4. Fejezet

Meg�tkozva

Miut�n bez�rt�k a pinceajt�t, mind a hatan felrohantak. A kandall�ban Hermione feje l�tszott.
- V�gre itt vagytok! J� h�rem van! Tudtam szerezni sz�zf�l�f�zetet Lupin proft�l, volt neki rakt�ron. K�zben, pedig elkezdtem f�zni �n is egy adaggal, de k�t h�nap, am�g az elk�sz�l…
- V�rj, Hermione, odamegy�nk! – sz�lt k�zbe Sophie.
- Szerintem nem k�ne mindenkinek menni, �gysincs sz�ks�g ott annyi emberre. R�ad�sul nem k�ne egyed�l hagynunk a t�szainkat… - mondta Vic.
- Ok�, akkor �n itt maradok Malfoyjal.
- Drac�val, ha k�rhetn�m – mosolygott Sophiera a fi�. – Azt hittem ann�l jobb a kapcsolatunk, hogy vezet�kn�ven sz�l�tsuk egym�st.
- Mindenesetre ha kettesben maradtok itt, az tuti jav�tani fog a kapcsolatotokon – kaj�nkodott Vic.
- Sz�val ketten itt maradnak. K�t embernek tov�bb k�ne keresni Judyt. Hi�ba tagadt�k ki a hal�lfal�k, att�l m�g vesz�lyt jelent. A marad�k kett�, pedig �tmegy Hermion��khoz – mondta Fred. – �csi, ti�d a d�nt�s joga!
- Hova akarsz menni George-dzsal? – Vic �s Fred egyszerre mondt�k ezt.
- Azt hiszem, megyek Judyhoz �s meg�letem magam – csikorgatta a fog�t Ron.
- Sok sikert hozz�! – kacsintott Fred. – H�t akkor mi indulunk… Hermione, k�rlek, adj helyet a t�zben!
Ron �s George elhoppan�lt, Fred �s Vic pedig a t�zbe l�pve t�nt el.
-����… - adott hangot v�lem�ny�nek Draco
- Hmm? – Sophie is igen k�zl�keny volt.
- H�t, kettesben maradtunk… - Draco hangj�n zavar �rz�d�tt.
- J�, t�nyleg. Nekem ez fel se t�nt – adta a h�ly�t Sophie.
- Nem hiszem, hogy sz�m�tanunk k�ne h�vatlan vend�gekre – folytatta a fi�.
- Ja… mivel �ss�k el az id�t?
- ����…
- Hmm?

*

Vic Fred seg�t� kez�be kapaszkodva kil�pett a kandall�b�l. Egy s�t�t szob�ban tal�lta mag�t.
- Ez… nem a mi h�zunk… - Fred �rtetlen�l n�zett k�rbe.
- De h�t az hogy lehet? J�l mondtuk ki az �ti c�lt, nem?
- De �des pici bab�k, hogy �t lehet verni �ket ilyen apr�cska tr�kk�csk�vel! – hangzott egy g�nyos hang.
- Azt hiszitek, ti uralj�tok a Hopp-h�l�zatot?
- Ne cukkold �ket, Greyback, �gy is el�g elveszettek az alv�macijuk n�lk�l! �nekelj�nk nektek �dib�di altat�kat, vagy el�g lesz egy szimpla hal�los �tok?

- Ugyan m�r, dr�ga Bella, hova siess�nk, �r�mmel t�lt majd el, ha v�gign�zhetem, ahogy mind a ketten az �let�k�rt fognak k�ny�r�gni – csikorgatta a fog�t Averi.

Fred gyeng�den a h�ta m�g� tolta Vickyt.

- Mi az Weasley potyad�k, csak nem f�lted a csajt? – r�h�g�tt valaki a h�tt�rben.

- �h, ne legy�l ennyire tiszteletlen Monstro, hisz ez az aranyv�r� h�lgyem�ny m�r volt a vend�g�nk – mosolygott g�nyosan Narcissa. – Hol van a fiam?

- Nem tudom – v�gta r� r�gt�n Vicky.

- Ne hazudj! – kiab�lta Bella. – Az a baj, hogy t�l j� oklumentor ez a l�ny, �gy nem l�tok bele a hitv�ny fejecsk�j�be – a hangja ridegen koppant a m�rv�nykandall�n.

- Annyira udvariatlanok vagyunk, be sem invit�ljuk a vend�geinket.

- Nem fontos, nem akarunk sokat id�zni – biccentett idegesen Fred.

- K�rdezett valaki, mocskos v�r�rul�? – sziszegte Bella, a kez�ben megremegett a p�lca, p�ccintett egyet, s m�r a k�t fiatal var�zsp�lc�j�t is a kez�ben tartotta.

- Most pedig, mindny�jan sz�rakozni fogunk, b�r lehet, hogy nektek annyira nem fog tetszeni a m�ka – Dolohov egy �r�lt kacajt hallatott.

*

Draco �s Sophie egy ideig csak esetlen�l �ltek egym�ssal szemben. Sophie sz�ve a tork�ban dobogott… itt �l vele szemben az a fi�, akire mindig is v�gyott… �s ek�zben kint d�l a h�bor�. Draco a l�ny arc�r�l nem tudott semmit sem leolvasni… itt a nagy lehet�s�g, hogy bevesse mag�t, hogy bebizony�tsa, hogy f�rfi a talp�n. Elsz�nt tekintettel n�zett a sz�kes�gre, majd j� er�sen megfogta, �s odah�zta mag�hoz, hogy megcs�kolhassa a l�nyt. Sophie agy�b�l elt�nt minden, lecsukta a szem�t, �tadta mag�t az �lvezetnek… �m miel�tt Draco ajka az �v�hez �rt volna, egy m�sik szitu�ci�ban �rezte mag�t; Fred �ll el�tte, szemben vele pedig egy halom hal�lfal�, mindegyik bossz�ra �hesen.

- Mi�rt vagyunk ennyire fontosak nektek Lestrange? – k�rdezte Vic hangj�n. Jesszus, benne vagyok Vicky fej�ben? – gondolta. – Men� dolog t�zen r�t�madni k�t fegyvertelenre?

Hirtelen felnyitotta a szem�t, m�g miel�tt egybeforrt volna a sz�ja Dracoj�val;

- Nagy g�z van! – ki�ltotta.

-Mit csin�ltam rosszul? – h�r�tott a fi�.

- Ugyan, semmit – t�zesen n�zett Dracora, �m most volt nagyobb gondjuk is. – Fred�k bajban vannak. – azzal felv�zolta a helyzetet.

- Nem tudod pontosan megmondani, hogy hol lehettek? – k�rdezte a fi�.

- Sajnos nem. Nagyon s�t�t volt, csak az arcomba vil�g�t� p�lc�kat l�ttam �s a kandall�t, amiben �lltunk… vagyis �lltak Vicky�k.

- A kandall� v�letlen�l nem feh�rm�rv�nyb�l k�sz�lt?

- Most, hogy �gy mondod, de!

- Akkor az a nagyn�n�m h�za lehet, biztos f�ltek, hogy behatolunk a k�ri�nkba, mint a legut�bb.

- A fene egye meg. – Sophie nem b�rta tartani mag�t, Draco v�ll�ra borult �s s�rni kezdett. Hogy seg�tsenek a k�t bajba esetten, ha ennyire kevesen vannak, �s �gy szor�t az id�?

- Valami terv kellene – vakargatta az �ll�t Malfoy.

- T�nyleg? – h�pp�gte g�nyosan a l�ny.

*

- Hogy engedhetted, hogy elhal�ssza el�lem �lmaim n�j�t? – Ron a t�rd�t csapkodta, George meg tudom�st sem vett d�h�ng� �ccs�r�l. – Hiszen egy ideig azt hittem, hogy tetszek neki.

- �csk�s, szerelemben �s h�bor�ban mindent szabad, nem igaz? B�na volt�l, de most m�r besz�lhetn�nk valami m�sr�l is, mert kezd tele lenni veled a h�cip�m!

- J�, de �n l�ttam meg el�bb…

- �s te k�ldt�l r� �tkot, nem hiszem, hogy nyer� �tlet volt… m�rmint te tudod, de �n nem �gy szoktam csajozni – vonta meg a v�ll�t.

- De…

- Meg�rkezt�nk oda, ahol Judy elt�nt… mind a ketten ki�br�nd�t� b�b�jt sz�runk magunkra, �s k�zben fogjuk egym�s kez�t, hogy ne t�vedj�nk el!

- Dehogy fogom, nem vagyok meleg!

- M�rpedig meg fogod fogni! Ronald Weasley! Ha nem vagy meleg, bizony�tsd be, hogy f�rfi vagy! – George mag�ra sz�rta a b�b�jt, �gy k�nnyed�n bele tudott olvadni a k�rnyezetbe. Ron is k�vette b�tyja p�ld�j�t, �s �gy k�z a k�zben der�tett�k fel a terepet Voldemort ut�n, nyomokat keresve. �r�kat bolyongtak a ker�let legelhagyatottabb r�sz�n, amikor ilyen hangfoszl�nyok jutottak el a f�l�kh�z;

- Nagy�r, n�lunk van az egyik Weasley �s valami magyar spin�. Malfoynak se h�re, se hamva, hi�ba vallatjuk a k�t gyereket – suttogta f�lelemmel teli hangon valaki.

- Akkor odamegyek, �s megt�r�m a Weasleyt – sziszegte Voldemort. – ha l�tja kinyiffanni a dr�gal�t�s bar�tn�j�t, akkor m�r biztos vallani fog.

George arc�b�l kifutott a v�r, k�zen ragadta az �ccs�t �s elhoppon�lt vele a f�hadisz�ll�sra.

- Miattad k�nozz�k �ket! – esett Draco tork�nak Ron. George �s Sophie alig b�rt�k a fi�t leh�mozni az ijedt mardek�rosr�l.

- De… - szabadkozott Draco.

- Nem �r�nk r� erre Ron! – figyelmeztette az �ccs�t az ikerp�r ezen tagja – Mi t�v�k legy�nk?

- Mi m�r kiagyaltunk valamit.

-A mibe �n nem fogok belemenni! – fonta �ssze a karj�t a melle el�tt Sophie.

- Halljuk! – s�rgette a t�bbieket Ron.

- Becs�ngetek a dr�ga nagyn�n�mhez, nem hiszem, hogy olyan nagy v�delme lenne a h�z�nak, mint nek�nk, �s a s�t�t jeggyel, ugye, ami a kezemen van, b�rhov� bejuthatok… sz�val, becs�ngetek, �s odaadom neki azt, amire v�gyik a Nagy�r… vagyis annak a pontos m�solat�t, amit Sophie volt sz�ves elk�sz�teni egy roppant �gyes b�b�jjal. – a l�ny belepirult a dics�retbe. –persze engem majd megpr�b�lnak elkapni, de csak siker�l valahogy eljutnom hozz�tok… nem hoppon�lok azonnal ide, nehogy k�vessenek. Am�g �n elterelem a bent l�v�k figyelm�t, addig nektek alkalmatok lesz kiszabad�tani Vic�ket. B�rmi t�rt�njen, �k a legfontosabbak, �s ragaszkodunk a tervhez. Ron… a legjobb lesz, ha te elm�sz Hermione�khez, �s elmes�ln�d neki az esem�nyeket.

- De…

- Indulj! – l�k�tt egyet rajta George.

- Hogyne! – sziszegte, �s el is t�nt az �terben.

- Az akci� ut�n, ha minden j�l megy, �jf�lkor tal�lkozzunk, mondjuk a Pet�fi h�d, pesti h�df�j�n�l, mert azt tudom, hogy hol van… ha valami t�rt�nne velem, akkor Sophie tudja, mit kell tennie.

A nev�n nevezett l�ny remegett a f�lelm�t�l, a legjobb bar�tn�je �s a szerelmese �lete is vesz�lyben forog…

- Amint oda�rek, feloldom egy egyszer� var�zsig�vel a hoppon�l�s-g�tl�t.

- K�rlek vigy�zz magadra! – Sophie odal�pett a fi�hoz �s j� er�sen mag�hoz �lelte.

- Igyekszem – kacsintott a sr�c, azzal � is a semmiv� foszlott.

- �n nagyon f�lek…

- Ha ez megvigasztal, �n is –motyogott George.

*

- Crucio! – Vicky felsikoltott f�jdalm�ban, Fred nyelte a k�nnyeit… m�r egy �r�ja ez van, felv�ltva n�zhetik, ahogy a m�sikat a hal�lfal�k hal�lra k�nozz�k.

- Hagyj�k m�r abba! – kiab�lta Fred.

- Merre van…

Ekkor cs�ngettek az ajt�n, Bella �rtetlen arccal, el�reszegezett p�lc�val ajt�t nyitott. El�sz�r a d�bbenett�l nem tudott megsz�lalni, azt�n var�zsolni is megfeledkezett, �gy Draco nonverb�lis var�zslattal feloldotta a hoppon�l�s-g�tl�t.

- Narcissa, haza�rkezett a fiad – vicsorgott Bella, de nem merte megkock�ztatni, hogy �rt�st k�ldj�n Dracora.

- Kisfiam! – az asszony sug�rz� arccal rohant ki az el�szob�ba, a nyom�ban a t�bbi hal�lfal�val.

- Any�m – Draco elh�r�totta az �lel�st. – Nem szeretem, amikor a haverjaid az arcomba nyomj�k a p�lc�jukat.

- Engedj�tek m�r le azokat a nyamvadt fadarabokat! – a n� figyelmeztet�s�re mindenki leeresztette a p�lc�j�t, kiv�tel Bell�t, aki valami�rt �tver�st �rzett a leveg�ben.

- Hoztam valamit a S�t�t Nagy�rnak – Draco elkezdett kotor�szni a zseb�ben…

            Ek�zben a m�sik szob�ba behoppon�lt George Sophieval, �sszeszedt�k Fred�k p�lc�j�t, majd a pukkan� hang k�s�ret�ben elt�ntek…

- Mi volt ez? – Dolohov berohant a szob�ba – Elt�ntek! A Weasley ivad�k meg a kis bar�tn�je… nyomuk veszett! – minden gy�l�lettel teli szem Dracora szegez�d�tt, Bella p�lc�j�b�l els�re r�ppent ki egy Cruciatus, ami el�l a fi� sikeresen elugrott, �m nem volt ekkora szerencs�je a t�bbi �tokkal szemben…

            Sophie �gyba dugta a k�t sokkolt fiatalt, �s nyugtat� te�t f�z�tt nekik. F�ltizenkett�kor m�r kicib�lta Georgeot a Pet�fi h�dhoz, hogy v�rj�k Draco visszat�rt�t… �m a sz�ke haj� fi� nem akart j�nni… Egy �r�ra Sophie m�r ler�gta az �sszes k�rm�t, George meg menni k�sz�lt… Kett� �rakor a fi� m�r nem b�rta tov�bb;

- Figyelj, Draco nem fog visszaj�nni…

- NE MONDJ ILYET! – kiab�lta.

- De Sophie… m�r itt �llunk egy j� ideje…

- NEM �RDEKEL, ha kell, itt �llok eg�sz �jjel, ak�r holnapig is!

            Ekkor megpillantottak egy alakot a messzes�gben… vonszolta mag�t, �s nagyon rosszul festett.

- Draco! – Sophie k�nnyes szemmel rohant a fi� ut�n. Malfoy nagyon rosszul n�zett ki, a sz�ja sark�b�l sziv�rgott a v�r, a ruh�ja szakadt volt, a szeme bedagadt…

- So… Sophie… - ny�sz�r�gte – Biztos… biztos vagy benne… hogy �n vagyok az? – l�tszott rajta, hogy minden sz� nehez�re esett.

- Ne besz�lj! – sikkantotta a l�ny.

- Gy�z�dj meg r�la, hogy �n vagyok az!

- Mit akartunk csin�lni miel�tt be�t�tt a baj? – k�rdezte s�rva a l�ny.

- Meg akartalak cs�kolni… - Draco elvesztette az eszm�let�t…

- George, hoppon�ljunk haza, de azonnal!

- Erre v�rok vagy t�z perce – �s m�r bent is �lltak a nappali k�zep�n az �jult Dracoval.

- Itt meg mi a franc t�rt�nt?! Takarodjatok az ap�m h�z�b�l!
A ki�lt�s teljesen v�ratlanul �rte a Dracot vizsg�lgat� csapatot.
- Vicky… ezt hogy �rted? – Ron nyerte vissza el�sz�r a hangj�t, aki nem r�g �rkezett meg Hermion��kt�l.
- Vicky? VICKY?! Bet�rsz ide, azt�n van k�ped bec�zgetni engem?! –Vic ord�tott d�h�ben. –Egy�ltal�n ki a fasz vagy te?
A l�ny egyre k�zel�tett Ronhoz, de a sr�c a megszokott bizserg�s helyett ez alkalommal csak f�lelmet �rzett.
- Sophie! – hangja ostork�nt csattant. – Te hoztad ide ezt a mocskos band�t?
- Vic… Vicky. J�l �rzed magad? – n�zett r�gi bar�tn�j�re a sz�kes�g.
- �n? Tal�n ink�bb te! Nem �n �ll�tottam be ide hirtelen egy halom ismeretlennel! Akik k�z�l egy r�ad�sul halott! – n�zett a kanap�r�l lel�g� kar fel�.
- Nem halott, csak eszm�… - Vic egy szempillant�ssal eln�m�totta a legifjabb Weasley-fi�t.
- Meg vagy te teljesen �r�lve? – Sophiehoz int�zte szavait. – Mi lesz, ha az ap�m rajtakap t�ged, hogy pasikat hozol fel ide? B�rmelyik pillanatban haza�rhet! – riadtan n�zett csukl�j�ra. – Ez… mi… hol van az �r�m? – a m�rge egy pillanat alatt elp�rolgott, arc�ra ki�lt a d�bbenet. V�gigtapogatta az �sszes zseb�t, majd mindenf�le magyar�zat n�lk�l sarkon fordult, �s beviharzott a h�l�szob�ba.
A t�bbiek �rtetlenkedve n�ztek egym�sra.
- Nagyon rem�lem, hogy ez csak egy rossz vicc – sz�lt George.
- Ilyen rossz vicceid csak neked vannak.
- �csi, neked h�lye szitukban jobban fog az agyad! Ez �llati, �gyis gyakran kevered magad h�lye szitukba.
- Mit csin�l? Felforgatja a szob�t? – Sophie a Weasley-testv�rek sz�csat�ja helyett ink�bb a kisz�r�d� zajokat figyelte. El�h�zott p�lc�val elindult az ajt� fel�, de f�lre kellett ugrania. A kirohan� Vic �szre se vette �t, csak sz�guldott tov�bb a m�sik h�l�szoba fel�.
- Nem ott van… - kezdte Ron.
- ���! Mit keres egy pasi az �gyban?
- M�r megint �rj�ng… - Ron a fogai k�zt pr�selte ki a szavakat.
- Nekem jobban tetszett d�bbenten – George is el�g idegesnek t�nt.
- Vicky, mi a…? – Fred ki�lt�sa sz�r�d�tt ki a szob�b�l. – H�! Meg�r�lt�l?
A fi� megjelent az ajt�ban, majd egy csod�latos akrobatikus mutatv�nyt mutatott be, csak a f�ldre �rkez�s nem volt z�kken�mentes. Vic �tl�pett rajta, �s Sophie kez�b�l kikapta a var�zsp�lc�t. A f�ld�n fekv� fi�ra c�lzott, majd felharsant egy ki�lt�s:
- Petrificus totalus!
Vic elejtette a p�lc�t, megingott, majd Fred mell� zuhant.
- Ez m�r az�rt sok! Meg akartad �tkozni az ikertestv�remet?! – George el�reszegett p�lc�val �llt.
- Ne b�ntsd �t, George! Ink�bb ki k�ne der�ten�nk, mi baja – Fred felt�p�szkodott a f�ldr�l, majd felemelte a mozdulatlan l�nyt, �s a kanap�ra fektette.
- H�! Vidd innen! – Draco m�szott ki k�b�n a l�ny al�l.
- Bocs, haver, nem vettelek �szre…

- Haver? Nem vagyok �n a haverod! – Malfoy szem�ben k�l�n�s f�ny csillant. Sophie megk�v�lten n�zett r�. A sr�c ezt �szrev�ve mag�hoz r�ntotta a l�nyt, �s hosszan megcs�kolta. – Ezt majdnem elfelejtett�k…
Sophie arca megenyh�lt, �s ink�bb bar�tn�j�t kezdte el szeml�lgetni.
- Hogy akarjuk kider�teni mi baja, ha nem tud besz�lni? – k�rdezte.
- Szerintem jobb ez �gy.
- George!
- Tes�, te nem hallgattad v�gig, mit m�velt itt az el�bb! – n�zett Fredre.
- Most hogy mondod, szerintem is jobb neki n�m�n. Legal�bbis nek�nk mindenk�pp…
- Legal�bb t�led v�rtam volna t�bb meg�rt�st, Ron! Frednek igaza van. Fel kell oldanunk a s�b�lv�ny �tkot – Sophie ellentmond�st nem t�r� hangon besz�lt.
- V�rj, majd �n! – George meglend�tette p�lc�j�t.
- H�! Mi? Nem tudok mozogni!
- M�rt n�z r�m mindenki? Csak azt akartuk, hogy besz�lhessen… azt nem, hogy r�gkap�lhasson is! Az arc�n feloldottam az �tkot…
- F�rfiak… - s�hajtott Vic. Draco szemreh�ny�an n�zett r�. – Vicky, k�rlek hallgass v�gig! Valami t�rt�nt veled. Egyel�re nem tudjuk, mi, de �k itt mind a bar�taid – George ellens�gesen n�zett a sz�ke l�nyra. – Na j�, legal�bbis mindegyik�ket ismered.
- �n ugyan nem!
- Igen, pont ez a probl�ma. Hogy nem eml�kszel r�juk…
- Mit csin�lt�l el�bb a szob�ban?
- Ne v�gj a szavamba, Ron! Mit csin�lt�l el�bb a szob�ban?
- A kar�r�mat kerestem…
- H�rom �ve nem hordasz kar�r�t… Ja, nem… m�r H�rom �v k�t h�napja…

- H�ny �ra h�ny perce? – k�rdezte g�nyosan a l�ny.
- Csak az�rt tudom ilyen pontosan, mert akkor ny�ron tette t�nkre az �r�dat Alf�ldi Robi kuty�ja.
- Alf�ldi Robi? Az a sr�c a tizenharmadik ker�letb�l? Te ismered �t? Mutass be neki! L�gy sz�ves!
- De hiszen te is ismered �t! Most mondtam! A kuty�ja t�nkretette az �r�d! Akkor haverkodtatok �ssze! – Sophie k�ny�rg�en n�zett bar�tn�j�re. – Na j�… mit is mondt�l err�l a h�zr�l? Hogy ap�d h�za? Ap�d m�r egy �ve nem lakik itt… Nek�nk adta a h�zat, hogy berendezhess�k f�hadisz�ll�snak!
- Mi t�rt�nt vele, t�rl�dtek az eml�kei? – s�gta b�tyjainak Ron.
- Valami olyasmi lehet…
- ���, bonyolultabb ez enn�l… Draco, te �rtesz a fekete m�gi�hoz! – n�zett k�rd�en a s�padt fi�ra Fred.
Malfoy csak b�mult maga el�, �s nem sz�lt egy sz�t sem.
- Te, Sophie… szerintem nem Vickel van itt az egyetlen probl�ma…
- Draco? – a l�ny Vickyr�l szerelm�re n�zett.
- Mi? Jaj, bocs�ssatok meg, egy kicsit m�g k�bult vagyok… - Draco lagymatagon vigyorgott.
Sophie nem tudta eld�nteni, hogy az a v�r�s villan�s t�nyleg ott volt Malfoy szem�ben, vagy csak a k�pzelete j�tszott vele…

*

- Bella, Bella, Bella… Mihez kezdjek veled? M�r nem el�sz�r sz�rod el. Ott volt az a fiask� a Malfoy-k�ri�ban. Most meg ez is… Nem el�g, hogy a legh�s�gesebb szolg�mr�l bebizonyosodott, �rul�, m�r benned sem b�zhat az ember?
- K�ny�rg�k, nagy�r… Bocs�ss meg! K�ny�r�gve k�rlek!
- Crucio! – a n� vel�tr�z� sikolya visszaver�d�tt a dohos falakr�l.
- Ha nem lett volna az a j� h�z�sod a Malfoy k�ly�kkel, m�r halott lenn�l. De �gy kapsz m�g egy es�lyt! Keresd meg a Davis l�nyt!
- Melyiket, Nagy�r?
- Mindkett�t! Az egyik el�g sokat tud a med�lr�l. A m�sik t�l sokat tud r�lunk!
- Igenis, nagy�r… Indulok…
- Bella? CRUCIO! – a jeges kacag�s visszhangot vert a barlangban.

*

Sophie tov�bb k�mlelte Malfoy szem�t, mikor csattan�s hallatszott.
- Hopp�r�, m�k�dik az eg�rfog�! – pattant fel Fred.
- Ez esetben nevezz�k ink�bb patk�nyfog�nak – jegyezte meg George, mikor Fred vissza�rkezett a g�zsba k�t�tt fogollyal.
- Hello, dr�ga n�v�rk�m – mosolygott r� Sophie, �m ebben a mosolyban nem volt szeretet.
- Szia, hugi… hallgass meg! Seg�tened kell nekem! Tudodki meg akar �lni!
-Meg is �rdemled…
- Nem! Hiszen �n a j� �gy�rt harcolok!
- N�z�pont k�rd�se – v�gott k�zbe Fred.
- �n is Voldemort r�muralm�t akartam megd�nteni, �s ti is…
- Emberek? Most… most ugye csak sz�rakoztok velem? Tudd meg Sophie, ez nem vicces… Azt m�g tal�n elviseln�m, hogy viccb�l be�ll�tasz ide p�r pasival �s beeteted, hogy velem van a baj… De hogy m�g a hal�lfal� n�v�redet is beszervezd az �tver�sembe? – Vic pr�b�lt ez�ttal nyugodt maradni.
- H�t ebbe meg mi �t�tt? – n�zett r� Judy.
- Ha megmondod, nem �l�nk meg! – sz�lt hirtelen �tlettel Fred.
- Mi… hogy �n? …honnan k�ne nekem azt tudnom? – Judy ijedtnek t�nt.
- Fekete m�gia… legal�bbis mi arra tippel�nk… V�gre haszn�t vehetn�nk a te �r�lt szenved�lyednek, n�v�rk�m… Sz�val?
- Nem tudom…

- Ne hamarkodd el a v�laszt! – mondta Fred, �s felemelte p�lc�j�t.

- Ahhoz meg kell figyelnem, hogy mit m�vel… a fekete m�gia a m�gi�k m�gi�ja, kiterjed mindenre… teljes mem�riat�rl�s, mem�riam�dos�t�s… 

- Hogy lehet ide eljutni? – k�rdezte moh�n Draco.

- Csak a titokgazda… -kezdett volna bele Fred.

- Milyen titokgazd�r�l gagyogtok �ssze? – Vicky teljesen kifordult �nmag�b�l – Sophie, egy�ltal�n mi mi�rt nem vagyunk iskol�ban? �s… j� lenne, ha valamelyik v�r�s haj� bar�tod szabadon engedne!

- De Vic, mi m�r egy �ve kij�rtuk a sulit…

- Nem eml�kszel r�m se? – tudakolta bamb�n Fred.

- Mi�rt, kellene?

- Az �n�rzetem… - motyogta a fi�.

- Na, legal�bb t�ged sem ismer fel – Ron arc�n diadalittas mosoly suhant �t.

- Judy, magyar�zd meg ezt a jelens�get! – k�vetelte n�v�r�t a sz�ke haj� l�ny.

- Elhiszitek nekem, hogy fogalmam sincsen, mi t�rt�nt vele? Tal�n vissza kellene mennetek a m�ltba…

- M�gis hogyan? – Fred-George p�ros hatalmas szemeket meresztett az ex-hal�lfal�ra.

- H�t ez nevets�ges, Malfoyn�l van a nyakl�nc, �s meg sem osztotta veletek, hogy azzal a darabbal lehet utazni az id�ben? S�t, m�g van ezer tulajdons�ga…

- Fogja be a sz�j�t! – Draco szeme v�r�sen izzott, a hal�nt�k�n v�szj�sl�an l�ktetett az �r.

- Hugi, r�sz�lhatn�l a bar�tocsk�dra, hogy h�tse le mag�t!

Sophie v�lte egyed�l �szrevenni a fi� k�l�n�s tekintet�t… gyanakv�an m�rte v�gig a mardek�rost, �m most annak semmibe r�vedt a tekintete.

- Merre van a mosd�? – Draco megk�sz�r�lte a tork�t… tudta, hogy valami nem stimmel vele, csak arr�l nem volt fogalma, hogy mi a bibi. Az el�bb m�g megcs�kolta Sophiet… erre most meg itt �ll, �s azt se tudja, hogy, hogy ker�lt oda.

- Elm�sz egyenesen, majd az els� ajt� balra, de nekem nehogy felhajtott �l�k�t hagyj magad ut�n! – Vic v�szj�sl�an k�vette Draco t�voz� alakj�t.

- Valaki nagyon megkavarhatta a bar�tn�t�k esz�t… gondolom Bell��k voltak, hm… v�g�l is nem volt rossz h�z�s… akarom mondani…

- Ink�bb ne fejezd be a mondatot! – sziszegett v�szj�sl�an Fred.

- Kuty�b�l nem lesz szalonna – vonta meg a v�ll�t George.

- Azonnal mondj el mindent, amit tudsz err�l a var�zslatr�l, mert kezdek kij�nni a b�ket�r�sb�l, �s akkor te fogod a r�videbbet h�zni! – Sophie remegett az idegess�gt�l, k�zben f�l szem�t a mosd� ajtaj�n tartotta. Valami g�z van Dracoval, nem mindig �nmaga…

- Sajnos fel�letes a tud�som… mindig is szerettem a teljes munk�t, ez az �sszekavar�s nem az �n m�fajom…

- Nem �rdekel, hogy melyik aljas, s�t�t ig�z�st r�szes�ted el�nyben! – Fred nem b�rt mag�val, egy hatalmasat csapott a falra, beleremegett a h�z.

- H� te! Igen te! Helyes sr�c, ak�rhogy is n�zel ki, m�g egyszer ne csapkod a h�zam fal�t! – Vicky m�rgesen forgatta a szem�t. Fred belepirult a jelz�be, amivel a l�ny illette, �gy nem d�h�ng�tt tov�bb.

- Valami bonyolult b�b�jjal kisz�vt�k Victoria eml�keinek egy r�sz�t… majdnem �gy m�k�dik a dolog, mint, amikor a mereng�be teszi �t az eml�k�t az ember, azzal az egy k�l�nbs�ggel, hogy ebben az esetben nyoma sem marad az �t�lt �lm�nyeknek…

- Azt akarod mondani, hogy Vicky eml�kei egy �vegcs�ben pihennek valahol a nagyvil�gban?

- Valami ilyesmire c�loztam hugi!

- A rohadt �letbe! – k�romkodott Fred.

- Sophie, hova tett�k a med�lt? Csak, mert elfelejtettem, �s boldogabb lenn�k, ha magamn�l tudhatn�m – l�pett ki a f�rd�szob�b�l Draco.

- De h�t, odaadtad Tudodkinek! – Sophie pr�b�lt semleges arcot v�gni.

- Az nem csak egy hamis�tv�ny? – k�rdezte �vatlanul George.

- Nem! – v�gta r� Sophie.

- Ha megbocs�totok egy percre! – elcib�lta mag�val a Weasley testv�reket – Figyeljetek, nem csak Viccel van gond… Dracoval is van valami – fogta suttog�ra a hangj�t. –L�ttam �tsuhanni a tekintet�n valamit, ami nyugtalan�t.

- Nem vagy egy cs�ppet paranoi�s? – m�regette a l�nyt Fred.

- Nem! Legy�nk csak �vatosak, figyeljetek, mit mondotok el�tte!

- Pedig eddig te volt�l a v�d�szentje, el�gg� �sszemelegedtetek – George nem �rtette a helyzetet.

- J�, de ez most m�s, �rzem, hogy nem teljesen �nmaga.

            Visszasiettek Judy�khoz, akik ugyan�gy �lltak ott, mint, ahogy otthagyt�k �ket.

- Sz�val, Sue… akarom mondani Sophie, hov� rejtett�k el az igazi med�lt?

A sz�kes�g felett�bb gyan�snak �rezte, hogy Draco nem tud m�sr�l, csak arr�l a nyamvadt nyak�kr�l besz�lni.

- Elmondtam m�r neked, hogy az amulettet odaadtuk Lestrangenek. Nem tudom mi�rt vagy �gy kiakadva, hiszen a te �tleted volt.

*

- Nagy�r… az a mocskos f�lv�r azt ecseteli, hogy a fi� t�nyleg az igazi med�lt hozta el neked. – Bella arca sug�rzott.

- Ennyire ostoba lenne? – Voldemort arc�n kapzsis�g t�kr�z�d�tt.

- Mit v�rsz t�le? – g�nyol�dott a n�, megremegtette hossz� fekete szempill�it.

- Akkor most kipr�b�lom, hogy m�k�dik-e. – r�koppintott a med�lra a Nagy�r, �m att�l csak hatalmas f�jdalmai lettek, �s meggyeng�lt… ugyan nem nagyon, de egy ideig biztos, hogy nem lesz k�pes gyilkolni. Sophie egy velej�ig j� var�zslatot kre�lt, ami ellen a t�m�ny gonoszs�g nem tudott v�dekezni – �tvert minket, �s ez�rt neked kell b�nh�dn�d!