�sik karj�t is felemelt, �s azt a p�lca fel� lend�tette.

- Ez szuper… Nox… Expeliarmus – l�tt ki egy k�k �tkot, a polip �t tart� karj�ra c�lozva. Siker�lt kiker�lnie az er�s szor�t�sb�l, �s egy csobban�ssal a v�z beesett. A gravit�ci�s er� hat�s�ra a v�z al� mer�lt, de olyan m�lyre, hogy es�lye sem volt vissza�sznia a felsz�nre, mert az es�s k�zbeni sik�t�ssal nem maradt sok tartal�kolt leveg�je. Jobb �tlete h�j�n �jra meggy�jotta p�lc�j�n a f�nynyal�bot, hogy mag�hoz h�vja a polipot. Az k�nnyen r�tal�lt �s ism�t a leveg�be emelte. Lilly vizet k�pve fejjel lefel� l�gott, imm�ron n�gy m�ter magass�g�ban.

- Most vagy soha – gondolta Lilly. – Diffindo – az �tok lila f�nnyel has�totta fel az �ri�spolip karj�n a h�msz�vetet. Az, a n�m�t� b�b�j hat�s�nak m�l�s�t�l ism�t f�lsiket�t� vijjog�sba kezdett, �s eldobta Lillyt. A l�ny k�zel a parthoz, landolt a v�zben, �m most nem pazarolta ord�t�sra az oxig�nt, helyette nagy leveg�t vett. A t� itt m�r t�l sek�ly volt ahhoz, hogy a polip ut�na eredhessen. Charnelle remegve �szott a partra. Nem messze t�le Sirius �s bar�tai rohantak hozz�. A l�ny n�gyk�zl�b m�szott a partra, �s a h�t�ra vet�d�tt.

- Lilly, Lilly j�l vagy? – futott oda hozz� Sirius. A l�ny egy elhal� „Igen”-t ny�g�tt. James k�ts�gbeesetten n�zte a l�nyt, Siriusnak fal feh�r volt az arca. Szinte vil�g�tott a s�t�tben.

- F�zom – lehelte a hidegbe a l�ny. Csillagokat l�tott, pedig felh� fedte az �gboltot. Sirius leh�zta r�la a k�penyt, James pedig r�ter�tette a l�nyra a sajtj��t. Egy perc m�lva Lilly fel�lt.

- Jobb? – n�zett r�, m�g mindig a feh�r Sirius.

- Kicsit…

- Menj�nk be, ott melegebb van – sz�lt James. Lilly az erej�t visszanyerve fel�llt, �s Siriusra t�maszkodva elindultak a bej�rat fel�. A t�meg m�r feloszlott. Mindenki a Nagyteremben volt. De m�gsem, McGalagony vill�ml� tekintettel, s�lyomj�r�ssal k�zel�tett James�k fel�.

- J� est�t urak! �r�m l�tni magukat n�ha – d�rrent r�juk. – Mit k�pzelnek? K�l�n megh�v�t kell k�lden�nk, hogy r�szt vegyenek az �nneps�… - a professzor szava elakadt, mikor megl�tta, a hulla feh�r Siriust, �s Lillyt. – Mi t�rt�nt? – a d�h ijedts�gbe csapott �t. A fi�k r�viden felv�zolt�k a t�rt�nteket. McGalagony r�parancsolta a fi�kra, hogy azonnal menjenek be a Nagyterembe, Lillyt pedig felk�s�rte a gyeng�lked�re.

- De nem kell, j�l vagyok, professzorasszony – ellenkezett Lilly, de mindhi�ba. Hamar el�rt�k a gyeng�lked�t. Madame Pomfrey a l�ny kez�be nyomott egy b�jitalt, majd elhessegette �t McGalagony k�s�ret�ben az �nneps�gre. Egy kis szob�ba �rkeztek, ami a Nagyteremre ny�lott.

- Menjen be, m�r elkezd�d�tt a cerem�nia – sz�lt az asszony, �s Lilly el�sz�r megr�m�lt, mikor megl�tta, mekkora utat kell megtennie a beoszt�sra v�r� g�ly�k k�z�. Majd er�t vett, �s felszegett fejjel indult. Amint bel�pett a terembe, minden szem fel� fordult. De � rend�thetetlen�l n�zte a c�lt – Seamust. A k�rnyezete elhom�lyosult el�tte, csak arra koncentr�lt, hogy ne essen el, vagy valami hasonl�. Sikeresen meg�rkezett Harper mell�, aki biztat�an mosolygott r�.

- Megvagy? – k�rdezte Harper.

- Voltam m�r jobban is – v�laszolt Lilly csuromvizes hajjal. A k�peny, amit James adott neki, �rthetetlen okokb�l nem �zott �t, s�t, mintha felsz�vta volna a nedvess�get, �s felmeleg�tette.

- Heh… t�ged m�r be is osztottak? – mutatott a Griffend�l oroszl�nj�ra Harper. Lilly megr�zta a fej�t.

- Harper, Seamus – visszhangzott a terem a Teszlek s�veg hangj�t�l.

- Sok szerencs�t – s�gta oda neki Lilly. Harper f�l�sen a h�roml�b� sz�khez ment.

- Holl�h�t – rikkantotta el mag�t a s�veg. A beoszt�s folytat�dott. James �s Sirius vigyorogva integettek Lillynek, aki viszont feszengve pillantott a s�vegre.

- Evans, Lily – sz�lt ism�t a s�veg. A v�r�s haj� l�ny, kecses l�ptekkel indult a sz�k fel�. A s�veg hosszas gondolkoz�s ut�n elki�ltotta mag�t: - Griffend�l.

- Cliodna, Cameron – j�tt ism�t a Teszlek S�veg hangja. Egy barna haj�, z�ld szem�, t�nem�nyes le�nyz� l�pett az emelv�nyre �s �lt le a sz�kre. Amint a fej�hez �rt, a fejfed� azonnal elkurjantotta mag�t: - Holl�h�t!

- Charnelle, Lilly – a csend Lilly sz�m�ra szinte s�ket�t� volt. Amint a sz�k fel� indult, a di�kok felsuttogtak, �s egyesek mutogatni kezdtek r�. A boszork�ny, aki a s�veget tartotta, r�helyezte a fej�re azt. – Oh� – hallatszott a s�veg csak Lilly agy�ban. – L�tom �m kisasszony, hogy mi�rt k�sett. Sok var�zslatot tud, ez k�ts�gtelen. Remek boszorka lesz. B�tors�ga is van b�ven. Hova tegyelek? – gondolkodott a s�veg. – Legyen h�t… Holl�h�t – ki�ltotta el mag�t.

Lilly fels�hajtott, a Holl�h�t asztal�n�l tapsvihar harsant fel. Lilly szomork�san Sirius fel� n�zett, aki viszont csak legyintett egyet, �s elmosolyodott. A l�ny Harper �s a Cameron nev� l�ny k�z� �lt le. Mikor felpillantott, csak akkor vette �szre, hogy vele szemben Lara mereszti k�kes-z�ld szem�t az igazgat�ra f�ggesztve.

- J�, szia Lilly – vette csak egy perccel k�s�bb �t Lara �s b�rgy�n elmosolygott. Lilly is er�t vett mag�n �s viszonozta a gesztust.

- Lara. �s, hogy vagy? Veled mi t�rt�nt?

- �n? H����t – n�zett r� a l�ny, de nem fejezte be a mondat�t.

- Kedves �j, �s visszat�r� di�kok – zengte be a helys�get az igazgat� hangja. – Mindenkit szeretettel �dv�zl�k! – t�rta sz�t karj�t, mintha a di�kokat meg akarn� �lelni. – Fel kell h�vjam figyelmetek p�r dologra. A Tiltott Rengeteg m�g mindig mindenki sz�m�ra tiltott ter�let. Frics �r megk�r titeket, �ll�t�sa szerint, m�r 723. alkalommal, hogy a folyos�kon ne haszn�ljatok tr�gyagr�n�tokat. Este t�z ut�n m�g mindig tilos mindenki – pillantott Jamesre �s Siriusra – sz�m�ra a folyos�kon k�sz�lni. Ennyi h�t. Rib�z! Frukt�z! Gl�k�z! Galakt�z! J� �tv�gyat!

Az asztalokon l�v� �sszes aranyt�ny�r megtelt �tellel. Minden �nycsiklandoz� specialit�s megtal�lhattak a tanul�k, ami csak szem sz�jnak ingere. Lara csak n�zte-n�zte az �tkeket, majd lass� mozdulatokkal gy�jt�tte �ssze a vacsor�j�t.

Lilly k�rben�zett a termen ismer�s arcot keresve. A mellett�k lev� asztal, ami a falhoz volt k�zelebbi, a Mardek�r� volt. R�vid id� alatt meg is tal�lta szem�vel Bell�t, �s oda sziszegett neki. A k�r�l�tt�k �l�k Lillyre n�ztek, de � kitart�an csak Bellatrixot szugger�lta, aki �szre is vette. Intett neki, hogy nem baj, hogy a Holl�h�tba ker�lt. Lilly szeme kiss� arr�bb siklott �s az asztal m�sik v�g�n megl�tta Pitont. � is �pp a l�nyt n�zte, majd mikor �szrevette, hogy az integet neki, zavartan a vacsor�ja fel� ford�totta a figyelm�t. Erre a reakci�ra Lilly elnevette mag�t, majd megvonta a v�ll�t, �s besz�lget�sbe mer�lt Cameronnal, Harperrel �s a Cameronnal szemben �l� Beka Valentine nev�, v�r�s haj� l�nnyal is.

***

- Els�s�k! Ide, hozz�m! Gyertek ide! – ki�ltozott egy szik�r, fekete haj� holl�h�tas fi�.

Lilly, Harper �s a t�bbi g�lya j�llakottan hagyta ott a megd�zsm�lt asztalt. A prefektus vezet�s�vel kimentek a Nagyteremb�l, �s bal oldalt felmentek egy l�pcs�n. Az ablakon a Holdf�ny id�k�z�nk�nt bevil�g�tott, mikor �pp nem egy felh� takarta el. A t�volban a f�k a sz�lt�l d�l�ng�ltek. Tov�bb haladva a folyos�n egy �jabb, majd m�g t�bb tucaton �t l�pdeltek. A falak mellett a lovagi p�nc�lok n�ha megemelt�k a rost�lyukat az elhalad�k el�tt.

Egy sz�k csigal�pcs�h�z �rve szuszogva szedt�k a fokokat, majd egy kisebb helyis�gbe ker�ltek. Csak egy ajt� �llt ott, de azon se kilincs, se kulcslyuk nem volt, csak egy holl� alak� ez�stkopogtat�. A prefektus megfogta a kopogtat�t, �s kopogtatott vele. A holl� a cs�r�t azon nyomban kit�totta, �s dallamos hangon egy verset szavalt.

„Sz�rke sz�rny� nagymad�r,

Sz�rke lesz a nagy hat�r,

Ha �sszel f�ldre sz�ll.”

- Mi az? – tette hozz� a holl�. A prefektus egy pillanatra elgondolkodott, majd nyitotta is sz�j�t v�laszolva.

- A k�d.

A v�lasz helyes volt. Az ajt� felt�rult, �gy az els�s�k tov�bb tudtak menni. Egy kerek, t�gas terembe �rkeztek. A falak ment�n hossz� polcsorok �s magas k�nyvszekr�nyek sorakoztak. Egy feh�r, m�rv�ny kandall� is volt a szob�ban. A falakon hatalmas, bolt�ves ablakok szabdalt�k a k�k- �s ez�st selyem k�rpitokat. A kupol�s mennyezetre csillagok voltak festve, �s a k�padl�n elter�l� sz�nyegen is ugyanaz a mint�zat volt. A bej�rati ajt�val szemk�zt egy feh�r m�rv�ny mellszobor �llott. T�le jobbra egy ajt� ny�lt.

- Ez itt a klubhelyis�g – sz�lt a prefektus a g�ly�khoz. – Az ajt�n t�l egy l�pcs� vezet. Jobbra a l�nyok, balra pedig a fi�k h�l�szob�i tal�lhat�k. A felvezet� l�pcs�k�n fel van t�ntetve, hogy melyikben kik vannak – fejezte mondand�j�t.

Lilly, Cameron, Beka �s Harper a legk�zelebbi kanap�ra lehuppant, �s onnan csod�lt�k tov�bb a hangulatos szob�t. Lara is csatlakozott hozz�juk.

- Ha feln�v�k, �n is kerek szob�s h�zat szeretn�k – sz�lalt meg a szemeit kid�llesztve Lufkin. Harper f�jdalmasan felny�g�tt, Lilly is felkuncogott.

- Nekem teljesen megfelel a h�tk�znapi n�gysz�ges is – mondta Lilly.

- J�j, csajok – kapta fel a fej�t Harper. – Van egy j� viccem – vigyorodott el.

- Halljuk, de gyorsan, mert mindj�rt elalszom – pislogott laposakat Cameron.

- Piroska �nekelve megy az erd�ben – kezdet Harper. – Egyszer csak el�ugrik a farkas a bokorb�l, elkapja Pirosk�t, kik�t�zi egy f�hoz, let�pi a ruh�it, �s meger�szakolja. Miut�n v�gzett, sors�ra hagyja. Arra megy a r�ka, kihaszn�lja az alkalmat, �s j�l megdugja. Miut�n v�gzett, otthagyja. Egyszer csak j�n a medve, l�tja, hogy Piroska meztelen�l ki van k�t�zve, h�t  � is �l a lehet�s�ggel. Arra s�t�l a vad�sz, megl�tja a zokog� Pirosk�t, odarohan elsz�rny�lk�dve, k�rdi, hogy mi t�rt�nt. Piroska elmondja, hogy elkapta a farkas, majd meger�szakolta, ut�na pedig a r�ka �s a medve is. A vad�sz sajn�lkozva r�zza a fej�t. Majd a cipz�rj�t leh�zva, azt mondja: „H�t, Piroska, ez nem a te napod!”

- Huhu, ez beteg – r�h�g�tt fel Lilly. – Az �n napom se volt semmi, de nem lenn�k Piroska hely�ben sem…

- Te ilyeneket hol hallasz? – k�rdezte elsz�rny�lk�dve Beka.

- H���t – sejtelmeskedett Harper.

- �s mit csin�lt a vad�sz? – j�tt Larat�l a sz�m�ra k�zenfekv� k�rd�s, n�mi f�zisk�s�ssel. Erre mindenki elr�h�gte mag�t. Lilly a has�t fogta a nevet�st�l Cameronnak d�lve szem�b�l folyt a k�nny a nagy �r�mk�d�st�l. Mire nagy nehezen leveg�h�z jutott, fel�llt, �s a szobor melletti ajt� fel� indult.

- Jut eszembe – fordult vissza. – Ha tal�lkozn�tok egy kam�leonnal, az az eny�m. L�gyszi, sz�ljatok, ha l�tj�tok.

- Szerintem tegy�l ki valami cetlit a fali�js�gra. �gy gyorsabban el�bukkan – adta a tan�csot Cameron �s � is k�vette Lillyt.

- Na j�ccak�t – k�sz�nt el Lilly Harpert�l �s a l�nyok k�s�ret�ben elindult a l�pcs�n, majd jobbra tartva folytatt�k a l�pcs�z�st.

Az els� barna faajt� mellett egy kis f�mt�bl�n meg is tal�lt�k a nev�ket: „Lilly Charnelle, Cameron Cliodna, Lara Lufkin, Beka Valentine.” Bel�pve az ajt�n n�gy baldachinos �gy �llt, egy nyolcsz�glet� szob�ban. A helyis�g k�k-ez�st sz�n�rnyalatban pomp�zott. A falakon ez�st tart�j� gyerty�k pisl�koltak m�gikusan bevil�g�tva a szob�t. Minden �gy mellet egy-egy �jjeli szekr�ny, �s a m�sik oldal�n egy ruh�sszekr�ny �llt. A csomagjuk m�r meg�rkezett, az �gyak l�b�n�l v�rakoztak. A bej�rati ajt�val szemk�zt egy cs�cs�ves ablak �llt, el�tte pedig egy terr�rium.

- Itt fog Oszi lakni – mutatott a terr�riumra Lilly. – A kam�leonom. Ugye nem zavar titeket? – a l�nyok nemlegesen r�zt�k a fej�ket.

Lilly a terr�riumhoz k�zelebbi �gyra huppant le. A mellette lev� �gyon Lara tany�zott. Lilly �gy�val szemk�zt Beka, mellette pedig Cameron kezdett neki a holmik kipakol�s�hoz. A dolgot Lilly hamar elint�zte. Otthon m�r tanulta a h�ztart�st seg�t� b�b�jok haszn�lat�t, �s �gy hasznos kis var�zslattal egykett�re a hely�kre var�zsolta a dolgokat. F�radtan l�pett, a k�tsz�rny� ruh�sszekr�ny el�, �s �tvedlett h�l�ingbe.

 - Majd reggel lezuhanyzom – futott �t az agy�n, miel�tt v�gk�pp �tadta volna mag�t az �lmok ur�nak.