1. Fejezet

A hal�l �rny�k�ban

A f�szer bej�rata keservesen ny�sz�rg�tt az �jszaka fagyos, kietlen n�mas�g�ban. Az es�cseppek k�s�rtetiesen ritmusszer�en hulltak a f�ldre, �s adt�k azt a j�l ismert koppan� hangot. A pajt�ban �llati tr�gya szag b�z�lg�tt, a legyek a h�ts� tetem felett keringtek. A megmaradt p�r �k�rb�l kett� csendben aludt, a harmadik riadt pillant�sokkal szugger�lta a bej�ratot.
A s�t�tben mocorg�st lehetett hallani a fels� szintr�l, a fi� idegesen h�z�dott be az egyik �res boxba… a saj�t sz�vver�s�t is hallani v�lte. A pulzussz�ma emelkedett… szerencs�je volt, az egyik pillanatban vill�mlott, �s l�tta, hogy csak egy macska szaladg�l�s�t�l gy�ngy�zik az izzads�g a hal�nt�k�n. �m a vill�m f�nye csak pillanatokra vil�g�totta meg a k�zeled� macsk�t, �gy a fi� m�r nem l�thatta az azt k�vet� f�rfit. Nem is hitte, milyen szerencs�s: ha megl�tta volna a f�rfi arc�t, nem �lte volna t�l a r�m�letet. Az az arc nem egy emberi arc volt: bal szeme f�gg�legesen kett� volt szelve, jobb arc�t t�z centi hossz� v�g�s cs�f�totta el. Sz�j�b�l patakokban csorgott a v�r, orra alaktalann� volt v�lva. Feje f�lig le volt borotv�lva, a hajt�l szabadon maradt r�szen l�that�v� v�lt megfeketedett, h�lyagos b�re.
A r�malak meg�llt. A macska apr� l�pteinek nesz�t hallgatta, mikor egy m�sik hangra is figyelmes lett: sz�vdobog�s. Egyre hangosabban, egyre gyorsabb �temben verve hallotta egy k�zeli ember sz�v�t. Elindult a hang fel�. Tudta: akit most megtal�l, az nem �li t�l a reggelt. A fi� mit sem sejtve l�pett ki a sz�nakazalok mell�, a holdf�nyben megvillant a nyak�n egy ez�stl�nc, amin egy r�gi med�l l�gott. V�szesen fogyott a t�vols�g a sz�rnysz�l�tt �s a fi� k�z�tt… az es� egyre er�s�d�tt, kint tombol a vihar. A lehelet is megfagy a leveg�ben, a fesz�lts�g vibr�l, a d�gh�s szag belebegi az eg�sz teret. M�r csak p�r centi v�lasztja el a pred�tort a pr�d�t�l… egy hatalmasat vill�mlik, �s hirtelen egym�ssal szembe tal�lj�k magukat. A fi� arc�ra ki�l a r�m�let, de a f�rfi is megretten az el� t�rul� l�tv�nyt�l.
- Ott az a med�l – gondolta mag�ba – Menek�ln�m kell!
A fi� els�padt, a pulzusa az egekbe sz�k�tt, elkezdett izzadni, �s lassan h�tr�lni a pajta kij�rata fel�.
- Most… most meg�szod! De m�g viszontl�tjuk egym�st, a legrosszabb r�m�lmod leszek! -h�r�gte, �s term�szetellenes gyorsas�ggal az �jszak�ba vetette mag�t…

A fi� remegett a f�lelemt�l. Nem �rtette, mit akar t�le ez a f�rfi, �s f�k�nt, hogy mit�l riadt vissza. De nem is �rthette, hiszen a med�l titka nem volt felt�rva el�tte. �gy, b�r a sz�rnyalak elment, nem maradt nyugta a fi�nak. Eddig csak a puszta f�lelem nehezedett szinte elviselhetetlen teherk�nt az ifj� v�ll�ra, �m a tudatlans�g, �rtetlens�g retteg�ss� fokozta azt. A retteg�s a legsz�rny�bb m�reg: megb�n�tja az agyat, �r�lts�gekbe �ld�zi, pokolba tasz�tja az embereket.
A fi� szem�t elf�tyolos�totta a r�m�let, nem akart m�st, csak menek�lni. Menek�lni a pajt�b�l, menek�lni az �let�b�l. Kirohant a nyikorg� ajt�n, �s futott, am�g a l�ba b�rta. Az arc�n lecsordul� k�nnycsepp elt�nt az es�ben, a fi� alakja pedig a s�t�ts�gben.

Rohant, ahogy a l�ba b�rta, a sz�ve a tork�ban dobogott, lihegve f�jta ki mag�t az egyik tereb�lyes fa �rny�k�ban. Egy-egy �rny suhant el mellette, a baglyok huhog�sa k�s�rtetiesen itta be mag�t a n�ma csendbe. V�gre maga m�g�tt tudhatta a rengeteget, �s megpillantotta a biztons�got jelent� kast�ly k�rvonalait. Az erd� mellett l�v� kunyh� k�m�ny�b�l bar�ts�gos f�st sz�llt felfel�, az eg�sz t�j melegs�get sug�rzott. Szapor�n szedte a l�b�t, hogy ne itt v�rezzen el. A terv�t siker�lt f�lig v�ghezvinnie, csak azzal a borzalmas teremtm�nnyel ne hozta volna �ssze a balsors. Egy�ltal�n ki vagy mi lehetett az?
A kast�ly t�v�ben ott hevert a sepr�je, amit indul�sa el�tt rejtett oda. Felpattant r�, �s a harmadik emeleti ablakon ber�ppent a set�t folyos�ra. Ha szerencs�m van, Friccs �ppen az igazak �lm�t alussza – gondolta. Az egyik titkos �tj�r�t vette ig�nybe, hogy lejusson az alagsorba, majd gyorsan bev�gt�zott a klubhelys�gbe. A szobat�rsai gondtalanul fordultak egyik oldalukr�l a m�sikra. A fi� bevetette mag�t a baldachinos �gyba, �lmos f�rads�got �rzett, de aludni m�g nem tudott. A szeme megpihent a z�ld-ez�st �tv�zte falakon…

A gondolatok egym�st �ld�zt�k a fej�ben, ezernyi megv�laszolatlan k�rd�s �tl�tt fel benne. Nem tudta, ki volt az a r�ms�ges alak, mit akart t�le, de amit v�gk�pp nem �rtett, mi�rt hagyta �t ott hirtelen.
�gya v�delm�ben egy kicsit siker�lt megnyugodnia, hangos zih�l�sa lass� szuszog�ss� szel�d�lt, f�l�lomba mer�lt. �szt�nszer�en megmarkolta a nyak�ban f�gg� med�lt, hogy eml�keztesse mag�t az el�rt sikerre, de az ez ir�nt �rzett �r�m�t el�zte a csal�dotts�g. Hi�ba szerezte meg az �let�t kock�ztatva a med�lt, ha nem tudja, mit kezdhet vele. Ajk�ba harapva pr�b�lta felid�zni a ny�ron kihallgatott besz�lget�st. A sz�rny� jelenet, amit oly sok�ig pr�b�lt kit�r�lni az eml�kezet�b�l, hirtelen fel�l�nk�lt benne. T�rsai horkol�s�t �tvette egy m�sik, nyugtalan�t�bb hang: k�s�rteties h�rg�s, fagyos kacaj visszhangzott egy sik�torban.
- Lucius! K�ldd ide a dementorokat!
- De… Uram! M�r eleget ettek! hisz Vitrol...Vitrol lelke...
- Ne vitatkozz velem, Lucius! Megk�rd�jelezn�d nagyurad d�nt�s�t?
- Nem, dehogy… csak h�t… nem k�ne ink�bb a med�llal foglalkoznunk? Nem �rtem, mi�rt pazaroljuk az id�nket ilyen tehetetlen boszork�nyokra… a med�l sokkal nagyobb vesz�lyt jelent sz�munkra…
- Addig nem, am�g senki nem tudja, hogy m�k�dik…
- De hiszen b�rki megtal�lhatja a k�nyvet, ami…
- T�n azt hiszed, nem gondoskodtam a k�nyvr�l?
- �n azt hittem, nem lehet elpuszt�tani…
- Elpuszt�tani? Nem is… de elrejteni… Tudod, egy k�nyvben megb�zom. Hisz nincsen lelke… A probl�m�t ink�bb az emberek jelentik… akik tudj�k a titkot... Lucius! H�tr�lsz? Csak nem f�lsz t�lem?
- �n...nem...�n...
- Pedig lenne r� okod… Avada Kedavra!
- APAAAA!!!!
- Mi t�rt�nt? Ki kiab�l?
- H�ny �ra? Hagyj minket aludni!
- Mi van m�r, rosszat �lmodt�l?
A Mardek�t egyik h�l�term�ben 4 fi� n�zett m�rgesen a felord�t� t�rsukra.
- Csak egy �lom volt… Buta �lom… Bocs�ssatok meg! – mondta. �m tudta, nem egy egyszer� �lomr�l volt sz�. B�r � akarta viszont l�tni a jelenetet, nem volt felk�sz�lve a f�jdalomra, amit okozott neki.

Sz�ke haj�t kis�p�rte szem�b�l, a homlok�n gy�ngy�z� verejt�kcseppeket belet�r�lte a p�rn�ba. Tudta, hogy, amit ma l�tott, nem csak �lom volt… mag�ra kapta az iskolai tal�rj�t, �s irdatlan sebess�ggel kezdett hozz� a lev�l�r�shoz;
Kedves Apa! -nem ez nem lesz j�…

Dr�ga Apa! -�h, ezt is kih�zta… f�l �r�ig �lt a pergament felett, de nem jutott semmire. Neki most azonnal kell besz�lnie az apj�val. Ak�rmennyire sincs j� kapcsolat k�z�tt�k, figyelmeztetnie kell a vesz�lyre… felt�ve, ha m�g nem k�s�. Ha lenne egy oda-vissza t�kr�m, akkor megtudhatn�m, hogy mi t�rt�nik otthon… de �gy… �gy semmi es�lyem, a bagoly is k�s�n �rkezhet…
- Sr�cok! – ki�ltotta el mag�t a h�l�k�rletben – Kinek van egy oda-vissza t�kre? – a t�rsai feln�ztek r�, amolyan vez�r�knek tekintett�k.
- �n �gy hallottam – hebegte egy harmad�ves – hogy Potternek valaha volt egy a birtok�ban.
- Szerinted Potter oda fogja nekem adni? – egy er�ltetett kacag�sba kezdett, amihez a mameluk haverjai is csatlakoztak.
- H�t… ha sz�pen k�red – suttogta c�rnav�kony hangon a megszeppent kisfi�.
- Mondjuk a Crucioval? – vonta fel a szem�ld�k�t.
Els� �r�juk a h�ten a b�jitaltan volt, term�szetesen a Griffend�lesek nevets�ges t�rsas�g�t is k�nytelenek voltak elviselni – Rendesnek kell lennem vele, hogy odaadja, amire sz�ks�gem van.
- H�, Potter besz�lhetn�nk? – l�pett oda a legkedvesebb mosoly�val a s�t�thaj� fi� el�.
- Meg akarsz �tkozni? Vagy most spont�n h�tba t�madsz? – g�nyol�dott amaz.
- K�rlek!
A fi� hangj�ban volt valami, ami megind�totta Harryt.
- Ny�gjed!
- Figyelj, nagyon fontos lenne, k�lcs�n tudn�d adni…
Ekkor l�pett be a terembe Piton professzor, �s r�gt�n levont h�sz pontot a Griffend�lt�l, mondv�n, hogy Harry nem �lt a hely�n…
- Ez a lehet�s�g el lett balt�zva – sziszegte a fi�.
- Dumbledore irod�j�ban is van egy ilyen micsoda, amir�l besz�ltetek. -suttogta a mellette �l�.
- Akkor a k�vetkez� �ra ut�n be kell oda jutnom – jutott elhat�roz�sra.
Az id�, mintha �loml�bakon v�nszorgott volna, olyan lassan teltek a percek. Nem is figyelt arra, hogy mit tesz az �stj�be, gondolatban eg�szen m�shol j�rt. Apja, az az ember volt, akire mindig is rajong�ssal n�zett fel… erre, t�rt�nik k�z�tt�k az a hatalmas nagy vita… vita egy olyan marhas�gon, aminek m�g mindig viseli a nyomait. A gondolatt�l is elkezdett f�jni az oldala…
- Weasley a maga f�zete fabatk�t sem �r, s�t, �gy l�tom Potter sem jeleskedett a mai napon. �rt�kelhetetlen a munk�juk. Ez ebben a h�napban m�r a harmadik ilyen f�zet… k�r, hogy a Kiv�lasztott sem tud egy nyamvadt b�jitalt �sszehozni! – �v�lt�tt.
- Professzor, de mindent beletettem – s�t�tte le a szem�t Ron.
- �n is – motyogta a mellette �ll�.
- Akkor mi�rt lett bugyi r�zsasz�n a fekete helyett? MANDRAG�RA GY�K�RB�L FELEANNYI KELLETT VOLNA BELE! NEM TUDNAK OLVASNI?
- De… – hebegt�k.
- Szerencs�je van Potter, ma nincs itt az igazgat��r, hogy kih�zza mag�t a b�ntet� munka al�l! – ez az inform�ci� m�g boldogabb� tette, mint az, hogy Piton Harryt szek�lja.
�ra ut�n elrejt�z�tt Dumbledore k�sz�rnye m�g�tt, �s csak arra v�rt, hogy valami szerencs�tlen tan�r arra t�vedjen, �s elmotyogja a jelsz�t.
- M�r megint megv�ratott az igazgat� �r, ez�rt legyek itt tan�r? Ez�rt osztozzak egy l�val az �ll�somon? – a professzorasszony tekintete k�d�s volt, sherry szaga lengte k�rbe az aur�j�t. Csak egy kis legilimencia kell hozz�, hogy Trelawney professzor agy�b�l el�csalogassam a jelsz�t – gondolta. A tan�rn� el� ugrott, �s a szem�be n�zett, el�sz�r nem l�tott m�st, csak puszta ijeds�get… Egy kis ideig kellett csak koncentr�lnia, �s m�r siker�lt is… el�sz�r megpillanthatta, hogy a tan�rn� elrejti a sz�ks�g szob�j�ban a sherrys �veg�t, majd d�lva-f�lva idej�n, �s kimondja a jelsz�t:
- Cikk-cakk cukorka!
- Eln�z�st, a tan�rn�t keresik lent az alagsorban – pr�b�lta gyorsan elterelni a n� gondolatait.
- Jaj, k�sz�n�m fiam, hogy felj�tt�l sz�lni – felelte �s imbolyg� l�ptekkel elindult lefel�.
- Cikk-cakk cukorka – suttogta a sr�c. Szerencs�je volt, hogy m�r becs�ngettek a k�vetkez� �r�ra, �gy senki sem j�rt ezen a folyos� r�szen. H�rmas�val szedte a l�pcs�fokokat, majd berontott az igazgat�i irod�ba. Ha �t, itt rajtakapj�k, ki fogj�k innen csapni. J� p�r festm�ny felh�borodottan n�zett a fi�ra, sokan hangot is adtak a nemtetsz�s�knek.
Fi� is szents�gt�r�snek �rezte, hogy igazgat� irod�j�ban kutat a szem�lyes holmiijai k�z�tt, a lelkiismerete egyre hangosabb lett;
- M�g lel�phetsz, m�g nem k�s�!
- Meg kell mentenem az ap�mat! – mondta a m�sik �nje.
- Azt az embert, aki nevetve k�noz meg t�ged?
- Azt… ebb�l l�tszik, hogy �n k�l�nb vagyok n�la!
- Azzal vagy k�l�nb, hogy bet�rsz m�sok…
itt elakadt a lelki tus�ja, mert megpillantott az igazgat� asztal�n egy k�nyvet, ami kinyitva hevert a t�bbi k�z�tt. Egy sz�nes festm�nyt �br�zolt. A fi� k�zelebb l�pett, �s elakadt a l�legzete; Ez annak a med�lnak a k�pe, amit �pp a nyak�n pihen…

- Draco!
A sz�ke fi� r�m�lten n�zett k�r�l. A kandall�, mely m�g akkor is z�lden izzott, egy �sz f�rfi h�rihorgas alakj�t vil�g�totta meg.
- Dumbledore professzor! �n… �n csak…
- Te csak j�tt�l, hogy besz�lhess �desap�ddal?
- Honnan tudja?
- Nincs sz�ks�gem legilimenci�ra ahhoz, hogy belel�ssak a lelkedbe. Ak�rmilyen s�t�t is a m�ltad, tudom, hogy a csal�d mindenn�l t�bbet jelent a sz�modra. Tudtam, hogy r�vid id�n bel�l meg fogsz jelenni az irod�mban, hogy megpr�b�lhass kapcsolatba l�pni az ap�ddal. Harry is sok�ig pr�b�lta el�rni Siriust, miut�n meghalt. De el kell engedned �t. Musz�j meg�rtened, hogy �desap�d meghalt. M�g a ny�ron. Ezt te is tudod…
- Nem! Nem halt meg! L�ttam �t! �jra l�ttam a sik�torban!
- Csak egy �lom volt, Draco. Sz�rny� �lom… Menj sz�pen vissza �r�ra…
A s�padt fi� dermedten b�mult az �reg arcba… �lom… Csak egy �lom volt… Egy eml�k… T�bb� nem besz�lhet az apj�val… Meghalt… H�t persze… A ny�ron. Hiszen akkor d�nt�tt �gy, hogy elkezd kutatni a med�l ut�n… A med�l ut�n, amit nem tud haszn�lni… Hiszen ahhoz l�tnia kellene a k�nyvet… A k�nyvet, ami…
- Stupor!
A fi� olyan hirtelen emelte fel p�lc�j�t, hogy Dumbledore m�r f�lig a f�ldre hanyatlott, mikor egy�ltal�n �szrevette azt. De ekkor m�r k�s� volt, a k�b�t� �tok hatott. Draco felkapta az asztalr�l a k�nyvet, �s kiviharzott a szob�b�l. Tudat�ban volt annak, hogy el kell hagynia a Roxfortot. Ha nem teszi, �gyis eltan�csolj�k, s�t, m�g a k�nyvet is elveszti. Huszonn�gy �r�n bel�l m�r m�sodszor rohant �gy, ahogy csak a l�ba b�rta. �ppen kijutott a birtokr�l, mikor valaki el�llta az �tj�t.
- Malfoy!
Harry Potter �llt el�tte.
- Potter! Te meg mit keresel itt?
- Pont neked fogom elmondani…
- Nem kell, ha nem akarod. -mondta Draco, �s Harry szem�be n�zett. A legilimencia ugyan�gy m�k�d�tt, mint Trelawney eset�ben. L�tta, ahogy Harry a mark�ba szor�t egy kopott anyagdarabot a k�zeli szikl�kon, �s egyszer csak a semmib�l kibontakozik Sirius Black �sszet�veszthetetlen alakja.
- Te visszahoztad Blacket a hal�lb�l? De h�t hogy?
- Nem fogom el�rulni neked.
Malfoy megint Harry szem�be n�zett, �m ekkor felhangzott egy vis�t�s.
- Avada Kedavra!
Bellatrix Lestrange �tka c�lba tal�lt, Harry holtan esett �ssze. Malfoy egyetlen es�ly�t kihaszn�lva elhoppan�lt.

*

Bellatrix diadalittas vigyorral meredt arra a helyre, ahol az el�bb m�g Potter fek�dt.

- Nagy�r hatalmas dics�s�gben fog r�szes�teni… tal�n val�ra v�lhat az �lmom, �s m�r nem csak az �n r�szemr�l lesz rajong�ssal teli szeretet a S�t�t Nagy�r fel� – Egyre csak n�zte Harry �lettelen test�t, majd felb�torodva dics� tett�n, belem�lyesztette a k�rm�t a karj�n l�v� s�t�t jegybe. Voldemort �ton van �hozz�, naggy� fogja tenni! Bellatrix, csak, hogy pihentesse a szem�t, Harryre meredt. Azt kellett �szrevennie, hogy a fi� teste elkezdett halv�nyodni, majd egy perccel k�s�bb elt�nt a f�ld sz�n�r�l.

- Csak egy hologram volt! – sik�tott ijedt�ben. El�bb m�g a vil�g legboldogabb ember�nek a test�t �tj�rta a retteg�s, csak hogy fokoz�djon a f�lelme, a szeme r�vet�lt Sirius Black k�zeled� alakj�ra.

- BLACK? –siv�totta. – AVADA KEDAVRA! – r�sz�rta a hal�los �tkot, de az �tr�ppent rajta –Ada…

- Felesleges pr�b�lkoznod Bella. -mondta hal�l nyugalommal -�n m�r nem vagyok �l� ember… a f�lelmedb�l t�pl�lkozom, a lelkiismeret furda…

- Nekem olyan nincsen! – vis�totta.

- T�vedsz – mosolygott nyugodtan Sirius.

- Mit… mit akarsz t�lem, te… te… szellemiz�? Azt hiszed pont te fogsz engem megijeszteni…

- �h, h�t �n nem az�rt vagyok itt, hogy r�misztgesselek, az majd Voldemort feladata lesz.

- Ne vedd a v�r�rul� sz�dra a nev�t!

- Az�rt j�ttem, hogy megakad�lyozzalak, hogy elkapd a fi�t… �s ehhez siker�lt Harry var�zserej�t is beszerveznem…

A leveg� leh�lt… a sz�l felt�madt… minden bagoly elcsendesedett, m�r a l�gy se mert z�mm�gni.

- K�zeledik – Bellatrix arca a s�padtabbn�l is s�padtabb lett.

- Bella, m�r itt vagyok – sziszegte egy v�szj�sl� hang. – Mi�rt h�vtad ide mestered?

- H�t… Potter… az el�bb… m�g…

- Azt akarod mondani, hogy elkaptad a fi�t? – rideg arc�n torz vigyor futott �t.

- Egy ideig azt hittem…

- Ider�ngattad a mestered ok n�lk�l? Bella-Bella… hisz m�r annyi ball�p�st eln�ztem neked. Most meg kell b�nh�dj a tetteid�rt.

- Igenis Nagy�r – s�t�tte le al�zatosan a szem�t.

- Az lesz a feladatod, hogy elkapd az unoka�cs�d, �s elhozd nekem… de el�tte egy kis �zel�t� abb�l, hogy mi v�r Drac�ra! CRUCIO! – �v�lt�tte. A n� alakja a leveg�ben izzott a f�benj�r� �tokt�l…

*

Draconak siker�lt a messzi Magyarorsz�gra hoppon�lnia… itt egy ideig biztons�gban lesz, am�g beleolvas abba a k�nyvbe, ami�rt az apja az �let�t adta.

V�gigfuttatta a szem�t a lapon, �s irdatlan haragra gerjedt.

- FELESLEGESEN HAGYTAM EL A BIZTONS�GOT JELENT� ROXFORTOT?!

A k�nyvben mind�ssze ennyi �llt; Err�l a med�lr�l, amit m�sok a K�gy� sz�v�nek emlegetnek, b�vebben lehet olvasni a m�gikus er�vel rendelkez� Malaz�r egy csepp v�re c�m� k�tetben. Z�r�jelben oda van biggyesztve, hogy a k�nyvnek m�r �vsz�zadok �ta nyoma veszett.

- Meg kell tal�lnom a k�nyvet! – jutott elhat�roz�sra – Tudnom kell milyen er�vel b�r ez a nyak�k!

�m tudta, egyed�l, idegen f�ld�n es�lye se lesz a gy�zelemre. "Sz�ks�gem van egy seg�t�t�rsra" gondolta. Vajon hol tal�lhat egy var�zsl�t vagy boszork�nyt Magyarorsz�gon? Letelepedett a Pet�fi h�d al�, �s onnan szeml�lte az embereket, h�tha valami gyan�sat �szlel rajtuk. Nem ritka, hogy egy var�zsl� k�l�n�s viselked�s�vel el�rulja val�s kil�t�t.
Lesz�llt az �j, �m Draco ez id�ig nem tal�lt m�st, csak milli�nyi muglit. �s akkor felharsant a zene. A k�zelben ezernyi fiatal tombolt egy sz�npad el�tt. A sz�npadon egy hatalmas f�rfi �llt. Draconak k�ts�ge sem volt afel�l, hogy ez a f�rfi var�zsl�. Hisz m�gia n�lk�l nem n�hetett ekkor�ra. Elhat�rozta, megv�rja a koncert v�g�t, majd megpr�b�lja "beh�l�zni" �t.
Alig egy �ra m�lva a f�rfi a rajong�k vis�t�s�t�l k�s�rve lej�tt a sz�npadr�l. Draco gyorsan oda hoppan�lt el�, megfogta a karj�t, �s t�rsas hoppan�l�ssal egy lakatlan ter�letre akarta rep�tetni, de a f�rfi nem hagyta mag�t.
- Te meg mi a faszt csin�lsz? – ord�tott �nk�v�leti �llapotban az �nekes. Draconak az volt a benyom�sa, tal�n egy picit ittas is lehet.
- Draco Malfoy vagyok, var�zsl�. Sz�ks�gem van a seg�ts�gedre. Te is var�zsl� vagy, nem?
- Var�zsl�? Itt? Budapesten? Azt hittem, csak k�t var�zsl� �l ebben a v�rosban.
- �n nem magyar vagyok, csak ide menek�ltem… Kett� var�zsl�t mondt�l? Ki a m�sik? Egy�ltal�n te ki vagy?
- Hah, persze, r�gt�n a m�sik �rdekel. �n m�r nem is vagyok j� neked?
- Nem �gy �rtettem, csak…
- Nyugi k�ly�k, nem foglak meg�tkozni ez�rt. Haj�s Andr�s vagyok, az EmilRuleZ frontembere… ugye arr�l m�r hallott�l? Mert ha nem, az�rt viszont meg�tkozlak…
- Persze persze – hazudta Draco a vesz�lyt felm�rve.
- A m�sik var�zsl� egy idi�ta kutyatart� a tizenharmadik ker�letb�l…

- Kutyatart�? Mi a francnak tart egy m�gus kuty�t?
- Nekem mondod? Szerintem is faszs�g az eg�sz… na, de mindegy… mi a francot akarsz?

A sz�rakoz�helyen t�bb ezer mugli illetve muglinak �lt�z�tt ember mulatta az id�t, a f�nyek k�s�rtetiesen vill�dztak, a decibelek az egekbe sz�ktek.
- Igaz�b�l…
- Mindegy. Nem �rdekelsz, nem fogom felforgatni az eg�sz �letemet miattad. Nem �rsz Te annyira sz�momra… csak egy kis jelent�ktelen kis senki vagy – remek eszmefuttat�s�t egy hatalmas b�f�g�s k�s�rte.
- De… – kezdett volna bele a fi�, �m ekkor a h�tt�rben �szrevett �rnyalakokat mozgol�dni, �s elkezdte a tekintet�vel p�szt�zni a k�rnyezetet. Egy piros f�nycs�va �rkezett a s�t�tb�l, Draconak m�g pont volt ideje f�lreugrani, �m Haj�snak ez m�r nem j�tt �ssze, hasba tal�lta az �tok, amit�l eszm�let�t vesztve a f�ldre zuhant. Draco a hirtelen j�tt t�mad�st fel sem fogva �llt egyhelyben. A k�vetkez� var�zslat z�ld sz�nnel k�zeledett fel�, � pedig csak �llt ott leengedett p�lc�val.
- Gyere! – ki�ltotta egy l�ny, �s ler�ntotta a f�ldre – Te vagy a nagy nyugati var�zsl�? – k�rdezte g�nyosan.
- Sophie, erre most nem �r�nk r�! – mondta a mellette �ll� – FUT�S! – ki�ltotta, �s elkezdett rohanni a kij�rat fel�. Ezzel egyidej�leg a s�t�tb�l kibontakozott alakok mind s�t�t csukly�t viseltek, �s k�s�rtetiesen hasonl�tottak;
- Hal�lfal�k – lihegett a Sophienak nevezett.
- Remek meg�llap�t�s – sziszegte a fi�.
- Hoppon�ljatok el, �n elcsalom �ket az �b�lh�z, majd a rejtekhelyen tal�lkozunk! – biccentett a barna haj� l�ny, majd megszapor�zta a l�pteit. A hal�lfal�k �s k�zt�k v�szesen fogyott a t�vols�g…
- Fogd meg a kezem! – �s m�r hoppon�ltak is.
Egy r�gi szab�s�, de nem elhanyagolt h�zban tal�lt�k magukat.
- Te ostoba, h�lye! – vetette oda neki a l�ny.
- Most mi�rt? – k�rdezte Draco �rtetlen�l.
- Leengedett p�lc�val m�szk�lni ilyen id�kben?
- Megszegni a titokv�delmi…
- Ne legy�l m�r ennyire naiv… ha nem azzal lett�l volna elfoglalva, hogy azzal a r�szeg �llattal besz�lgetsz, aki azt sem tudta, hogy hol van…
- K�sz�n�m – fojtotta bel� a sz�t.
- Ugyan mit?
- Azt, hogy megmentetted az �letemet – mosolyodott el a sr�c.
- ���…
- Hogy h�vnak?
- Sophie Davis vagyok – ny�jtott kezet mosolyogva a l�ny.
- �n Draco… Draco Malfoy – r�ztak kezet, a l�ny arc�r�l lehervadt a mosoly – L�tom a vezet�knevem h�re megel�z�tt engem…
- Megmentettem egy… egy… – dadogta zaklatottan.
- H�, mi ez, vitaparti van? M�sorf�zetet osztottak �s csak engem felejtettek ki? – hoppon�lt az egyik fotelba egy barna haj� le�nyz�.
- Megmentett�nk egy hal�lfal�t – suttogta Sophie.
- Nem vagyok az! – tiltakozott Draco.
- Sophie, ne �t�lkezz elhamarkodottan! – nyugtatta bar�tn�j�t.
- K�rdezd csak meg hogy h�vj�k! – ki�ltotta.
- H�t, nem b�nom, �n is bemutatkozok…

- V�rj… Ahelyett, hogy az �n nevem k�rdezn�d, a saj�todat akarod elmondani? Hiszen most mondta a bar�tn�d, hogy szerinte hal�lfal� vagyok! – mondta Draco.
- Ha hal�lfal� lenn�l nem �ld�g�ln�l itt k�zt�nk ilyen nyugodtan. Sz�val, van m�g valami ellenvet�sed, vagy meghallgatod a nevem?
- ���…
- H�, l�tom nem vagy a szavak embere… Annyi baj legyen… A nevem Victoria.
- Victoria ki?
- Persze, most meg m�r a vezet�knevem is �rdekel? – mosolygott a l�ny. – Victoria Silver. Sz�val, t�ged milyen n�v tesz olyan gyan�ss�?
- �n… �n… �n… – dadogta Draco.
- Teeeee? – n�zett r� k�rd�n Sophie �s Vic.
- Ny�gd m�r ki v�gre, l�tod, hogy b�zik benned a kis naiv! – sz�lt r� a csinos l�ny.
- Draco Malfoy vagyok. De ez nem jelenti azt, hogy hal�lfal� lenn�k! S�t, kem�nyen k�zd�k a s�t�t nagy�r ellen!
- Merem rem�lni! – v�gott k�zbe Sophie.
- Akkor mi�rt emlegeted S�t�t nagy�rk�nt?
- H�t… megszok�sb�l. Tudj�tok, a Malfoy n�v nem ad teljesen hamis k�pet r�lam, t�nyleg van k�z�m a hal�lfal�khoz. De �n magam nem tartozom k�z�j�k, p�r hete �tp�rtoltam a j� oldalra. K�rlek, higgyetek nekem! – a fi� olyan esdekl�en n�zett r�juk, hogy Sophie eg�szen megsajn�lta �t.
- Hisz�nk neked – mosolygott r�. Malfoy f�l�nken visszamosolygott, Sophie pedig, maga sem �rtette mi�rt, elpirult. – De most dolgunk van. Kaj�t kell szerezn�nk, ha nem akarunk �hen veszni.
- Majd �n elint�zem! – mondta Vicky, �s egy szempillant�s m�lva elt�nt. Sophie �s Draco kettesben maradtak. Egy ideig ker�lt�k egym�s pillant�s�t, majd Sophie f�l�nken Dracora n�zett, �s �gy sz�lt:
- Sz�val te… mi t�rt�nt veled? Nekem elmondhatod, b�zhatsz bennem.
- Tudodkit pr�b�lom elpuszt�tani, �s ez�rt bizony �ldozatokat kellett hoznom. Ez�rt hagytam el Roxfortot. �s vele egy�tt az �sszes bar�tomat.
- Te szeg�ny… b�r Sophie ezt mondta, k�zben v�gig azon j�rt az esze, milyen b�tor ez a sr�c. Felt�ve persze, hogy ez az eg�sz nem csak egy �tver�s. Draco szem�be n�zett, hogy l�ssa benne, ha hazudik. De nem l�tott semmit, csak az eszm�letlen sz�rke szemeket…
A fi� m�r magabiztosabbnak �rezte mag�t, rem�lte, hogy siker�lt megt�rnie a jeget k�zte �s a sz�ke haj� l�ny k�z�tt.
- �s mondd csak, mit kerestetek ann�l a sz�rakoz�helyn�l? – k�rdezte.
- �rj�ratoztunk… f�ltj�k a muglikat… �s mivel itt is rengetegen �tp�rtoltak a s�t�toldalra, fokozottabb lett a felk�sz�lts�g. De Te mi�rt pont ide j�tt�l? – a hangj�ban n�mi szemreh�ny�st lehetett kihallani.
- �szint�n? Nem tudom… a sz�vem hozott ide. – amint kimondta ezt a mondatot, az arca l�ngba borult.
- Akkor, te is a j� oldalon �llsz? – tudakolta Sophie, megt�rve a k�nos csendet.
- Igen.
- �s, mondd csak el, mi�rt is k�ne hinnem neked? – vonta fel a szem�ld�k�t. -Azt ne mondd, hogy a csukl�dat tark�t� s�t�tjegy erre a bizony�t�k.
Draconak elsz�llt minden b�tors�ga a l�nnyal szemben, meggy�t�rten rogyott le az egyik fotelba.
- K�rlek Sophie, ha a hal�lfal�k haverjai lettem volna, mi�rt nem rohanhattam volna oda hozz�juk vigyorogva?
- �s, ha ez is csak egy csel volt? Hogy becserk�ssz minket?
- Nem l�tsz minden m�g�tt �sszeesk�v�s elm�letet?
- Nem! – csattant fel – De teljesen jogos az aggodalmam… elhoztunk a rejtekhely�nkre, erre kider�l, hogy Malfoy vagy…
- Ezt ti hib�zt�tok el, nem �n.
- Ja, hogy mi vagyunk a b�n�k? – Sophie kezdett kij�nni a b�ket�r�s�b�l.
- �csi, �n nem ezt mondtam. – v�dekezett Draco.
- Gyula -fordult oda a szoba egyik festm�ny�hez - K�rlek, n�zz ut�na, mit tudsz r�la! – intett fej�vel a sz�ke fi� fel�.
- Sietek! – azzal kisietett a portr�j�b�l.
- K�sz�n�m – mosolygott h�l�san a l�ny.
- H�t… � meg ki volt?
- B�sz�rm�nyi Gyula… � alap�totta itt Magyarorsz�gon az els� boszork�ny, vaj�kos, var�zsl� �s r�v�l� k�pz�t.
- Visszat�rtem – hoppon�lt a szoba k�zep�re Vic, a kez�ben egy adag zs�ml�vel �s lekv�rral. –Csak ilyet tudtam szerezni – mondta csal�dottan.
- L�nyok, nagyon h�l�s vagyok, hogy kimentettetek a hal�lfal�k karmaib�l, de azt hiszem a jelenl�temmel vesz�lyeztetem a ti testi �ps�geteket, �s mivel nem szeretn�lek benneteket vesz�lybe sodorni, ez�rt azt l�tom j�nak, hogy most elhagyjam a h�zatokat.
- H�, azt mondtad a j� oldalon �llsz… �s ott vagyunk mi is – kezdett bele Sophie.
- �sszegzem a dolgokat, mivel mindannyian a j��rt k�zd�nk, mi�rt ne tehetn�nk ezt egy�tt, egys�gben az er� – Vic megborzolta sz�p hossz�, barna haj�t.
- Nem szeretn�m, ha b�nt�d�sotok esne – lehelte alig hallhat�an Draco. Sz�ve szerint itt maradt volna ezzel a k�t csod�latos magyar l�nnyal, de az esze az m�s dikt�lt… viszont eddig mindig az esz�re hallgatott… itt az id�, hogy a sz�ve h�v� szav�ra is figyeljen.
- Ne f�lts te minket – kacsintott Vic.
- Akkor azt hiszem, Sophien m�lik, hogy elv�lnak-e az �tjaink – n�zett szinte k�ny�rg�en a l�nyra. Sophie arc�n egy gondterhelt grimasz futott �t… legilimenci�t k�ne alkalmaznom -gondolta -De az tisztess�gtelen lenne…
- V�g�l is… mindenki kaphat egy es�lyt – mosolyodott el.
Milyen gy�ny�r�en �ll neki, ha mosolyog – Draco m�r k�t l�bbal lebegett a f�ld felett… mi�rt �rez ekkora �r�m�t? Hisz nem is ismeri a l�nyt… viszont m�g megismerheti – ez a gondolat felvillanyozta – K�r, hogy Sophie egy felf�jt rosszindulat� gonosz h�lyagnak tartja.
Nem is tudta, hogy mennyire t�ved…

*

- Hogy hib�zhattuk el? – kiab�lt kikelve mag�b�l egy hull�mos haj�, csukly�s boszork�ny.
- De… Judy, voltak vele ketten – pr�b�lta nyugtatgatni a f�n�k�t egy fekete haj� var�zsl�. Arc�n mar� gy�l�let �lt.
- A Nagy�rt�l azt a parancsot kaptuk, hogy el kell kapjunk egy sz�ke var�zsl�fi�t, aki v�letlen�l megt�veszt�sig hasonl�tott ahhoz a p�ld�nyhoz, akit hagytunk elmenek�lni…
- A S�t�t Nagy�r honnan tudta, hogy pont a mi kicsiny orsz�gunkban fog felt�nni a k�ly�k? – a n� kr�kog� hangja megremegett.
- Sylvia, megk�rd�jelezed a Nagyurad d�nt�seit? -k�rdezte fenyeget� hangon Judy.
- Te… term�szetesen nem – dadogta a Sylvi�nak nevezett.
- Akkor az a feladatunk, hogy elkapjuk a fi�t! �rtes�teni kell a t�bbieket is, ja, �s lehet vele k�t l�ny is, ha vel�k tal�lkoztok, ne k�m�lj�tek �ket sem! – csapott az �kl�vel az asztalra egy tetov�lt arc� var�zsl�.
- Nem, a h�gommal �n fogok v�gezni! -Judy egy s�t�ni kacajt hallatott.