2. fejezet

„Protekci�s Pipi”

Az es�cseppek csendes, ritmusos dallamban vert�k a p�r�s ablakot. Kora reggel l�v�n, a di�kok t�bbs�ge m�g aludt. De Lilly Charnelle nem ezek k�z� tartozott… Hamarabb �bredt fel szobat�rsain�l. Nem tudott sok�ig aludni, el�gg� fesz�lyezte a mellette szuszog� Lara, ahogy szab�lyos id�k�z�nk�nt �rthetetlen dolgokr�l motyogott. K�tyagosan �bredt – nem b�rja a fronthat�sokat. Hogy n�mi er�h�z juthasson, egy �d�t� zuhanyt akart venni, �m �rthetetlen okokb�l kifoly�lag csak langyos v�z hullott al� a zuhanyr�zs�b�l. Nem volt mit tenni, r�vidre fogta a zuhanyz�st, de a haj�t az�rt megmosta – a tegnapi kalandr�l m�g maradt egy-k�t fura dolog benne.

Miut�n v�gzett a gyors mosd�ssal visszaszaladt a szob�jukba, mivel �sszel a Roxfort m�g nem f�t�tt, de a k�falak reggelenk�nt metsz� hideget �rasztottak. Kapkodva fel�lt�z�tt �s vacogva tekerte mag�ra a paplant. Az �jjeli szekr�ny�r�l mag�hoz vett egy penn�t, egy pergament �s �rni kezdett. A sastoll sercegve v�ste a szavakat a pap�rra, s ez a nagy csendben olyan volt, mintha egy karik�s ostort csattogtattak volna a puszt�n. �gy Lilly r�vidre fogta a felh�v�st, az elt�nt kam�leonj�r�l. A t�bbiek semmi jel�t nem adt�k, hogy r�vid id�n bel�l magukhoz t�rn�nek, ez�rt a l�ny el�kapta a t�sk�j�t, beletett n�h�ny pergament, k�t tollat �s m�r indult is a klubhelys�g fel�. A l�pcs�n sem tal�lkozott senkivel, se a klubhelys�gben. K�rben�zett a szob�ban, �s nem messze a kandall�t�l meg is tal�lta a h�z parafa fali�js�gj�t. Fogta a felh�v�st, �s egy rajzsz�ggel r�gz�tette az egyik sarokba. M�r csak rem�nykedhetett, hogy valahogy el�ker�l kis kedvence. Nem akart olyan riny�l�st rendezni, mint Evans az expresszen.

Le�lt az egyik ablakkal szemk�zti fotelbe �s kib�mult az �bredez� t�jra. Az es� hevesebben kezdte verni az ablakot, majd a t�volban egy vill�m szelte �t az eget. A t�ban l�v� �ri�spolip rendk�v�l �lvezte, hogy a leveg�b�l is v�z csepereg, �s h�rom karj�t boldogan lengette. Lilly szerette a csendet, de ut�lt v�rni. Eltelt egy perc, s az es� al�bb hagyott, m�gnem v�gleg el nem �llt. Ekkor madarak jelentek meg a felh�k alatt. Fekete g�ly�k rep�ltek d�lnek, melegebb t�jat keresni. Charnelle l�ba �nk�ntelen�l is elkezdett „r�ngat�zni” unalm�ban. Az unatkoz�s sem volt a legkedveltebb elfoglalts�ga. Eltelt m�g t�z perc, ez alatt n�h�ny varj� �s sereg�ly uralta az eget, majd �k is tovasz�lltak. A n�ma csendben Lilly gyomra hangosan korgott az �hs�gt�l. Nem v�rt tov�bb t�rsaira, felpattant �s elny�jtott l�ptekkel indult az ajt� fel�.

Kil�pve a kis el�szobaszer� helyis�gbe az ajt� nyikordulva csuk�dott be ut�na, �s a kopogtat�n lev� holl� kr�kogott egyet. A l�ny azt se nagyon szerette, ha figyelik, pedig ez a holl� hat�rozottan �t szeml�lte. Tov�bb �llt, lement a csigal�pcs�n, majd megtorpant.

- Hova tov�bb? – tette fel hangosan a k�rd�st. Egy portr� se volt a k�zelben, hogy seg�thessen neki. Egyszer csak, �les d�rej t�lt�tte be a s�ket�t� n�mas�got. Lilly �sszerezzent a hangra. K�v�ncsis�ga fel�lkerekedett az ijedts�g�n �s a hang ir�ny�ba eredt. Befordult jobbra, majd meg�llt. Halk veszeked�st hallott, �gy tudta k�vetni a nyomot. A legk�zelebbi folyos�n befordult balra, �s a nagy lend�lett�l elcs�szott. Az eg�sz folyos� v�zben �llt, �s a forr�s minden bizonnyal a folyos� k�zep�n lev� mosd� lehetett. A halk p�rbesz�d abbamaradt, �s az ajt� fel�l alig hallhat� nesz hallatsz�dott. Majd kiv�g�dott az ajt� �s egy f�stbomba rep�lt ki rajta. Lillynek es�lye sem volt menek�lni, k�zvetlen el�tte �rt f�ldet.

- Hogy az a…! – Nem b�rta sem a cigi f�st�t, se a polleneket, �s az �llatsz�rt se. Alighogy beleszippantott a leveg�be, �rezte, hogy t�deje alig kap oxig�nt �s k�nnybe l�badt a szeme. Elkezdett k�h�gni �s nem tudta abba hagyni. Azt�n minden elhom�lyosult el�tte.

- Lilly, Lilly, �bredj!

- Nem k�ne a gyeng�lked�re vinni? – j�tt Remus agg�d� hangja.

- Nem – nyitotta ki szemeit Lilly. Egy l�nymosd�ban voltak, � a f�ld�n fek�dt, k�r�l�tte pedig Black, Lupin �s Potter �lltak. Fel�lt �s meglep�d�tt, hogy alatta nincs v�z, se a fi�kn�l – m�gikusan kiker�lte �ket a pocsolya.

- H�la Godricnak! – s�hajtott fel Sirius.

- Mi a j� hal�lt csin�ltatok m�r megint? – Lilly szemei szikr�kat sz�rtak.

- K�s�rletezt�nk – v�laszolta Sirius.

- �s m�gis min?

- Lill figy’, ez titok…

- Nem �rdekel! – d�h�ng�tt a l�ny. – Jogom van tudni, f�leg hogy majdnem meg�ltetek!

- H�t az�rt nem – kezdete Sirius, de Remus a szav�ba v�gott.

- De igen. Ha nem megyek arra, megfullad miattatok – mondta objekt�van a fi�.

- Honnan tudhattuk volna, hogy � az? – v�dekezett Black.

- Mert azt�n t�nyleg nem mindegy, hogy kit siker�lt majdnem megfojtanotok – pattant fel Lilly a f�ldr�l. F�l fejjel alacsonyabb volt kuzinj�t�l, de a szem�ben olyan er� l�ngolt, amivel Black nem mert ellenkezni. – Sz�val halljam, miben mesterkedtetek?

Sirius Jamesre pillantott, aki megvonta a v�ll�t. Remus �sszefonta a karj�t �s �gy n�zte a jelenetet.

- Egy t�rk�pet fejleszt�nk ki.

- �s ahhoz az eg�sz folyos�t el kell �rasztani?

- H�, azok nem mi voltunk – ellenkezett Sirius.

- Persze, akkor m�gis ki? �s mi�rt egy l�nyv�c�ben vagytok?

- Az�rt, mert itt senki nem zavarhat minket. Ebben a mosd�ban lakik Myrtle.

- Az meg ki? – n�zett Lilly.

- Egy szellem �s folyton csak s�r �s nyafog, b�rmi miatt megs�rt�dik. Most p�ld�ul forr� vizet eresztett, hogy elkergessen minket – j�tt a k�szs�ges v�lasz James kellemes hangj�ban.

- Sz�val ez�rt nem volt meleg v�z – s�hajtott Lilly.

- Hogy �rted?

- Reggel zuhanyoztam �s nem nagyon volt meleg v�z – mondta a l�ny. Sirius �s James �sszen�ztek �s elvigyorogtak, majd mindkett�j�kb�l kit�rt a nevet�s. – H�t ez igaz�n, nagyon, nagyon vicces. Kacag a vakbelem. Ha nem haragudtok, nekem most dolgom van – sz�lt len�z�en �s kiviharzott a mosd�b�l �s m�g emeletekkel lejjebb is mag�ban szitkoz�dott.

Olyannyira el volt mer�lve ebben a foglalatoss�g�ban, hogy �szre sem vette, hogy m�r nem az emeleten, de m�g csak nem is a f�ldszinten van, hanem az alagsori pincesoron. Sz�ken befordult az egyik sarkon �s mivel a szemeivel a d�ht�l szinte csak v�r�sen l�tott, szerencs�tlen�l neki is ment egy j�r�kel�nek. A lend�lett�l kis h�j�n ism�t elvesztette az egyens�ly�t, de a fi� elkapta, miel�tt elv�g�dhatott volna. Lilly feln�zett, Piton volt az. A l�ny zavarba j�tt.

- Szia Lilly.

- Hello – k�sz�nt a fi�nak bizonytalanul. Ker�lte Piton pillant�s�t �s k�rben�zett. A terep kicsit sem volt ismer�s neki. Majd k�nytelen�l a fekete szemekre emelte tekintet�t. – Hol vagyok? – bukott ki bel�le a k�rd�s. Perselus elmosolyodott.

- A pinc�kn�l.

- �s te m�rt vagy itt? – cs�szott ki a l�ny sz�j�n.

- Erre van a Mardek�r klubhelys�ge.

- Egy pinc�ben? – fintorodott el Lilly. – Nem fagytok meg?

- Az els� h�nap ut�na hozz� lehet szokni – bizonygatta Piton. – Hova szeretn�l menni?

- Hogy?

- Gondolom, elt�vedt�l.

- Ja, igen – Lilly megint d�h�s lett, de pr�b�lt nem Sirius�kra koncentr�lni. – A nagyterembe k�sz�ltem.

- Aha. Akkor, ha megfordulsz, �s elm�sz a m�sodik folyos�n balra, ott pedig a harmadikon jobbra fordulsz, lesz egy l�pcs�, azon felm�sz, majd jobbra kanyarodsz. A negyedik folyos�n befordulsz �s felm�sz m�g egy l�pcs�n, majd m�sz m�g egy kicsit, balra kanyarodsz �s egyenesen tov�bb, akkor oda jutsz – dar�lta a fi�. Lilly k�r�lbel�l az els� mondatn�l elvesztette a fonalat �s mire Perselus az �tba igaz�t�s v�g�re �rte, a l�nynak teljesen elm�l�zott arca lett.

- Figyelj, nem k�s�rn�l el, ink�bb? – k�rdezte, mik�zben pr�b�lt valami �rtelmes arcot produk�lni.

- Nekem m�g el kell mennem a bagolyh�zba.

- Nem baj, �n r��rek. Veled legal�bb nem t�vedek el – billentette oldalra a fej�t. Piton b�lintott �s elindult tov�bb a folyos�n, Lilly k�vette.

- Am�gy kormos az arcod – jegyezte meg Perselus. Lilly felhorkantott.

- Hol?

- H�t �gy itt – mutatott a saj�t arc�ra Piton. Lilly megd�rzs�lte az arc�t, de semmi haszna nem volt.

- Hogyhogy nem j�n le? – tette fel ink�bb mag�nak a k�rd�st Perselus.

- Sirius – sz�vta a fog�t Lilly.

- Hogy mondod? – n�zett a l�nyra, mik�zben folytatt�k �tjukat. Lilly elmes�lte az im�nti kalandj�t a fi�nak, de a t�rk�pes r�szt kihagyta. Mire a v�g�re �rt, �s kifejtette, hogy mennyire unja Sirius �s kis bar�tai h�z�sait, el�rt�k a bagolyh�zat. Felmentek egy kis l�pcs�n, majd egy t�gasabb, fedetlen erk�lyre �rkeztek meg. Piton egy bor�t�kot h�zott el� a k�peny�b�l �s mag�hoz h�vta a k�zelben tany�z� madar�t. 

- Holl�? – n�zett a l�ny a sz�rnyasra.

- Topi a neve – sz�lt Piton, s a mad�r r�sz�llt az alkarj�ra. Lilly k�zelebb l�pett �s megsimogatta az �llatot. Az engedte mag�t, majd mikor abba hagyta, a holl� kedveskedve megcsipkedte az ujj�t. – �rdekes.

- Mi?

- Nem szokta ezt csin�lni.

- T�bbet k�ne szeretgetned – vigyorodott el Lilly.

- Lehet – vonta meg v�ll�t Perselus �s megsimogatta a holl�t. Az hagyta, de szemreh�ny�an a gazd�j�ra n�zett.

- Huh�, de m�rges – �llap�totta meg a l�ny kuncogva. Perselus a mad�r l�b�ra k�t�tte a bor�t�kot. Amint hozz� r�gz�tette, a holl� sz�rnyra kapott �s elnyelte a sz�rke felh�.

- Neked van baglyod? Vagy pitonod? – tette hozz� elvigyorodva Perselus, s k�zben indultak vissza a kast�lyba.

- M�g nincs – nyomta meg az els� sz�t a l�ny. – De van egy kam�leonom. Vagyis valahol van, ugyanis tegnap elt�nt.

- Tudhattam volna – csapott a homlok�ra Piton.

- Mit? – pillantott fel Lilly.

- Tegnap este a parkban l�ttam egy kam�leont. A semmib�l bukkant el�, azt�n olyan sz�nt �lt�tt, mint a te szemed sz�ne. �s k�vetett a klubhelys�gig – mondta a fi� �s a l�nyra n�zett.

- �s nem tudod, hova t�nt?

- �szint�n sz�lva… milyen helyeket szeret? – mer�lt fel benne egy �tlet.

- H�t – gondolkodott el Lilly. – Otthon alig b�rom kicsalogatni a f�rd�b�l. Szereti a g�zt �s a vizet.

- Akkor �rtem. Reggel hallottam, valami motoszk�l�st a f�rd� egyik sark�b�l, de nem l�ttam semmit.

- Igen, az �lc�z�s mestere a kis d�g – mondta Lilly.

- Ha gondolod, megkeresem, szerintem ott van m�g. �s akkor visszahozom.

- Ez szuper lenne. De nem tudom, meddig vannak �r�im, mert m�g nem kaptam meg az �rarendem.

- Akkor mondjuk d�lut�n hat? – k�rdezte, mik�zben bel�ptek a nagyterembe. A Griffend�lesek asztala mellett haladtak el, majd meg�lltak a Holl�h�t �s Griffend�l k�z�tt.

- Az j�, nagyon k�sz�n�m – h�l�lkodott Lilly.

- Nincs mit – mosolyodott el Perselus.

- Akkor, hatkor, addig is szia – k�sz�nt el Lilly.

- Rendben, szia – ment tov�bb a Mardek�ros asztalhoz Piton. Lilly megfordult �s egy m�rges Siriusszal tal�lta szemben mag�t.

- Hello, Sirius – k�sz�nt Lilly. – Szia, Sirius – ford�tott neki h�tat �s le�lt a Holl�h�t asztal�hoz Harper �s Cameron k�z�. Sirius ut�na eredt �s Harpert arr�bb l�kve v�g�dott le Charnelle mell�.

- Lilly, m�gis mit k�pzelsz, mit csin�lsz? – k�rdezte hangos suttog�ssal.

- Mit csin�ln�k? Megkenem a pir�t�st – v�laszolt Lilly, r� se heder�tve unokatestv�r�re.

- Mi�rt vagy mindig Pitonnal? – csattant fel a kellet�n�l kicsit hangosabban Sirius.

- Sirius, nagyon k�rlek, ezt most hagyd abba – a k�s megremegett a l�ny kez�ben.

- Nem hagyom.

- H�, Lilly, azt k�rte hagyd b�k�n – sz�lt k�zbe Harper. – Sz�val hagyd b�k�n, vagy menj vissza az asztalodhoz.

- Te engem ne oktass ki t�rpe – vakkantott r� Sirius. Harper nem engedte mag�t, Lilly v�delm�re kelt.

- Az isten szerelm�re, mi�rt kell jelenetet rendezni? – sziszegett fel Lilly. M�r a Mardek�r fele �ket figyelte. Bellatrix megvet�en n�zte Blacket, Piton t�ntet�leg nem n�zett arra.

- Nem rendezek, de mi�rt cimbor�lsz az ellens�ggel?

- M�gis kinek az ellens�g�vel? – pattant fel Lilly. – A tied, nem az eny�m! – Sirius csak h�pogni tudott. Lilly el akart menni, de „b�tyja” megfogta a kez�t, nem engedte. – Mi van? – k�rdezte remegve a d�ht�l.

- Nem m�sz sehova, am�g meg nem �g�red, hogy t�bbet nem besz�lsz vele – sziszegte Sirius.

- Semmi k�z�d ahhoz, hogy kivel, mikor �s �ppen mir�l besz�lek – vitatkozott a l�ny. – �s kezd nagyon elegem lenni, a gyerekes viselked�sedb�l Sirius.

- �n vagyok gyerekes? �n vagyok gyerekes? – k�rdezte �jb�l, tagoltabban �s �lesen.

- M�gis ki m�s?

- H�t mondjuk te!

- Ez k�sz – emelte az elvar�zsolt mennyezte a tekintet�t Lilly. Vihar k�sz�l�d�tt. – Nem vagyok gyerekes.

- De igen!

- De nem.

- De, az vagy!

- Istenem, k�ldj egy kis f�nyt, ennek a s�t�t gyereknek – s�hajtott Lilly. A mennyezeten egy vill�m has�tott a felh�k k�z�tt.

- Lilly, ne csin�ld ezt.

- Sirius, �n erre most nem vagyok vev�. Nagyon k�rlek, engedj el, vagy…

- Vagy?

- M�gis mit akarsz t�lem?! – fakadt ki Lilly f�radtan. K�zelebb l�pett �s a f�l�be suttogta, �gy, hogy csak Sirius hallhassa. – Reggel majdnem meg�ltetek, most meg m�g te ordib�lsz velem. Ez nem gyerekes mondd csak?

- Azt akarom, hogy ne tal�lkozz t�bbet azzal a mardek�rossal. S�t egyik mardek�rossal se. S�t�t, aljas n�p…

- Ezt sz�vd vissza – v�gott a szav�ba Lilly.

- Nem sz�vom.

- Csak seg�teni akart. Tudja, hol van Oszi.

- Tudja? �s mi van, ha �pp � rabolta el?

- Sirius, ez m�r beteges – h�k�lt h�tra Lilly, de Sirius megszor�totta a l�ny karj�t.

- Figyelmeztetlek, jobb, ha nem kezdesz ki vel�k, nagyon megj�rod – sz�lt vill�ml� tekintettel a fi�.

- Sz�llj - le - r�lam – tagolta Lilly. Sirius nem engedte. – Tudod mit? Sz�vesebben vagyok vel�k, mint veled – j�tt ki a b�ket�r�s�b�l Lilly. Siriusnak ez m�r sok volt. Meglend�tette a jobb kez�t, fel akarta pofozni Lillyt, de Harper r�sen volt �s lefogta a fi�t. Blacket egy k�b�t� �tok is eltal�lta – Bella volt az. Lilly hihetetlen�l d�h�s volt. M�g sosem akarta �t b�ntani Sirius. A l�ny pupill�ja v�r�sen felizzott �s arany prizma vette k�rbe. Sirius ijedt�ben h�tra l�pett �s kis h�j�n elesett a padban, de �gy engedte el a l�nyt, mintha forr� t�zbe ny�lt volna.

Rajta k�v�l senki nem l�thatta Lilly arc�t, de mire Charnelle megfordult �s kirohant, �jra k�k volt a szeme, �s kit�gult pupill�ja megtelt k�nnyel. Felrohant egy emeletet, majd egy s�t�t sarokba d�lt, �s �sszekuporodott. V�lla r�zk�dott, de nem s�rt. Csak egy-k�t, elt�vedt k�nnycsepp tal�lt utat mag�nak az arc�n. �rezte, hogy kipirult, a s�s v�z szinte �gette a b�r�t. Csendes l�ptek zaja, majd valaki meg�llt el�tte. Leguggolt hozz�. Lilly felemelte a fej�t, Remus volt az.

- Lilly, mi a baj? – k�rdezte gyeng�den.

- Csak, az… az a… Sirius – ny�gte ki v�g�l.

- Mit csin�lt, m�r megint? – s�hajtott Lupin.

- Veszekedt�nk, az eg�sz iskola el�tt jelenetet rendezett – fakadt ki. – �s a v�g�n fel akart pofozni… De Bella meg�tkozta, Seamus meg lefogta – foglalta �ssze remeg� hangon a l�ny.

- Gyere, �llj fel. Fel fogsz f�zni – ny�jtotta ki a kez�t Remus. Lilly elfogadta a seg�ts�get �s talpra �llt, majd csak n�zte Remust. Semmi m�st, csak n�zte. Remus meg �t, �s a fi� kezdte nem �rteni a dolgot. – Mi az? – sz�lt, mikor m�r nem b�rta.

- Iz�… – kezdte Lilly, majd levette tekintet�t a fi�r�l, �s m�s merre n�zett. A folyos�kat szeml�lte.

- Igen?

- Nem tudom hol lesz �r�m – ny�gte ki v�g�l a l�ny. Lupin erre csak egy vigyort eresztett el.

- Elk�s�rlek.

- Te honnan tudod? – h�kkent meg Lilly.

- ���… ink�bb ne akard tudni – eresztett meg egy f�lmosolyt. Lilly v�rakoz�an n�zett r�, �gy folytatta. – Sz�val, Sirius �tlete volt – sz�gezte le. – Nem tudom honnan �s hogyan, de megszerezte az els�s�k �rarendj�t, m�rmint a Holl�h�t�t. Tess�k – ny�jtotta �t az �rarendet. A l�ny r�n�zett a lapra, majd vigyorogva pillantott ism�t Lupinra.

- B�b�jtan az els� �ra.

- Szereted?

- Im�dom – majd ism�t a pergamenre pillantott, �s a mosolya lehervadt. – A griffend�lesekkel – tette hozz�.

- K�szi, ez most j�l esett.

- Ja, nem az�rt. Csak nem tudom, eddig m�g egy norm�lis griffend�lessel se tal�lkoztam, rajtad k�v�l – mondta a l�ny. – M�g Sirius is kicsit fl�gos – folytatta.

- �rtem. Majdcsak akad valaki m�g, nem hinn�m, hogy az eg�sz h�z ilyen lenne – veregette meg Lilly v�ll�t.

- Elk�s�rn�l? M�g nem nagyon megy az itteni t�j�koz�d�s.

- Persze, �gy sincs els� �r�m – mosolyodott el a j�k�p� sr�c.

- Pfh… m�zlista, nincs h�tf�n els� �r�ja.

- Induljunk, mert nemsok�ra becs�ngetnek – mondta Lupin, �s elindult a folyos�n, m�g Lilly k�vette.

- �s milyen t�rk�pen dolgoztok?

- �n sem tudom. Sirius �s James ma kor�n keltek. Be voltak zsongva, hogy �jra egy�tt a csapat �s nem nagyon b�rtak aludni. Sirius azt a zseni�lis �tletet tal�lta ki, hogy k�sz�tsenek egy t�rk�pet a Roxfortr�l.

- Az mi�rt j�?

- Lill, te azt k�red, hogy pr�b�ljam meg�rteni Sirius agybeteg �tleteit? – pillantott a l�nyra, �s elmosolyogtak. – Azt�n James kital�lta, hogy ne valami hagyom�nyos t�rk�pet k�sz�tsenek, hanem olyat, ami mutatja, hogy a ki merre van a kast�lyban.

- Ez szuper. M�s sem hi�nyzik az �let�nkb�l, minthogy Siri�k azt less�k, hogy hol vagyunk – emelte a plafonra a tekintet�t. Egy sz�k l�pcs�re fordultak be, majd miut�n az utols� l�pcs�fokot is elhagyta Remus, hirtelen visszal�pett �s Lilly nekiment.

- Tarantallegra – hallatsz�dott egy t�lont�l is ismer�s hang, majd Lupin el�tt egy narancssz�n� �tok reppent el.

- Mi a fene? – n�zett Lilly Remus tark�j�ra.

- Semmi, menj�nk egy m�sik �ton – fordult vissza Remus. Egy l�pcs�fokkal lejjebb �llt, de szem�k egy s�kban volt. Lilly k�rd�n n�zett r�. Lupin megker�lte Lillyt, de a l�ny nem mozdult. Nem hagyhatta Sirius�kat lebukni, �gy megfogta a l�ny kez�t �s elkezdte visszafel�, felfele h�zni a l�pcs�n.

- Most meg mi van? – k�rdezte a l�ny. Ahogy h�trapillantott, l�tta, hogy a m�sik ir�nyb�l rep�l egy k�k �tok az el�z� forr�s�hoz. A fi� nem �llt meg a l�pcs� tetej�n, tov�bb h�zta a l�nyt m�g vagy h�rom folyos�n kereszt�l. Majd ism�t megtorpant �s a l�ny ism�telten neki ment.

- J� lenne, ha sz�ln�l, miel�tt meg�llsz – zs�rt�l�d�tt a l�ny. Lupin h�tra fordult, Lillyvel szembe.

- Bocsi. Am�gy maszatos vagy – mutatott a l�ny arc�ra.

- Tudom, de nem j�n le. Tudod att�l a reggeli f�st�s cucct�l.

- Aha – sz�lt elgondolkodva a fi�, majd el�vett a tal�rj�b�l egy zsebkend�t �s let�r�lte vele Lilly arc�r�l a kormot.

- Ezt hogy csin�ltad?

- Sirius �s James fejlesztett�k ki azt a f�st�t. �n meg az ellenanyagot – tette hozz�.

- De ne tereld a t�m�t – sz�lt hirtelen a l�ny. – Mi t�rt�nt? – semmi v�lasz. – Naaa, Remmy – Lupin elmosolyodott a bec�z�sen, �s tov�bb ment. – Most meg hova m�sz? – eredt ut�na Lilly.

- Megmutatom a B�b�jtan termet, de lehet, hogy elk�sel…

- Akkor siess�nk, semmi kedvem megint a figyelem k�z�ppontj�ba ker�lni – h�zta el a sz�j�t. Lupin megny�jtotta a l�pteit �gy Lilly szinte futott ut�na. Egy perc eltelt�vel, �s sz�mtalan folyos� ut�n, Lupin lass�tani kezdett �s v�g�l meg�llt egy ajt� mellett. Lilly lihegve �rte utol, s a becseng� k�zben cs�szott egyet a k�padl�n. Sikeresen meg�llt – kiv�telesen nem esett el.

- Akkor �n most l�pek is, majd m�g tal�lkozunk – k�sz�nt el gyorsan Lilly �s befutott a terembe. Remmy mosolyogva n�zte a l�ny kecses mozg�s�t, majd megfordult �s tov�bb �llt.

Lilly nesztelen�l surrant be �s le�lt a legk�zelebbi szabad padba. Mikor el�vette a felszerel�s�t, csak akkor vette �szre, hogy Lara mell� �lt le. A l�ny z�ldes-k�k szem�t, Lilly�be f�rta.

- K�st�l – mondta �lmatag hangon.

- Neked is j� reggelt – k�sz�nt�tte Lilly. Az alacsony professzor k�zben bevonult �s �dv�z�lte a tanul�kat. Lilly el�tt Cameron �lt, mellette pedig Beka. Flitwick professzor egy k�nyvkupac tetej�n �csorgott, hogy mindenki j�l l�thassa. Az �ra izgalmasnak �g�rkezett.

- Ma a levit�ci�val fogunk foglalkozni – jelentette ki a professzor.

- Azt nekem m�r volt tegnap alkalmam tapasztalni – suttogta Lilly, mire a m�g�tte �l� Harper felr�h�g�tt.

- Ki tudja, mit jelent a sz�? – n�zett k�rbe a professzor. – Igen Charnelle kisasszony?

- Lebegtet�s – v�laszolta Lilly, s k�zben leengedte a kez�t.

- Helyes, �t pont a Holl�h�tnak.

- Ezt honnan tudtad? – pillantott a l�nyra elm�l�zva Lara. Lilly csak legyintett egyet �s tov�bb figyelte a professzort.

- Teh�t ma a lebegtet�ssel fogunk foglalkozni. Esetleg valaki tud egy ilyen b�b�jt mondani? – Beka keze lend�lt el�sz�r a magasba. – Valentine kisasszony?

- A b�b�j neve: Wingardium Leviosa – sz�lt k�szs�gesen a v�r�s le�nyz�.

- Kit�n�, �jabb �t pont a Holl�h�tnak – mondta boldogan. – A b�b�jhoz nagyon fontos, a csukl� mozdulat. Prec�zen �s k�nnyed�n. Huss �s p�cc – folytatta az el�ad�st.

A dupla �ra hamar elsz�llt �s a v�g�re, csak Beka, Cameron �s Lilly tudta elsaj�t�tani a b�b�jt. �gy nekik nem volt h�zijuk – a t�bbieknek gyakorolniuk kell.

- Juj, nagyon szeretem a b�b�jtant – sz�lt boldogan Lilly, mik�zben Bek�val elhagyta a termet.

- T�nyleg j�, �s nem neh�z. Sz�val nem kell r�, valami sokat tanulni. Mi a k�vetkez� �ra, Lill? – a l�ny el�vette az �rarendet.

- Dupla b�jital a Mardek�rral – mondta az utols� sz�t vigyorogva. – Legsz�vesebben most azonnal odarohann�k Sirihez �s megmutatn�m, hogy a r�m�lma val�ra v�lt.

- Jaj, Lilly – s�hajtott Beka, �tszellem�lt arccal. – �s m�g te vitatkozol vele, hogy ki a gyerekes?

- Persze, ezt most csak az�rt mondod, mert belez�gt�l, mint egy s�t�t verembe – replik�zta a l�ny, mire Valentine csak elv�r�s�d�tt. – Ne m�r! �n ezt csak sz�vat�sb�l mondtam – ny�g�tt a l�ny, mire Cameron is elvigyorodott. Lilly hitetlenkedve n�zett r�juk. – Ezt nem hiszem el. Mind a ketten? – Lilly teljesen ki volt akadva. Mire a b�jitaltan teremhez �rtek, m�r k�pni-nyelni sem b�rt. Ott azt�n v�rtak, mivel el�bb �rkeztek, k�zben Lara csap�dott hozz�juk.

- Mir�l van sz�? – k�rdezte �lmodoz� hangon.

- Csak arr�l, hogy ez a k�t csirke beleesett az �n s�t�t… heh… csillagomba – nyomta meg a sz�t, �s ezen Cameron �s Beka felvihogtak.

- Arr�l a helyes, fekete haj� fi�r�l besz�lsz? Akivel reggel veszekedt�l? – hadarta el a k�t k�rd�st. Lillynek ez m�r kezdett t�l sok lenni, �gy megfordult �s el kezdte verni a falba a fej�t. Szerencs�re meg�rkezett Harper �s sikeresen lenyugtatta Lillyt, miel�tt komolyabb k�rt tett volna mag�ban. Mire az �ra elkezd�d�tt, a l�ny teljesen b�k�s volt, de mikor Cameron �s Beka pillant�sa tal�lkozott s felvihogtak, akkor � is f�jdalmasan felny�g�tt.

A dupla �ra k�nosan lassan telt. Lilly m�r az els� f�l �r�ban hal�lra unta mag�t, ezt a f�zetet kisujjb�l elk�sz�tette �s a m�sodik �ra v�g�n el is engedte �t h�sz perccel hamarabb Lumpsluck professzor. A t�bbiek m�g bent szenvedtek.

- Szuper, most mit csin�ljak? Kellett olyan hamar elk�sz�ln�m. B�r ink�bb itt vagyok, mint hogy eg�sz �r�n azt hallgassam, ahogy Camy meg Beka a dr�ga j� Siriust isten�ts�k �s azt a l�zer Potter-gyereket – gondolta Lilly. – B�r Siri t�nyleg j�l n�z ki, de az�rt, k�ny�rg�m! Olyan iz� n�ha… mint p�ld�ul ma – bosszankodott tov�bb. – Mondjuk Jamie se maradt ki a sorb�l, mikor a szexiss�get osztott�k. J�l �ll neki a k�cos haj, �s olyan megnyugtat�ak a csoki-barna szemei – �br�ndozott el Lilly. A folyos�n egy fekete �rnyat �szlelt �tsuhanni, de ezen m�r meg se lep�d�tt. Viszont �szbe kapott, hogy milyen gondolatok kavarognak a fej�ben, �s jobbnak l�tta kiszell�ztetni az agy�t, miel�tt m�g valaki ilyen �llapotban tal�lja. Elindult h�t abba az ir�nyba, amelyikb�l m�g �ra el�tt j�ttek. Nem is figyelt arra merre megy, szinte nem is l�tott. Furcsa k�bulat fogta el, �s mindent elkezdett r�zsasz�nben l�tni. A folyos� m�sik v�g�ben felt�nt egy nagyon-nagyon ismer�s alak. De csuklya takarta el az arc�t. Lillynek nem kellett m�g ennyi se, a sz�ja alapj�n l�tta, hogy James az.

- Potter? Mi�rt vagy r�zsasz�n? �s mi�rt nem vagy �r�n? – „k�sz�nt” oda neki Lilly.

- Lilly? – szisszent fel a fi� �s leh�zta csukly�j�t. – Mit keresel itt?

- �n is pont ezt k�rdeztem t�led – k�z�lte a l�ny, mire oda �rt. – �s milyen melegs�get �rasztanak a szemei – futott �t az agy�n. – James! Mit csin�lt�l? – kapott �szbe a l�ny. – Mi�rt r�zsasz�n minden? �s mi�rt �rzem magam ilyen… furcs�n?

- Egy: semmit, kett�: nem tudom �s h�rom: gondolom ett�l a f�stt�l – form�lta a szavakat a pokolian isteni sz�j�val a feketehaj� griffend�les.

- Sz�val higgyem el, hogy semmi k�z�d ehhez, az eg�sz h�lyes�ghez? – b�kte mellkasba a fi�t a mutat� ujj�val. – M�gis hol volt�l?

- Lill, asszem’ jobb, ha most megy�nk innen – n�zett k�rbe a r�zsasz�n k�dben a fi�.

- Sehova sem megyek – gondolta, de nem tudta mondani. A sz�ja nem engedelmeskedett az agy�nak. S�t, semmije sem. Hirtelen �gy �rezte mag�t, mintha egy s�t�t verembe esett volna, aminek az egyetlen f�nyforr�sa a jelen, amit l�t. A m�lys�g szinte fojtogatta, neh�z s�lyk�nt telepedett a mellkas�ra, fogta k�rbe a v�gtagjait �s szorongatta a nyak�t. �rezte, hogy James elkezdi h�zni, el a r�zsasz�n vil�gb�l, de csak nagyon lassan javult az �llapota. Azt�n, mintha l�ngba borult volna a teste, fel is szisszentett.

Mikor James h�tra fordult, hogy megn�zze, mi baja Lillynek, l�tta, hogy a l�ny nincs teljesen mag�n�l. A fi� kis h�j�n ugrott egyet ijedt�ben, mikor l�tta, hogy a l�ny arca elhom�lyosul �s a szemei v�r�sen felizzanak, arany k�r�kkel szeg�lyezve. Mindez csak egy pillanatig tartott, majd elvesztette az egyens�ly�t. A fi� p�ratlan reflexeinek h�la, megk�m�lte a l�nyt egy es�st�l �s elkapta.

- Mi az? Mi t�rt�nt? – hadart Lilly �s gyorsan kapkodta a leveg�t. �rezte, hogy valaki tartja, hogy el ne essen. Feln�zett, �s James csokibarna szemeiben megnyugv�st tal�lt. A fi� egyik l�b�r�l a m�sikra �llt, mik�zben Lilly m�g mindig bel� kapaszkodott. A l�ny l�tta, hogy James szem�ben n�mi f�lelem csillog, de nem tudta mire v�lni. Esz�be jutott, hogy m�g mindig a fi�n t�maszkodik, �gy nagy kapkod�sok k�zepette engedte el.

- Nem tudom – bizonygatta a fi�, �s furcs�n m�regette a l�nyt. – J�l vagy?

- Azt hiszem – v�laszolt a l�ny bizonytalanul. Val�j�ban, miut�n �rezte a mindent felem�szt� t�zet, mintha semmi sem t�rt�nt volna abban a r�zsasz�n k�dben. Kitisztult az elm�je.

- �s te mi�rt nem vagy �r�n?

- El�bb elengedett Lumpsluck prof – mondta a l�ny �s �jra a fi� szem�be n�zett, majd esz�be jutott, miket gondolt alig �t perce �s zavarba j�tt. James felemelte a kez�t �s a l�ny arc�hoz k�zel�tette. Lilly szeme t�gra ny�lt a megd�bben�st�l… De a fi�, minden h�ts�sz�nd�k n�lk�l k�zeledett a l�ny fel�. A haj�b�l kivett egy r�zsasz�n konfetti darabot �s megmutatta azt Lillynek.

- El�bb elengedtek, mi? – vigyorodott el James.

- De nem, t�nyleg. Nem tudom, hogy az hogy ker�l a hajamba – t�prengett el Charnelle. James csak megvonta a v�ll�t, de tov�bbra is somolygott.

- J�ssz s�t�lni?

- Mi? Veled? – n�zett a fi�ra Lilly. – Kiz�rt – mondta felh�zva az orr�t. James ism�t csak megvonta a v�ll�t �s tov�bb ment. Lilly ut�na eredt. – Na, v�rj m�r – sz�lt ut�na. James �nel�g�lten elvigyorodott, majd megfordult, hogy l�thassa a l�nyt.

- Igen?

- K�szi – motyogta a l�ny �s most � folytatta az �tj�t. James, a v�ltozatoss�g kedv��rt �jra megr�ntotta a v�ll�t �s elindult a m�sik ir�nyba. Lilly menet k�zben h�tra pillantott, �s m�g l�tta elt�nni a fi�t az egyik sarkon befordulva. Majd meg�llt �s fels�hajtott. Nem tudta hogyan, de valahogy m�r az emelten j�rt, �s az egyik ablakhoz l�pett. Az id�, m�g mindig zord volt, a sz�l sebesen s�v�tett, j�csk�n meglengetve a Tiltott Rengeteg f�inak lombkoron�j�t.

- Gy�l�l�m a szelet – a tark�j�n egy hideg fuvallat t�rt mag�nak utat. Megborzongott �s egyben h�tra is n�zett, de semmit sem l�tott. – Mi a…? – n�zett k�r�l jobban, de rajta k�v�l egy l�lek sem volt a folyos�n. – Fura egy nap – fordult vissza az ablakhoz. Amint megfordult, egy �jabb, k�zelebbi �s jegesebb szell� �rt a nyak�hoz. Lilly most gyorsabban p�rd�lt meg, �s egy kerek fej�, ez�st�sen vil�g�t�, torz mosoly� szellemmel tal�lta szemben mag�t. Ijedt�ben h�tra l�pett egyet �s lefejelte az ablakot. A szellem a reakci� l�tt�n hars�nyan elnevette mag�t �s egy h�traszalt�t vetett a leveg�ben. A l�ny jobbnak l�tta gyorsan eliszkolni, ez�rt siet�s l�ptekkel szelte a folyos�kat, de a szellem nem t�g�tott.

- Ki vagy �s mit akarsz? – fordult meg a l�ny, mikor m�r megel�gelte ezt a macska-eg�r j�t�kot.

- Hogy �n ki vagyok? Hogy �n Ki Vagyok? – ism�telte meg fels�bbrend�en a szellem. – A te r�m�lmod – tette hozz� s�t�ten.

- Aha. Igaz�n r�miszt� vagy �m, jaj, a fene, tudtam, hogy valamit elfelejtettem. Mit is? Ja, igen ijedten sikoltozni – replik�zta a l�ny �s keresztbe fonta maga el�tt a karj�t.

- Ha csak ezen m�lik – vigyorodott el a szellem, �s tovarep�lt. Lilly megh�kkent, hogy ilyen gyorsan le tudta r�zni a szellemet �s tov�bbindult a folyos�n. Alighogy a korridor v�g�re �rt, az elkanyarodott balra, ahol jeges s�t�ts�g uralkodott. Csak k�t f�klya vil�g�totta be az utat. Lilly m�g nem j�rt ezen az �tvonalon, de �rezte, hogy ez �gy nincs rendben. El�kapta h�t a p�lc�j�t, hogy jobban bevil�g�tsa a folyos�t. Alighogy elindult a s�t�tbe, cs�r�mp�l�st hallott maga m�g�tt �s megtorpant. A k�zeli f�kly�val szemk�zt valami megnyikordult.

- Ez nem tetszik – s�hajtott Lilly. Elindult a hang ir�ny�ba, majd megk�nnyebb�lten konstat�lta, hogy csak egy lovagi p�nc�l nyitotta fel a rost�ly�t. Tov�bbindult h�t, �s amint elhagyta a m�sodik f�kly�t, vaks�t�tben tal�lta mag�t. Ment �s ment �s egyszer csak nekiment a falnak. Szitkoz�dva l�pett h�tra �s elsuttogott egy Lumost. Kider�lt, hogy nem a falnak ment neki, hanem egy ajt�nak. K�rben�zett �s mivel az orr�ig sem l�tott, jobbnak l�tta �tmenni az ajt�n – rem�nyei szerint egy m�sik folyos�ra. Amint �tl�pett az ajt�kereten, az hangos nyikordul�sok k�zepette bez�rult m�g�tte. Lilly l�pett egyet, majd len�zett �s megr�k�ny�d�tt, mikor l�tta, hogy az �t elfogyott. Egy kiugr�-szer� erk�lyen ragadt – mindk�t l�pcs� �ppen m�shol tany�zott. Eltelt egy perc, majd kett�, azt�n m�r nem sz�molta. Egyszer csak meghallotta a besz�r�d� kicseng�t, de a l�pcs�k nem akartak megmoccanni.

- Gyer�nk m�r, mi lesz? – noszogatta a l�pcs�ket, de azok r� sem heder�tettek. A l�pcs�h�zba, egy ismer�s n�i szellemalak libbent be. Lilly sem k�slekedett. – Helga! Holl�h�ti Helga! – ki�ltozott a szellemnek. Az k�r�ln�zett �s �szrevette az integet� Lillyt �s odarep�lt hozz�.

- Miben seg�thetek?

- Itt ragadtam… Nem tudsz valahogy seg�teni? – n�zett r� k�ny�rg�en.

- �ppens�ggel tudok – v�laszolta kim�rtem, majd intett egyet, mire az egyik l�pcs� megindult ahhoz a kiugr�hoz, amin Lilly toporgott.

- K�sz�n�m sz�pen – h�l�lkodott a l�ny. A szellem se sz�, se besz�d, tov�bbsz�llt. Amint meg�rkezett a l�pcs�, Charnelle sietve elhagyta az erk�lyt. Le�rt �s tov�bbment egy folyos�n. Ott a vigyorg� k�p� szellem siklott vele szembe, r�zsasz�n konfettit �s ugyanolyan sz�n� k�d�t f�jva. A l�ny megfordult �s lerohant egy csigal�pcs�n. A szellem �szrevette, �s a k�df�j�st ugyan abbahagyta, hogy gyorsabban k�vethesse, de a konfettiket nem tette el.

- Hagyj�l m�r, te ocsm�ny szellem – ki�ltott h�tra a l�ny.

- �gyis elkaplak, ak�rhova b�jsz, �s sz�p r�zsasz�n leszel – vigyorodott el az ez�st �s cig�nykereket h�nyt a leveg�ben. Lilly futott, ahogy b�rt, de a szellem is f�radhatatlanul libegett ut�na. Befutott egy hossz� �s elhagyatott, viszonylag sz�k folyos�ra. H�trafel� ford�totta a fej�t, hogy megn�zze, a szellem lemaradt-e, de az tov�bbra is k�vette. Mire Lilly el�re n�zett, m�r k�s� volt. Nekifutott valami nagy, de m�gis puha dolognak, ami jajgatott, mik�zben hanyatt v�g�dott. Lilly meg r�esett, � �gy viszonylag j�l meg�szta az es�st.

- Lill, �n is �r�l�k, hogy l�tlak, de m�skor sz�lj, hogy…

- James? – ny�g�tt fel Lilly �s lepillantott. E k�zben a szellem is meg�rkezett �s egy kos�rnyi r�zsasz�n sz�vecsk�s konfettit sz�rt a k�t fiatalra. – �, hogy az �g szakadna r�d, te �r�lt szellem – n�zett az ez�st�s�n vil�g�t� bolondra.

- Cs� H�borc, mi a p�lya? – k�sz�nt James a szellemnek. Az megemelte a fi� el�tt simlis sapk�j�t.

- �pp a kish�lggyel j�tszom, aki most rajtad van – mire befejezte a mondat�t, Lilly m�r felpattant. – Volt – helyesb�tett H�borc.

- L�tom, j�l sz�rakoztok – sz�lt s�rt�d�tten a l�ny, mik�zben leporolta mag�r�l a sz�vecsk�ket. – De mi�rt pont r�zsasz�n? – s�hajtott fintorogva a l�ny.

- Mert az olyan term�szetes sz�n – k�z�lte a szellem.

- Iszonyat term�szetes sz�n – mondta Lilly.

- Kiford�tva mindenki r�zsasz�n – v�laszolt H�borc. Lillynek ez m�r t�l sok volt, megt�maszkodott a falba.

- Ez, ez most nagyon f�jt – j�tt Lilly hangja. – James, te meg mi�rt nem �llsz fel? – n�zett a m�g mindig f�ld�n fekv� fi�ra.

- Szeretem m�s szemsz�gb�l n�zni a dolgokat – vigyorgott a k�cos haj�.

- Na, j�, �n l�pek – sz�lt Lilly.

- Nem is k�rsz bocs�natot? – �llt fel James. Lilly megr�k�ny�dve n�zett r�.

- Mi�rt? Az�rt, mert te csak �gy felbukkant�l a semmib�l, �s bel�pt�l el�m? – k�rdezte a l�ny. – Am�gy is, te hogy ker�lt�l ide?

- H�t az �gy volt…

- Ne terelj.

- A Roxfortban vannak titkos �tvonalak. Ez speciel egy festm�ny m�g�l indult – v�laszolt k�szs�gesen a fi�. H�borc m�r tovarep�lt, mivel a c�lj�t el�rte.

- Aha, az�rt j� lenne, ha m�skor k�r�ln�zn�l.

- Am�gy m�g egy csom� konfetti maradt a hajadban – mondta James. Lilly el�re hajolt �s kez�vel kir�zta a haj�b�l a sz�vecsk�k nagy r�sz�t. Majd felegyenesedett �s h�tra lend�tette haj�t, de m�g �gy is egy mar�k konfetti esett ki bel�le. Jamesnek valamivel k�nnyebb dolga volt, mert neki r�vid volt a haja, de �gy is maradt benne p�r sz�vecske, amit Lilly szedett ki bel�le.

- Na, j�, akkor, ha �gy is ismered ezt a kast�lyt, mutass nekem valami r�vid utat a nagyteremhez, mert m�g nem eb�deltem – sz�lalt meg a l�ny, miut�n v�geztek a sz�vecsk�k elt�ntet�s�vel.

- A kisasszonynak b�rmit – hajolt meg el�tte a j�k�p� griffend�les.

- �s hol van a m�sik feled?

- Sirius? �h, h�t… dolga van – v�laszolta sejtelmesen.

- Dolga, mi? Jobb, ha nem tudom milyen dolog – gy�zk�dte mag�t a holl�h�tas. – T�nyleg Jamie, mikor lesz a kviddics csapat v�logat�sa? – vetette fel a t�m�t Lilly.

- Szerd�n – v�laszolta mosolyogva a helyes sr�c.

- �s be vagytok m�r zsongva mi? Izgulsz?

- A kviddics miatt nem – titokzatoskodott. – El�g j�l rep�l�k, sz�val nem hinn�m, hogy gond lesz.

- Jamie, ugye tudod, hogy ez most nagyon, de nagyon bek�pzelten hangzott – de a fi� csak megr�nd�totta a v�ll�t. – Mi van ma veled? Vagy a k�rd�sekre mindig v�llr�nd�t�ssal felelsz?

- Ha nem t’ok r� kiel�g�t� v�laszt adni, akkor mi�rt gondolkozzak feleslegesen?

- Uh, mondd, hogy nem gondolkodik �gy az �sszes griffend�les! – ny�g�tt fel a l�ny. A fi� nem v�laszolt �s meg is �rkeztek a nagyteremhez. Lilly r�vidre fogta a b�cs�zkod�st, csak intett a fi�nak �s le�lt Harper mell�.