6. Fejezet

J�zusom!

Roxie hirtelen megtorpant egy elhagyatott h�z ajtaja el�tt �s benyomta a p�lc�j�t az ajt� kulcslyuk�ba.

- Regisztr�lva van a p�lc�m, �gy bel�p�sre vagyok jogosult. – bent az el�szob�ban semmi sem hasonl�tott egy mugli h�zhoz. Mindent m�gikus f�ny vil�g�tott be, a falon k�l�nf�le poszterek foglaltak helyet.

- Dr�g�m, merre vagy? – ki�ltott Roxie, de v�laszt nem kaptak. – �h, biztos a kedvenc foglalatoss�g�t �zi, �s pr�b�lja megszel�d�teni azt a rohadt d�g�t. Gyertek, h�tramegy�nk a kik�pz�riumba.

- Hogy mibe? – vonta fel a szem�ld�k�t Fred.

- Olyan, mint egy hatalmas nagy terr�rium, csak s�rk�nyoknak…

- �rtem – b�logatott, b�r az arckifejez�se nem ezt mutatta.

�tv�gtak egy igencsak furcsa nappalin, ahol lebegtek a t�rgyak, majd kijutottak a kertbe, �s onnan bel�ptek egy…

- Ez egy �vegb�ra – mondta minden d�bbenet n�lk�l Fred.

- Nem, ez terr�rium.

- �vegb�ra!

- Terr�rium! – csattant fel a l�ny.

- Terr�rium!

- �vegb�ra! –v�gta r� Roxie r�gt�n, bed�lve Fred ugrat�s�nak. Elkezdtek hangosan kacagni, �m hamar arcukra fagyott a vigyor. Egy huszun�ves fi� v�res sebekkel rohant fel�nk, arc�n hal�lf�lelemmel.

- �desem, menek�ljetek, Timoti megvadult! – lihegte.

- Mi van? – �rtetlenkedett Vicky. – Mi az a Timoty?

- Nem mi, hanem ki! – mutatott a sr�c a k�zelg� vesz�lyre, egy magyar mennyd�rg�re.

            Ekkor, Timoty, elkezdett t�zet k�pni a kis csapatra, akik mind szerencs�sen elugrottak a csap�s el�l. Szeg�ny Il�vatar nem volt ilyen szerencs�s, fejbe tal�lta �t h�zi kedvence farka, rep�lt vagy t�z m�tert, nekicsap�dott az �vegbur�nak, �s elvesz�tette az eszm�let�t. Roxie zokogva rohant oda szerelm�hez, hogy biztons�gos helyre cipelje �ket, de ekkor a s�rk�ny ism�t lecsapott, �s, ha Vicky nem ilyen �ber, m�r egyik�k sem �lne, teljes er�b�l kirobbantotta az �veg fal�t, �s kitasz�totta rajta a fiatalokat. �vegszil�nkok z�poroztak a p�r�ra, ami el�l keserves farok csap�sok �r�n tudott csak menek�lni.

- El kell k�b�tanunk! – ki�ltott a l�ny.

- A Magyar mennyd�rg� egy nagyon sz�v�s j�sz�g, alig hiszem, hogy ez siker�lhet nek�nk. – felelte Fred.

- Akkor itt a lehet�s�g, hogy megpr�b�ljuk! STUPOR!

- Stupor! Stupor! – �tkok ezr�vel bomb�zt�k a d�g�t, de az csak nem akarta k�nnyen adni az �let�t. – Ez nem fog menni… ut�lom magam, de el kell hoppon�lnom Charlei�rt… vagy, ink�bb itt k�zd�k veled! –hat�rozta el mag�t Fred.

-�n elterelem a lyukt�l, hogy nehogy kisz�kj�n, addig hozz seg�ts�get! –Vicky kez�ben szikr�kat h�nyt a p�lca.

- Sietek… - m�g n�m�n elrebegett egy szeretleket, de azt a l�ny nem hallhatta a kit�r� l�ngok �s a h�rg�sekt�l, ami a s�rk�nyb�l j�ttek.

            Vicky minden m�sodpercben az �let��rt ugrott od�bb egy-egy hal�los fenyeget�st�l… csak a reflexeinek �s az edzetts�g�nek k�sz�nheti, hogy m�g talpon van. Csak rem�nykedni tudott benne, hogy Roxi�k is ilyen szerencs�sen j�rtak. T�z perccel k�s�bb vagy t�zen �rkeztek a semmib�l, hogy elk�b�ts�k a s�rk�nyt, addigra Vicky m�r j�csk�n beljebb csalogatta az �llatot, �s kimer�lten rogyott le az egyik sarokba, k�zben azt n�zte, hogyan is csin�lj�k ezt a profik. Charlie, Fred b�tyja, a fi� elbesz�l�se szerint �pp Erd�lyben, a s�rk�ny rezerv�tumban tart�zkodott, �gy k�nnyen �ssze tudtak szedni egy �t�k�pes csapatot. M�zli, hogy van egy Weasley a csal�dban, aki ilyen remek dolgokkal foglalkozik.

- K�szi �csk�s, hogy �rtes�tett�l, ez egy kifejezetten gy�ny�r� p�ld�ny, de bekattanhatott a bez�rts�gt�l. Siker�lt ketrecbe parancsolnunk, �s m�r �ton van a v�gleges otthona fel�. – Charlie szeme megakadt Vickyn – �h, �s kit tisztelhetek az ifj� h�lgyben?

- Victoria Silver vagyok – r�ztak kezet, a l�ny �rezte, hogy milyen �rdes a fi� tenyere, l�tszik, hogy sokat dolgozhat.

- Fred, micsoda m�kod van – kacsintott, �s elhoppon�lt.

            Vic izz� arccal rohant oda Il�vatar�khoz, Fredet mag�val cib�lta, majd t�rshoppon�ltak a f�hadisz�ll�s nappalij�ba. A konyh�b�l k�romkod�sok had�t, majd egy loccsan�st hallottak.

- Te csak �pold �ket, �n megn�zem mit alkotott Sophie. – Fred berohant a konyh�ba, ahol a f�stt�l nem is lehetet l�tni –Gumit f�zt�l eb�dre? Marha b�d�s van. –fintorgott a fi�.

- M�r vagy sz�zadszorra k�sz�tem �jra, ha �gy folytatom Draco kopasz lesz… -zokogta az izzadt l�ny. – M�r a hab a tetej�n megvolt, de valami�rt nem akart foly�s �llag� lenni…

- Ne agg�dj, elhoztuk a f�z�mesterek elvleges bajnok�t, Roxie Turnert.

- �gyesek vagytok… bezzeg �n…

- Megszerezted a f�nixtollat, ha azt m�g nem �getted oda.

- Addig el se jutottam – s�hajtott.

            A nappaliban Roxie m�r �bren volt, �m Il�vatar nem akart mag�hoz t�rni.

- Figyelj csak… �n ell�tom a bar�todat, viszont nek�nk seg�ts�gre lenne sz�ks�g�nk a konyh�ban – biccentett Vicky. – Felt�ve, ha nem gond.

- Ennyivel tartozom, ha m�r megmentett�tek mindkett�nk �let�t – azzal kisietett a konyh�ba, �s Sophiet kiterelte onnan.

- �s, a s�rk�nyfarokr�l a pikkely megvan? – huppant le mocskosan a kanap�ra.

- Jesszus! – kapott a sz�ja el� Vicky – A l�nyegr�l megfeledkezt�nk…

- Feledkezt�l, �n az�rt �szben tartottam mi v�get keveredt�nk abba az �vegbur�ba – Fred egy mar�k pikkelyt h�zott el� a bal oldals� zseb�b�l.

- Isten vagy – n�zett r� h�l�lkodva Vic – Mi lenne velem n�lk�led?

Fred v�lasza egy hatalmas nagy cs�k volt, amit csak h�rom alak meg�rkez�se zavart meg.

- �dv a j� n�pnek, bedobn�nk a haverunkat a cell�ba. – George vigyorogva mutatott a f�ld�n fekv� �sz var�zsl�ra. –Nem �rtem mi�rt nem mutatkozik be, biztos faragatlan… na sebaj, majd megteszem �n, Sophie, Vicky �s dr�ga testv�rem Fred, � itt �l-Dumbledore.

- Mi van? – k�rdezt�k mind a h�rman egyszerre.

- Ahogy mondjuk. Am�gy itt van a baziliszkusz fog, kiviszem a konyh�ba. – Ron j� hangosan bemutatkozott Roxienak, �m a l�ny nem d�jazta a kiab�l�st.

- Mi lesz akkor, ha az igazit hozt�tok el? – Sophie arc�b�l kifutott a v�r… 

- H�t… Ez �rdekes k�rd�s… - vakargatta az �ll�t George. – Tudod, benn�nk is felmer�lt, de �gy d�nt�tt�nk, el�g lesz akkor foglalkozni ezzel, mikor bebizonyosodik.
- Egy�bk�nt meg, ha az igazi, akkor is van vele valami g�z… sz�val meg van �tkozva, vagy valami – magyar�zta Ron, miel�tt elt�nt a konyh�ban.
- De kit �rdekelnek a mi bakl�v�seink? Foglalkozzunk a tieddel! – vigyorgott George. – Mit f�zt�l nek�nk, trinach szart? – szippantott a leveg�be George.
-’Szameg! – hallatszott Roxie ki�lt�sa a konyh�b�l.
- Na, �gy l�tszik, nem csak te vagy b�na – kacsintott bar�tn�j�re Vic. – Egy�bk�nt mi az a trinach? – n�zett k�rd�n Georgera.
- Az egy randa �llat – kezdte a fi�, ami�rt a kiviharz� Roxie egy fejbecsap�ssal jutalmazta.
- A trinach egy gy�ny�r� �llat, �s nagyon okos! – mondta ellentmond�st nem t�r� hangon.
- H�t ez rendk�v�l izgalmas. De nem k�ne neked az elrontott b�jitaloddal foglalkoznod? – sz�lt Fred.
- Ugyan, nincs elrontva, azt m�g egy �vod�s is meg tudja csin�lni – mondta. Sophie arca l�ngba borult, �s d�h �s sz�gyen saj�tos kever�ke jelent meg rajta. – Nekem most s�rg�s dolgom van, megfeledkeztem Saphir�r�l. – Nagy lend�lettel indult az ajt� fel�, majd �tesett egy f�ld�n fekv� alakon. – H�! Mi a… M�g mindig nem �lesztett�tek fel Il�vatart?! –tajt�kzott.
- Nem azt mondtad, hogy s�rg�s dolgod van? – v�gta ki mag�t Sophie.
Roxie b�lintott, egy m�rges pillant�st vetett Sophie�kra, majd elhoppan�lt.
- Ki ez a cs�v�? J�zus? – k�rdezte �rdekl�dve George.
- Nem, ann�l izmosabb… Tarzan? – tippelt a konyh�b�l visszat�r� Ron.
- Dehogyis, nem hasonl�t egyikre sem – n�zett a fi�kra len�z�en Vic.
- Mit csin�ltatok vele? – vizsg�lgatta �rdekl�dve George.
- �sszeverekedett egy magyar mennyd�rg�vel – magyar�zta ikertestv�re.
- V��, �s nyert? Na, j�l van, mit sz�ln�tok egy egy�ttes er�vel r�sz�rt szimpla �leszt�b�b�jhoz?
A kis csapat felemelt p�lc�val c�lzott a fi�ra. Il�vatar d�bbenten �lt fel.
- Mit keresek itt? �s hol van Timoty?
- Hossz� t�rt… - kezdte Vic. Egy hirtelen villan�s t�lt�tte be f�nnyel a szob�t, Sophi�k b�nultan estek �ssze.
- Ki� ez a p�lca? Iszonyat er�s! – sz�lt Dumbledore, kez�ben Il�vatar var�zsp�lc�j�val.
- Ki a franc ez? – k�rdezte Il�vatar d�h�sen.
- Albus Percival Wulfric Brian Dumbledore a becses nevem – sz�lt.
- Aha, �s mi a kev�sb� becses, �m ann�l val�s�gosabb neve? – k�rdezte George.
Nem kellett v�rni a v�laszra, hiszen az �sz var�zsl� haja hirtelen elkezdett s�t�tedni, majd �sszement, �s zs�rt�l f�nylett. Egy perc se telt el, �s a teljes alakja megv�ltozott.
- Professzor �r! – ki�ltott fel egyszerre a h�rom Weasley.
- �dv mindenkinek – sz�lt Piton. –Bocs, hogy �gy sz�v�ztam veletek a l�nyv�c�ben, fi�k… csak h�t k�mkedtek ut�nam Tudjukki emberei. Valahogy Bella nem b�zik bennem…
- George… mit kerestetek egy n�i v�c�ben?! – n�zett a fi�ra Vic.
- Ez is egy hossz� t�rt�net… Piton prof, lenne kedves feloldani ezt a b�n�t� iz�t?
- Hogyne… - intett egyet a p�lc�j�val.
- �n m�g mindig nem tudok mozogni – sz�lt Il�vatar.
- Tudom. Benned nem b�zom, m�g sose l�ttalak… Egy�bk�n eln�z�seteket k�rem ez�rt az eg�sz �tkoz�s�rt is, csak h�t nem tudhattam, hogy fogtok reag�lni… am�gy melyik idi�ta volt az, aki mindenf�le cella vagy m�sfajta korl�toz�s n�lk�l fel�bresztett?! Mi lett volna, ha hal�lfal� vagyok?!
- De h�t az – eml�keztette Fred. – Egy�bk�nt azt hiszem v�letlen volt… Il�vatarra c�loztunk, de �gy t�nik mag�nak is kijutott a b�b�jb�l…
- Hm… legk�zelebb legyetek �vatosabbak! – Perselus �gy besz�lt, mintha di�kjait ok�tan�. –Pfuj, mi ez a b�z? J�l �rzem, hogy valaki elrontott egy b�jitalt?
- Tizenhatszor… - mondta les�t�tt szemmel Sophie.
-Sz�p teljes�tm�ny… Eddig m�g csak k�t l�nyr�l hallottam, akik ennyire b�n�k lenn�nek b�jitalf�z�sb�l, de �k KMD-sek voltak… Seg�thetek?
- Elvileg m�r �rkezett seg�ts�g… csak elt�nt… - Piton m�r bent is volt a konyh�ban. – Biztos beijedt – mondta Fred.
- Beijedt az any�d fia! – l�pet el� Roxie a semmib�l. Karj�ban egy zaf�rk�k, sz�rnyas, hegyes f�l� westie-m�ret� l�nyt tartott. – Mindenki, � Saphira. Saphira, � mindenki.
- Na, ilyen egy trinach – mondta bar�tn�j�nek Fred.
- De gy�ny�r� – �lm�lkodott k�rusban Sophie �s Vic.
- Nocsak, �j vend�g? – j�tt vissza Piton. – J�, egy trinach. �s nem csillog. No j�l van, szabad lehetsz, J�zus koma… - egy p�lcaint�s, �s Il�vatar m�r talpra is pattant. Piton visszat�rt a konyh�ba.
- Mi�rt olyan fontos, hogy nem csillog? �gy szerintem m�g enn�l is cukibb lenne – mondta Vic.
- Lehet, hogy j�l n�zne ki, de hidd el, nem �r�ln�l, ha elkezdene csillogni… az vesz�lyt jelez… - magyar�zta Turner. – Egy�bk�nt ki ez a cs�v�, �s m�r ilyen bunk�? Be se mutatkozott… �s mit csin�l a b�jitalommal?
- � a b�jitalok mestere – kezdte Vic. – �gy �rtem, t�nyleg… �s erre nem csak egy �rem a bizony�t�k – tette hozz� kiss� len�z�en.
- Na mindegy, akkor is bunk�… Sz�val r�m m�r nincs is sz�ks�g…
- R�m meg eddig se volt…- mondta Il�vatar.
- Ett�l f�ggetlen�l maradok – folytatta Roxie.
- Nem hagylak itt! �n is maradok…
- Nincs el�g �gy – sz�lt Fred.
- Te szerintem �gy n�lk�l is elaludn�l – sim�tott v�gig arc�n Vic.
- Ja. Ha m�r itt tartunk, hogy tervezitek, k�t vagy h�rom naponta akartok aludni? – k�rdezte Fred.
- Igazad van, kicsit r�g�ta �bren vagyunk… - sz�lt Sophie. – De Drac��rt k�nytelenek vagyunk…
- Nehogy m�r sajn�ld azt a sr�cot, nem tudom mi�ta alszik! – n�zett r� Fred. – Na j�l van, szerintem nincs sz�ks�g itt mindenkire…Mentem aludni…
- Megyek �n is… - mondta egy �s�t�s k�s�ret�ben George.
- Sophie, szerintem nek�nk is sz�ks�g�nk lenne a pihen�sre…- gy�zk�dte �t Vic.
- Mennyetek csak nyugodtan mind, majd Il�vatar meg �n tartjuk a frontot… meg ez a denev�r bunk�…- mosolygott Roxie.
Sophie �s az ikrek elt�ntek a h�l�szob�kban, Vic pedig odal�pett Roxiehoz.
- Roxie… Mi t�rt�nt veled? R�gebben teljesen elhat�rol�dt�l a harcokt�l… Mit�l lett�l ilyen elsz�nt?
- Tudod p�r napja r�j�ttem, hogy Tudjukki r�muralma nem csak az angol m�guscsal�dokat �rinti… B�rmikor �ldozatul eshet a mi szerett�nk is.
- �gy igaz… Ha m�r a csal�dn�l tartunk: hogy van az �cs�d? Nem most lett iskol�skor�?
- ����… Olyan �lmosnak t�nsz… Majd holnap dum�lunk. J� �jt!
- J� �jt! – Vic is elindult a h�l�k fel�. – Ron, te nem m�sz aludni?
- M�g len�zek a foglyokhoz…
Ron lement a pinc�be, �s mosolyogva k�sz�nt Rupertronnak. A l�ny viszonozta a mosolyt.
- Hogy telt a napod? – k�rdezte.
- Izgalmasan… �s a ti�d?
- Unalmasan… �s �hesen…
- Ha m�r az �hs�gn�l tartunk, tudod, hogy mi�ta itt vagyok, semmi kaj�t nem kaptam? Hol �ltek ti, Afganiszt�nban? – kapcsol�dott be a besz�lget�sbe Judy.
- Nem… m�r, te j�rt�l Afganiszt�nban? Milyen suli a KMD, j�? – Judy �rtetlen�l n�zett Ronra. – George azt mondta, ott van… -magyar�zta Ron. – De akkor biztos t�vedett… Milyen orsz�ggal hat�ros m�g Rom�nia? – a l�ny gyilkos pillant�s�t l�tva Ron t�m�t v�ltott. –Tudj�tok mit? Ink�bb hozok kaj�t…

*

A nappaliban Il�vatar �rdekl�dve n�zett k�rbe. Roxie odal�pett hozz�, �s cs�kot nyomott sz�j�ra.
- Te Roxie…
- Igen? – s�gta a fi� f�l�be k�jesen.
- Mi van Timotyval?

            Mik�zben Roxie �s Il�vatar meghitt besz�lget�sbe mer�ltek, addig Piton professzor gyan�san felm�rte a terepet.

- Fiatalok, merre van a mell�khelys�g? – k�rdezte kicsit idegesen.

- Maga az ideval�si, honnan tudjam! – csattant fel Roxie, hogy f�lbeszak�tott�k.

Sophie �lmos fejjel, t�r�lk�z�vel a kez�ben el�battyogott Vic t�rsas�g�ban, hogy lefekv�s el�tt m�g lezuhanyozzanak. Csod�lkozva l�tt�k, hogy Perselus lerobog a pinc�be, vajon mi keresnival�ja lehet ott?

- Hova megy? – biccentett a fej�vel a t�voz� tan�r ut�n Vic.

- A WC-t kereste. – vont v�llat Il�vatar.

-De hiszen pontosan tudja, merre van… - �rtetlenkedett Sophie. – Nekem valami b�zlik, gyertek csak!

            Ugyan senki sem vette �szre, de Saphira gyan�san elkezdett csillogni…

- Draco? – a b�jitalf�z� arc�ra csod�lkoz�s �lt ki az elk�b�tott mardek�ros fi� l�tt�n. – Azt hittem a ti… vagyis a mi oldalunkon �ll. – r�sz�rta a Stupor ellent�t�t, hogy fel�lessze a fi�t;

- NE!!! –kiab�lta Ron. – Mit m�vel maga… maga ostoba!

Draco szem�ben piros f�ny gyulladt…

- Perselus, mit csin�lsz itt? – t�totta el a sz�j�t.

- Mi�ta tegezel te engem?

- Stupor! – ki�ltotta Ron, �gy a mardek�ros ism�t m�ly �lomba mer�lt. – Mi a fen�t m�velt?

- Ne besz�lj�l �gy velem, te mocskos v�r�rul�! –sziszegte Piton. Ekkor cs�d�ltek be a cell�k mell� a t�bbiek.

- Mi t�rt�nt? – k�rdezt�k k�rusban.

- Le v�r�rul�zott! – s�padt el Ron. – M�gse a mi oldalunkon �ll!

- Invito sz�zf�l� f�zet! – lend�tette a p�lc�j�t Sophie. Egy kis �vegcse r�ppent a sz�ke l�ny fel�.

- Maga…

- V�rj, kital�lom, te vagy Turner. – Piton v�gigm�rte Roxie csinos alakj�t –�h, az �cs�d �nekelt nek�nk, miel�tt sz�nalmasan k�ny�r�gni kezdett az �let��rt.

- Mi van? – a l�ny szem�ben gyilkos f�ny t�madt �s fenyeget�en felemelte a p�lc�j�t.

- Elmondott mindet a dr�gal�t�s �cs�d, csakhogy megkegyelmezz�nk a sz�nalmas �let�nek… k�r, hogy vel�nk nem lehet alkudni – csikorgatta a fog�t Piton… aki m�r nem is � maga volt, elkezdett �talakulni, a feje ducibb lett, az alkata elh�jasodott, majd maguk el�tt tal�lt�k Crackot. – Ne rontsd itt a leveg�t, mocskos s�rv�r�! – a p�lc�j��rt ny�lt, �m lass� volt… �s ez a lass�s�g az �let�be ker�lt.

- Avada Kedavra! – Il�vatar hidegv�rrel meg�lte a hal�lfal�t. Sophie �s Vic t�tott sz�jjal b�multak a fi�ra, �s egy l�p�st h�tra l�ptek. – Most mi�rt n�ztek r�m ilyen megvet�en? Vesz�llyel volt a szerelmemre, m�g j�, hogy megtettem! – csattant fel a fi�.

- Egyet �rtek a sr�ccal – vigyorgott �nel�g�lten Judy.

- Itt a v�lem�nyedre senki sem k�v�ncsi! – ki�ltott r� n�v�r�re Sophie.

- Szemrebben�s n�lk�l v�gezt�l vele! – h�borodott fel Ron. – Elvetted egy ember �let�t, �s milyen k�nnyen. Felmer�l h�t a k�rd�s, hogy ezt egy h�ten h�nyszor teszed? Csak azt ne mond, hogy ez a hobbid!

-De… el�rult volna mindent a Nagy�rnak, �s hal�los fenyeget�ssel volt r�nk, �gy lesz a legjobb.

-Mit csin�ljunk a hull�j�val? –vonta fel a szem�ld�k�t Vic.

-Mib�l gondoltad, hogy van n�la sz�zf�l� f�zet? – k�rdezte k�v�ncsian Roxie.

- Nekem is gyan�s volt a professzor viselked�se… j�rt m�r n�lunk, �gy nem t�vedhetett el, ha WC-t kereste – felelt helyette Vicky.

- Gondolom most akarta bevenni az �j adagj�t – Sophie megkocogtatta a kez�ben tartott �veget.

- �s, visszat�rve a holttest probl�m�ra… m�gse lenne t�l szerencs�s, ha itt hagyn�nk. – Ron nem b�rt r�n�zni Crack �lettelen test�re.

- Transzform�lni kellene… - morogta Sophie, a k�vetkez� pillanatban egy p�lca s�rg�s f�nyt k�ld�tt Crack fel�, majd a test�b�l hirtelen csak egy darab csont maradt.

- Bocsi – pirult el Vic – De elkapott a h�v.

-Any�s – t�totta a sz�j�t Ron – Te azt�n tehets�ges boszorka vagy.

- K�sz�n�m. –mosolygott a l�ny – Na, akkor ezt most t�ntess�k el… - m�r emelte is a var�zsp�lc�j�t, �m Roxie meg�ll�totta a kez�t.

- Ne! Nem olvast�tok rendesen el a receptet? Kell bele embercsont is, �s ez pont megteszi… csak gyors hat�s kedv��rt – magyar�zta az �rtetlen fejet v�g� l�nyoknak.

- Ha te mondod. – vont v�llat Sophie, �s felbaktatott a nappaliba. Ma az �n�rzet�t mindenki a porba gyal�zta… mintha tehetne r�la, hogy nem az er�ss�ge a b�jitaltan. Nem lehet mindig mindenb�l a legjobb…

- Ne legy�l szomor� emiatt – �lelte �t �t Vicky.

- Csak annyira szar �rz�s tud lenni… - szipogott – Az emberek csak a hib�inkat emlegetik, de elfelejtik azt, hogy mi m�st tett�nk az iskol��rt, a m�gi��rt… ami�ta v�geztem, az�ta is azt kapom vissza m�g otthon aput�l is, hogy micsoda egy pancser vagyok.

- Ne vedd a lelkedre, irigykednek az eredm�nyeinkre – mosolygott a barnahaj� l�ny. – Apuk�d meg biztos b�szke r�d, csak nem tudja rendesen kifejezni.

- Persze… eg�sz �let�ben letojta a fejemet… nem csoda, hogy Judy olyan lett, amilyen…

- Ez a rohadt �llat volt! – Roxie zokogva rogyott le a kanap�ra. Ron �rz�ketlen�l �tn�zett Il�vataron, m�g mindig t�ske volt a szem�ben a gyilkoss�g, �s t�ntet�legesen elvonult aludni, meg sem hallgatva a k�nnyeit hullat� l�nyt. Term�szetesen, miel�tt felj�tt volna a foglyokt�l, m�g var�zsolt Rupertronnak �s Judynak vacsor�t.

- Sz�vem, ne s�rj! – simogatta meg gyeng�den szerelme kez�t.

- � �lte meg, �rted! � TETTE!

- De m�r megbosszultam, meg�rdemelte a sors�t!

- Azt �rdemelte volna, hogy szenvedjen, hogy �r�k �let�ben a pokol torn�c�n k�zdj�n.

- Elmagyar�zn� valaki, hogy mi t�rt�nt? – k�rdezte csendesen Sophie.

- Ez a hal�lfal� v�gzett az �cs�mmel. – s�t�tte le a tekintet�t a l�ny, majd hirtelen felpattant – Csak az�rt, mert mugli sz�let�s�ek vagyunk… a sz�leimnek bujk�lniuk kell, mert Tudjukki v�gezni akar vel�k… �s velem is. Ezt nem az egy�tt�rz�s kedv��rt mondom el nektek, s�t nem akarom, hogy sajn�ljatok, illetve sz�nakozzatok a sorsomon – t�r�lte meg maszatos arc�t – Ezt beleteszem a f�zetbe, az �jszaka fel�gyelem a f�zisokat, �s elvileg holnap reggelre m�r k�sz is lesz – azzal kiviharzott a szob�b�l, Saphira csaholva rohant gazd�ja ut�n. Il�vatar m�r rohant volna ut�na, amiben Vicky visszatartotta.

- Szerintem most egy kis mag�nyra v�gyik.

- Ha te mondod…

            A k�t l�ny megtartotta a h�rom l�p�s t�vols�got a fi�t�l, nem tudtak benne b�zni azok ut�n, hogy ennyire nem jelentett a sz�m�ra semmit annak a f�rfinek a hal�la. J�, meg�rdemelte, amit kapott, de a j�k pontosan ebben k�l�nb�znek a hal�lfal�kt�l, hogy nem gyilkol�ssal pr�b�lj�k el�rni a c�ljukat. Mi �rtelme van egym�s �let�re t�rni, ha azt m�shogy is el lehet int�zni… Arra nem is gondolt senki, hogy Bellatrix Pitont l�tta lent a b�rt�n�kn�l, �s nem Crackot… ebb�l pedig az igazi Perselus nem fog egyk�nnyen kij�nni.

            Sophie izgatottan b�jt �gyba, alig v�rva a holnapot, hogy fel�breszthess�k Dracot. De mi van akkor, ha elsz�rt�k valahol a f�zetet? Ki felel a fi� esetleges baj��rt? A l�ny csak nehezen jutott el az �lmok nirv�namezej�re, �m ott �rdekes dolgokat l�tott.

- Ezt a k�nyvet a med�lr�l k�sz�tettem – suttogta egy f�tyolos n�i alak.

- Nem felesleges dolog le�rni azt, amir�l mind a ketten pontosan tudunk? – k�rdezte a f�rfi.

- Az �t�kornak igenis haszn�ra fog v�lni  –a n� nyak�ban megcsillant a nyak�k… A nyak�k, ami�rt Draco az �let�t kock�ztatta. – Viszont a k�nyvet rendesen el kell rejten�nk, hogy hozz� nem �rt�k, ne tal�ljanak r�. Maga a k�tet is hatalmas m�gi�val b�r…

- Erd�lybe megy�nk, hogy ott elrejts�k a k�nyvet! – a f�rfi hangja magabiztosan csengett. – A m�gia kicsiny csermely�n�l �r�k nyugta lesz a kiadv�nyodnak.

            Egy kis f�ny sz�r�d�tt be a f�lhom�lyos szob�ba, Sophie csod�lkozva ismerte fel a besz�lget�kben Roxfort k�t alap�t�j�t… de sajnos valaki ekkor hatalmasat tasz�tott rajta.

- K�sz a b�jital! – r�ngatta �t gy�ng�dnek nem min�s�thet� cib�l�ssal George – Gondoltunk, �r�ln�l, ha ott lehetn�l, amikor Draco �jra �nmaga lesz!

- Aha… - t�r�lte ki az �lom utols� k�peit a szem�b�l. Mikor eljutott az agy�ba, hogy mir�l besz�lt a Weasley, felpattant az �gyb�l, v�gigsim�tott a haj�n, �s �gy, ahogy volt, a csipk�s pizsam�j�ban, leszaladt a cell�ba. Judy�k f�radtan n�zt�k az esem�nyeket.

Mindenki ott t�bl�bolt h�l�ruh�ban, kiv�tel Roxiet, aki frissen �s �d�n a g�z�lg� �st�t kevergetette.

- Fi�k, l�nyok, a f�zet k�szen �ll, h�t, akkor n�zz�k a fi�t. – A sz�ke haj� fi� mell� l�pett, majd bele�nt�tte a sz�j�ba a f�zet egyharmad�t. Mindenki n�ma csendben v�rt, Sophie megesk�d�tt volna, hogy mindenki hallja a fesz�lt sz�vdobog�s�t. Egy percig nem t�rt�nt semmi, majd Draco felnyitotta a szem�t, ami most csak sim�n sz�rk�sen ig�z� volt. V�rakoz�an tekintettek a fi�ra, hogy milyen reakci�t v�lt ki bel�le a b�jital. Draco sz�ra nyitotta a sz�j�t… mindenki csak rem�nykedhetett…

- Razs a ze ltov sokof jn�h, takot�jna za? – k�rdezte a fi� pr�szk�lve.
- Mit besz�l? – Sophie arc�ra ki�lt a f�lelem.
- Detr� jgoh gem tze? – n�zett r� �rtetlen�l Malfoy.
- Szerintem � azt hiszi, �rtelmesen besz�l – sz�lt Roxie.
- ent �h? Tr�m? Im? – Draco zavartan form�lta a szavakat. – Eihpos! – megragadta bar�tn�je kez�t. – Melev tn�tr�t im? – k�rdezte a l�ny szem�be n�zve.
- Sophie, szerintem el k�ne h�znod a kezed… Nem tudhatjuk, mi lelte. Lehet, hogy �rt vele neked – fogta meg a sz�ke l�ny v�ll�t Vic.
Draco, mintha t�zes vashoz ny�lt volna, elr�ntotta a kez�t, �s rettegve szeml�lgette a tenyer�t.
- � t�nyleg �rti, mir�l besz�l�nk – mondta Sophie.
- Akkor lehet, hogy csak a hangk�pz�ssel van baja – tal�lgatott Vic.
- Az meg kit zavar? Legal�bb nem kell hallgatnunk a gagyog�s�t – vigyorgott George.
- D�nya avruk! – sz�lt fenyeget�en Draco.
-Roxie, mit csin�lt�l a pasimmal?!
- �n… �n csak… �n minden utas�t�st betartottam! – v�dekezett Sophie d�h�t l�tva.
Ekkor vihog�s hangzott fel a szomsz�d cell�ban.
- Nem tud besz�lni a k�ly�k? De po����n!
- Fogd be a sz�d Judy, ha nem akarod szembe tal�lni magad egy villan� z�ld f�nnyel! – ord�tott r� Sophie.
- Nem mered.
- De Il�vatar igen!
- Hopp�r�, lehet, hogy haszn�t vessz�k J�zusnak? – vigyorgott Fred.
- Szerintem ezut�n a cseppet sem hum�nus cselekedet ut�n nevezz�k csak Tarzannak –kontr�zott George.
- Fogj�tok be, vagy… - kezdett fenyeget�zni Il�vatar.
- Vagy meggy�gy�tod a lepr�nkat? – n�zett r� r�m�lten Fred.
- Kiturk�ssza a bolh�inkat! – t�d�totta George.
- Fi�k, el�g legyen! – sz�lt r�juk er�lyesen Roxie.
- Ahogy Jane kisasszony k�v�nja! – v�gta hapt�kba mag�t Fred. Vic nevet�ssel jutalmazta �rte.
- Judy, tudsz valamit arr�l, mi lehet Drac�val? – n�zett n�v�r�re Sophie, bar�ts�gosabb hangnemre v�ltva.
-Lenne egy tippem. Draco, ut�nam ism�teln�d? „Kl�risok a nyakamon, b�kafejek a tavon, b�r�nygan�j, b�r�nygan�j a havon.”
- Novah a j�nagyn�r�b, j�nagyn�r�b, novat a kejefak�b, nomakajn a kosir�lk.
- �H�! – ki�ltott fel diadalmasan Vic.
- �H�! – ism�telte Draco.
- He? – n�ztek r�juk �rtetlenkedve a t�bbiek, Judy kiv�tel�vel. � ugyanolyan diadalmas arcot v�gott, mint Vic.
- Zseg�v? – k�rdezte Draco Vict�l.
- Nan� – mosolygott a l�ny. – B�r egy kicsit nehezen �rtelek, de majd belej�v�k – kacsintott.
- Timalav enelle innet kot�ndut men?
- Ok�, ez most t�l hossz� volt…
- Ketest�ges!
- Ja, ok�s. Megpr�b�lhatjuk…
- Elmondan�tok v�gre, mir�l van sz�? – Sophie kezdett ideges lenni.
- Persze, hugi, de el�tte lenne m�g egy k�rd�sem a bar�todhoz: t� deterezs?
- L�bmev�zs sejlet! – v�laszolt Draco. Vic gy�ny�rk�dve s�hajtott, Judy pedig fintorogva h�zta el a sz�j�t.
- Mi van? Mir�l van sz�? Mit mondott? K�ny�r�ljetek rajtam, l�gy sz�ves! – n�zett legjobb bar�tn�j�re Sophie.
- Vicky, �n m�g egy kicsit v�rni akartam ezzel, de ha m�r �gy Draco felhozta a t�m�t… - Fred m�lyen a l�ny szem�be n�zett. Vic minden tov�bbi el�zm�ny n�lk�l a nyak�ba ugrott, �s hatalmas cs�kot nyomott ajk�ra.
- Pfuj, m�g ez is… Kellett nekem megk�rdezni – k�p�tt egyet Judy.
- Sz�val, most m�r Fred is �rti, mit besz�ltek? Mi az, m�r csak �n nem �rtem? – tajt�kzott Sophie.
- Nyugi-nem-olyan-bonyolult… Visszafel�-besz�l-a-sr�c – hadarta el Fred a cs�kok k�zti sz�netekben.
- Erg�v an! – ki�ltott fel Draco.
- Ja! – a t�bbiek a fej�ket vert�k a falba.
- De mit lehet csin�lni vele? – k�rdezte Roxie elgondolkodva.
- H�t, fell�gathatn�nk a nagyl�bujj�n�l fogva, �s szempillap�d�r�t�vel beg�nd�r�thetn�nk az orrsz�r�t! – szipork�zott George.
- Nem, �n �gy �rtettem, mit tehetn�nk annak �rdek�ben, hogy ism�t norm�lisan besz�ljen…
- Ja… – mondta megcsappant j�kedvvel a fi�.
- H�t, biztos van valami b�jital, ami meggy�gy�tja – tippelt Ron.
- Te figyu, szerinted az nem g�z, hogy alapb�l egy b�jitallal okoztuk ezt? – n�zett h�ly�n a legifjabb Weasley fi�ra Sophie.
- Hagyd m�r szeg�nyt, csak seg�teni akart! – sz�lt ki az egyik cell�b�l Rupertron.
- Jaj menj m�r, tudom, hogy csak az�rt v�ded, mer bej�n neked! – ki�ltott r� a sz�szke.
- Bej�v�k neked? – vigyorgott idi�t�n Ron.
- H�t iz� – pirult el RR.
-Kot�nzoklalgof melev bb�kni ah, ennel im? – csattant fel Draco.
- Hagyd m�r ezt abba, att�l, hogy tudjuk, milyen szempontb�l besz�lsz h�ly�n, m�g nem fogunk meg�rteni! – oltotta le George.
-De gonosz vagy ma, mi van, zavar, hogy csak neked nincs bar�tn�d? – sz�lt r� ikertestv�re. –Judy m�g szabad, ha nem t�vedek – kacsintott.
- Na j�l van, mi legyen vele?
Robban�s r�zta meg a h�zat, majd Piton alakja jelent meg el�tt�k.
- Petrificus totalus! – ord�tott r� Sophie.
- V��, de gyorsan reag�lsz! – vigyorgott Ron.
- H�t � meg hogy jutott be? – k�rdezte Vic, �s feloldotta az arc�r�l az �tkot.
- Ne higgy�tek, hogy annyira v�dve vagytok itt! De most nem ez a l�nyeg, Bella leleplezett!
- V�rjunk… �n most az igazi Piton prof? – k�rdezte Fred.

- Mi�rt, ki m�s lenn�k szerinted? – vonta fel a szem�ld�k�t. – Csak azt nem tudom, hogy mib�l j�tt r� az �tver�sre…  morfond�rozott – Az eg�sz �letemet fel�ldoztam, erre pont most bukok el? B�r a Nagy�r egyel�re nem hisz Bell�nak, de az a n� k�nnyed�n meg fogja puh�tani.

-Knudnog sik yge ennel – motyogta megsz�gyen�lt arccal Draco.

- Ki volt az a szerencs�tlen, aki f�l grammn�l t�bb unikornis szarv reszel�ket tett valamilyen olyan f�zetbe, amiben volt f�nixtoll? – k�rdezte a b�jitaltan tan�r mag�b�l kikelve.

- �n – cincogta Roxie v�r�s arccal.

- Maga melyik iskol�ba j�rt? Nem tanult�k, hogy a k�t hozz�val� �ti egym�st, ha nem hajsz�lpontoss�ggal van kim�rve?

- De…

- Hogy lehet ezt meggy�gy�tani? – csillant fel Sophie szeme.

- Jaj, minek? �gy sokkal sz�rakoztat�bb a fi� – vigyorgott Judy. – K�sz�net �rte Roxienak. – n�zett elismer�en a sz�gyenkez� l�nyra.

- Judy, fogd be! – sz�lt r� �lesen Vic.

- A te hib�d… - cs�szott ki a sz�kes�g sz�j�n.

- Jaj, k�rlek! Ha rajtad m�lik a dolog, m�g mindig az els� bekezd�sn�l tartan�l – l�pett el�re egy l�p�st a v�r�s haj� le�nyz�.

- S�rtegetni mersz? – szegezte el�re a p�lc�j�t Sophie.

- Pr�b�lkozom – biccentett Roxie, var�zsp�lc�val a kez�ben.

- Neygel g�le koyn�l! – avatkozott k�zbe Draco.

- Mit hadov�lsz? – n�zett r� ellens�gesen Turner.

- �des, nem lenne t�l j�, ha most itt �sszeverekedn�tek – nyugtatgatta szerelm�t Il�vatar.

- De…

- Ideges a bar�tja miatt, ahogy mi is – George �pp az orr�t t�rta a mondat k�zep�n�l.

- De guszta vagy – cs�v�lta a fej�t az �ccse.

- Tan�r �r, mi t�v�k legy�nk Dracoval? – �rdekl�d�tt aggodalmasan Vic.

- Egy egyszer� f�zetre van hozz� sz�ks�g, a neve Korrig�l� bajkik�r�l� szer.

- �n azt tudom, hogy hogyan kell… - Roxie m�r pattant, hogy elk�sz�tse a b�jitalt.

Sophie �pp k�zbe akart sz�lni, hogy tal�n nem a l�nynak kellene, amikor megjelentek a fej�ben Vicky gondolatai;

- Hagyd m�r szeg�nynek, hogy helyrehozza a hib�j�t. Mindenkinek meg kell adni a m�sodik es�lyt. J�, elsz�rta, de most j�v�teheti.

- Any�s, nem is tudtam, hogy ilyet is tudunk – vigyorodott el Sophie.

- �n ezt… ezt mondani akartam neked – hebegett Vic. – Kir�lyok vagyunk.

- Valaki elmondan�, mir�l zagyv�lnak? – forgatta sz�npadiasan a szem�t Fred. – Mintha mi itt sem lenn�nk, ne is zavartass�tok magatokat.

- Nem kell agg�dni – nyomott egy cs�kot a sz�j�ra Vicky, Ron hatalmas fintorg�ssal k�s�rte a dolgot.

            Il�vatar �s Roxie gyorsan nekil�ttak a f�zetnek, a l�ny minden r�szletre figyelt, ak�r h�romszor is lem�rte a hozz�val�kat, nehogy m�g egyszer hib�zzon.

- Annyira rossz, hogy el�stam magam a t�bbiek szem�ben – s�hajtott Il�vatar – pedig csak t�ged v�delmeztelek.

- Nyugi, �n ezt pontosan tudom… �s hidd el, �k is r� fognak erre j�nni.

- Rem�lem, mivel h�l�val tartozunk nekik… Victoria �s Fred megmentett�k az �let�nket.

- Nem kell eml�keztetned, pontosan tudom. Na, ne zavarj, mert a v�g�n m�g ezt a piti b�jitalt is elrond�tom…

*

- Nagy�r, a k�t szememmel l�ttam, amint a Malfoy fi�hoz besz�lt… egy v�r�rul�, egy kidagadt hal�lfal� �s egy s�rv�r� t�rsas�g�ban. El�g terhel� bizony�t�k… -gy�zk�dte az Ur�t Lestrange.

- Bella, Bella… annyi mindent hordt�l m�r �ssze az elm�lt h�napban, hogy nem tudom, hogy higgyek-e neked! –Voldemort idegesen m�szk�lt fel s al� a szob�ban. A falakon r�gi, megfakult f�nyk�pek l�gtak, n�h�ny helyen m�r �zott le a vakolat, a helys�gben poshadt v�zszag terjengett.

- De Nagy�r…

- J� �tlet volt az, amit a fi�val tett�l, de mi van, ha Perselus csak k�mkedni j�rt arra?

- Amikor r��rdekl�dtem a dologra, azt se tudta, hogy mir�l besz�lek… vagy legal�bbis �gy csin�lt, mint aki!

- Arr�l hallott�l m�r, hogy Crack elt�nt? Mintha elnyelte volna a f�ld… az iskol�ba k�ldtem j�r�r�zni, de szemtan�k szerint mag�val vitt�k a mocskos v�r�rul�k, Dumbledore alakj�ban…

- Megn�zem mi a helyzet Draco fej�ve… - Bella tekintete egy pillanatig a semmibe r�vedt –Muglik v�re folyj�k litersz�m! Nem tudok annak a nyomorultnak az agy�ba f�rk�zni. –sziszegte. – Azok a nyavaly�sak agyaf�rtabbak, mint gondoltam.

- Ne becs�ld le az ellens�g erej�t. Most pedig, magamhoz sz�l�tom Perselust �s megtudom, hogy mit tervez Dumbi! Bella, te elmehetsz!

- De Nagy�r…

- Mondom, elmehetsz!

*

- �s, ha Vol… akarom mondani Tudjukki r�j�n a turpiss�gra? – Ron hangja s�t�ten csengett.

- Akkor Isten a tud�ja, hogy a pokolba vagy a paradicsomba ker�l�k – Piton professzor hangja keser�en csengett.

- Na most, mi ezt nem fogjuk hagyni! – Vicky �s Sophie egyszerre ki�ltottak. Mindenki mosolyogva n�zett a k�t l�nyra.

-Taru rozsseforp a k�jd�vgem! – Draco szem�ben harcos l�ng �gett.

- �hm… eln�z�st? – Perselus k�rd� tekintettel f�rk�szte a fi� arc�t.

- Azt mondta, hogy megv�dj�k a professzor urat – ford�tott George.

- �s, mit fog mondani Tudjukkinek, ha h�vni fogja?

- Majd megl�tom… mert most azonnal hivat mag�hoz! – magyar�zat k�pen felmutatta a v�r�sen izz� s�t�tjegy�t.

- Vigy�zzon mag�ra!

- Igyekszem – azzal elhoppon�lt.

- Ez a cs�ka sem fog visszat�rni hozz�nk – d�lt h�tra Judy a cell�j�ban.

Senki sem reag�lt a l�ny k�r�rvend�s�re, mert mindenki tudta, hogy a professzornak nincs semmi es�lye sem… m�g akkor sincs, ha k�ztudottan j� oklumentor. Mindenki fej�ben ott motoszk�lt az a sz�, hogy hal�l… Sophie s�padtan le�lt Draco mell�, akit a fi� gyeng�den �t�lelt, Vicky Fred kez�be kapaszkodott, George csak n�zett ki a fej�b�l, Ron s�v�rg�an tekintgetett Rupertron csinos alakja fel�, amibe a l�ny bele is pirult.

-Jaj, ugyan m�r, ha az a ronda, zs�ros haj� denev�r elpatkol, akkor is tuti jobb vil�g v�r r�, mint itt, a kett�s �let�ben. – Judy unottan piszk�lta k�rme al� felgy�lemlett mocskot.

- Annyira �rz�ketlen tudsz lenni. – cs�v�lta a fej�t Sophie.

- Nem kellenek azok a nyamvadt �rzelmek! Csak sebezhet� lehetek t�le, egy egyszer� b�b, a nagy, hatalmas gonosszal szemben, akir�l lepattogzik minden, ami az �rz�svil�ggal kapcsolatos. Szerinted mi�rt nem �rdekelt soha senki lelke? Mert ha megismerem, �s megkedvelem, m�ris egyel t�bb gyenge pontom lesz! – Judy a heves magyar�z�s k�zben felpattant a hely�r�l – Szerelem… k�rlek! Micsoda primit�v gondolatok, egy ekkora h�bor� k�zep�n? Szerinted ki fog �lni az els� alkalommal, hogy a szeretted �ltal jusson el hozz�d? Abban seg�tek, hogy nem Dumbledore!

            Senki sem sz�lalt meg… senki sem n�zett megvet�en a l�nyra… tudt�k, hogy igaza van… hogy ebben a vil�gban nincs helye �rzelmeknek… hogy itt csak az sz�m�t, hogy milyen befoly�sos embereket ismersz, hogy h�ny hal�lfal�val �llsz le haverkodni, hogy mennyi p�nzed van, �s mekkora a befoly�sod m�sokra… ebb�l a pesszimista vil�gk�pb�l Il�vatar �s Roxie �lettel teli alakja r�ngatta ki �ket.

- K�sz! �s j�l… Sophie, csak az enged�lyeddel adom oda Draconak – n�zett bocs�natk�r�en a sz�kes�gre Roxie.

- Persze, hogyne… �s, ne haragudj, hogy goromba voltam.

- Nem baj, igazad volt…

            Odal�pett a mardek�ros fi�hoz, �s �tadta neki a friss b�jitalt… Draco egy h�z�ssal kiitta az �veget…

- A ROHADT �LETBE, M�RMEGINTT���ZFORR�! – ord�totta Draco, a sz�j�b�l kifr�cs�g� bugyi r�zsasz�n l�vel beter�tve az eg�sz t�rsas�got.