10. Fejezet

A halott orsz�g

 Borzalmak v�ros�nak a kell�s k�zep�n tal�lt�k magukat… a h�zak t�lnyom� r�sze romokban hevert, ami m�g �llt, azt is csak a szentl�lek tartotta. Minden fal fekete sz�n� volt, a v�ros felett s�t�t fekete felh�k gy�lekeztek. Egy �rva lelket sem l�ttak semerre… az utak repedezettek voltak, n�h�ny aut� ki�gett maradv�nya hevert szanasz�t. Sophie belekapaszkodott Dracoba, el se tudta k�pzelni, hogy melyik korba ker�ltek, �s, hogy hova.

- Hah�! – kiab�lta Fred.

- Ezt lehet, hogy nem kellene! – figyelmeztette �t Draco.

- H�t, nekem nem �gy t�nik, mintha valamelyik sarok m�g�l Voldemort r�nk akarn� vetni mag�t.

            Elindultak egyenesen, egy utcat�bl�t keresve, hogy megtudj�k melyik v�rosba ker�ltek… F�l �ra alatt, egy teremtett l�lekkel sem futottak �ssze, egy �p h�zat nem l�ttak sehol… a f�knak nyoma sem volt sehol… Vicky hirtelen megtorpant �s els�padt… a fi�k nem �rtett�k ezt a reakci�t, hisz csak egy romba d�lt teret pillantottak meg maguk el�tt, eddig is l�ttak m�r hasonl�kat. �m Sophieba �gy csapott bele a felismer�s, mint der�lt �gb�l a vill�mcsap�s…

- Ez… ez a H�s�k tere! – a sz�kes�g a k�nnyeivel k�szk�d�tt.

- Pontos�tok, ez volt a H�s�k tere – Vic m�g mindig megk�v�lten b�multa hajdan gy�ny�r� haz�j�t. – Tal�n a k�t vil�gh�bor� k�z�tt vagyunk… - pr�b�lt rem�nyt kelteni a t�bbiekben.

- Vagy �n vagyok nagyon tudatlan, vagy csak egyszer�en k�pr�zik a szemem… de tudtommal, sportkocsik nem nagyon voltak m�g akkor – mutatott egy romos met�l sz�n� cabri�ra Draco.

- Menj�nk innen! – Sophie k�ny�rg�en n�zett a fi�kra, akik sz�ves �r�mest teljes�tett�k a l�ny k�v�ns�g�t.

- Hoppon�ljunk a h�zunkhoz. – adott egy �tletet Vicky.

- V�g�l is, mi�rt is ne? – megfogt�k egym�s kez�t, �s a f�hadisz�ll�sra �sszpontos�tottak.

- Mi t�rt�nt itt? – ki�ltott fel Vicky. H�zuk hely�n egy temet� �llt… A kis csapat bevetette mag�t a s�rk�vek k�z�, hogy megtudj�k, melyik korban vannak… �m az ott l�tottak nem kecsegtettek valami t�l f�nyesen…

- ����!!! – sik�tott fel Sophie, nem tudta levenni a szem�t a s�rfeliratr�l.

- Sophie Davis, �lt 17 �vet. Sz�letett 1990. j�nius huszonharmadik�n, meghalt 2007. december negyedik�n.– Draco m�g �pp id�ben kapta el a sz�kes�get, aki megsz�d�lt a hallottakt�l. – Egy s�rba ker�ltem veled – vigyorgott Draco, mert lejjebb megtal�lta a saj�t nev�t is.

- Jesszus, itt valami hatalmas nagy csata lehetett… - motyogta Vicky. Megtal�lt�k Judy, Rupertron, Fred, Molly, Lupin, Monstro, Narcissa, Il�vatar �s m�g egy rak�s ismeretlen embernek a s�rj�t. K�s�rtetiesen mindenki egy napon t�vozott a m�sik vil�gba…

- Milyen �vet �rhatunk most? – Dracot nem nagyon izgatta az a tudat, hogy elvileg decemberben leli majd a hal�l�t… - Ne n�zzetek m�r r�m �gy, ha a j� �gy �rdek�ben t�vozok a m�svil�gra, akkor az engem b�szkes�ggel t�lt el! J�, persze, gyarl� ember vagyok, �s foggal-k�r�mmel ragaszkodni fogok az evil�gi l�thez, de ha elj�tt az id�nk, akkor menn�nk kell! �s ezen semmi sem v�ltoztathat… a v�gzet�nket nem tudjuk elker�lni.

- Csak �n �lem t�l a hal�l-tus�t? – Vicky leg�rnyedt bar�tn�je nyughelye mell�.

- Ink�bb �lljunk tov�bb… - Fred elcib�lta bar�tn�j�t, Draco Sophiet t�mogatta.

- Ez lett gy�ny�r� Magyarorsz�gb�l! – Sophie nem csak mag�t, hanem haz�j�t, a bar�tait �s Dracot is siratta. Budai rakparton s�t�ltak, m�g a Duna is feket�n h�mp�lyg�tt tov�bb, n�ha feldobott egy-egy holttestet a v�z tetej�re. �tjukat a v�r fel� folytatt�k… elk�pzel�s�k sincs, hogy mi hajtja �ket, csak min�l messzebb ker�lni ezekt�l a borzalmakt�l.

- Nem b�rom! – Vicky nekid�lt a v�rfalnak, �s csak zokogott… egyszer csak elt�nt m�g�le a fal, �s egy kis r�s lett l�that�… mind a n�gyen bem�sztak a rejtekajt�n, �s elindultak a kis folyos�n. Fred ment el�l, m�g�tte Vic �s Sophie, a sort Draco z�rta. – P�lca legyen k�zben… m�r, akinek van! – Sophie tehetetlennek �rezte mag�t h�n szeretett p�lc�ja n�lk�l. T�z perc folyamatos gyalogl�s ut�n, egy makul�tlanul tiszta szob�ban tal�lt�k magukat. Frizsider, g�zt�zhely, eb�dl� asztal, mosogat�, ed�nyes polcok, �s egy ajt�. Weasley �vatosan benyitott, de nem volt okuk a f�lelemre, sehol sem tart�zkodott senki. A nappali k�z�pen egy b�rkanap� foglalt helyett, mellette k�t fotel, szemben egy kandall�, amiben m�gikus t�z �gett. Egy hatalmas k�nyves polc foglalt helyett egy �ri�si vil�gt�rk�p mellett… el�sz�r lek�t�tte figyelm�ket az a t�ny, hogy a szob�b�l vagy t�z ajt� ny�lik, de az ajt�k folyton v�ltoztatj�k a hely�ket.

- Nagyon kellemesen �rezt�k itt magunkat. Rem�lj�k Kaliforni�ban m�g tal�lkozunk! �dv�zlettel a Morrison csal�d – olvasta fel a t�rk�p alatti sz�vegek k�z�l az els�t Vicky.

- Any�s, a h�t�ben van kaja, �s tal�ltam n�gy palack vajs�rt is – Fred zs�km�nnyal a kez�ben l�pett bar�tn�je mell�.

- �leteket mentettetek, k�sz�nj�k, hogy itt t�lthett�nk p�r nyugodt �jszak�t… holnap hatalmas csat�nak n�z�nk el�be, rem�lj�k a var�zsl�t�rsadalom megmenek�l; Victoria Silver, Sophie �s Judy Davis, Draco Malfoy, Ron, Fred, George �s Ginny Weasley, Roxie Turner �s Il�vatar, Rupertron Goldstein. K�tezer-h�t december harmadika. –Sophie lerogyott a b�r fotelbe…

- K�sz�nj�k, hogy itt lehett�nk. Dean Thomas �s csal�dja. K�tezer-nyolc febru�r m�sodika.

            Hasonl� feliratok d�sz�tett�k a fal t�bbi r�sz�t is, a t�rk�pen x-szel jel�lt�k az emberek, hogy honnan j�ttek… voltak itt bizony Afrik�b�l, Angli�b�l, Finnorsz�gb�l �s m�g sorolhatn�nk…

- Elj�ttem �vfordul�t tartani… egyed�l… Roxie Turner. 2008. december harmadika.

- �risten, Roxie minden �vben elj�tt ide… az utols� felirat, amit itt hagyott 2020. december 3. – Vicky megr�k�ny�d�tten b�multa az �r�sokat.

- Remek rejtekhely, rem�lem egyszer visszamehet�nk a saj�t h�zunkba. Hermione Granger, Victor Krum �s k�t gyermek�nk; Victoria �s Ronald Krum. 2021. m�jus 15. – Draco hangja megbicsaklott…

- Tizenn�gy �vvel k�s�bb vagyunk… - motyogta Vic. – �s semmi �let sincsen… Egyszer�en ezt nem hagyhatjuk! Le kell sz�molnunk Voldemorttal, �s ha ehhez fel kell t�masszuk Harryt, akkor megtessz�k azt is! – a l�ny arc�n k�t k�v�r k�nnycsepp gurult le, amit Fred gyeng�den let�r�lt.

- Nem hagyhatjuk, hogy minden bar�tunk meghaljon! – Draco arc�n elsz�nts�g t�kr�z�d�tt.

- Mi a fen�nek hozott ide minket az a vacak nyakl�nc? – Sophie nem b�rt felt�p�szkodni a fotelb�l. – Az�rt, hogy megtudjuk, hogy nincs j�v�nk? Hogy az emberis�gb�l semmi sem maradt Voldemort r�muralma alatt? Hogy mindenki retteg �s a f�ld al� k�nyszer�lt?

- Cica… - Draco let�rdelt a l�ny el� – a med�l csak figyelmeztetni akart minket, hogy mi lesz akkor, ha nem k�sz�l�nk fel a csat�ra.

Sophie k�nnyes szemmel r�zta a fej�t;

- Ez olyan igazs�gtalan! Mi�rt pont a mi �let�nkben t�rt�nik ez? Az a nyomor�k Voldemort mi�rt nem b�rt hamarabb megsz�letni, vagy k�s�bb? Egy�ltal�n mi v�gett j�tt a vil�gra? Senkinek sem tesz vele j�t! Csak csal�dokat szak�t sz�t, csak emberek �let�t teszi t�nkre, megnyomor�tja az emberis�get…

            Draco �s Vicky nyugtatgatt�k a l�nyt, Fred addig telezab�lta mag�t.

- Vissza kell menn�nk, hogy harcoljunk! – mindenki Sophiera v�rt… a sz�kes�g felpattant a hely�r�l, �s kikapta Fred kez�b�l a p�lc�t.

- Mit csin…?

Sophie hatalmas bet�kkel fel�rta a szabadon maradt helyre; NE ADJ�TOK FEL! A REM�NY BENNEM ADDIG �L, AM�G �N �LETBEN TARTOM! 2007. szeptember 15. Sophie Davis, Fred Weasley, Victoria Silver �s Draco Malfoy

- Fel�lem indulhatunk! – Sophie arc�n elsz�nts�g t�kr�z�d�tt…

Mind a n�gyen er�sen �sszekapaszkodtak, majd meg�rintett�k a med�lt.
- Vicky, m�r csak te �lsz, te mondd ki az �ti c�lt… vagyis kort… - sz�lt Sophie.
- Ok�s… 2007 – kezdte a l�ny t�rgyilagos hangon, �s m�g egy pillant�st vetett a szob�ra. – �LLJ! –ki�ltott fel hirtelen.
- Mi van? – k�rdezt�k a t�bbiek, a med�l a f�ld�n landolt.
- Az a k�p… Az… �n vagyok! – mondta halkan, eg�sz test�ben remegve.
Mindenki k�vette Vic tekintet�t. A konyh�ban, a t�zhely f�l�tt kormos f�nyk�p volt l�that� a l�nyr�l. Arca eltorzult a d�ht�l, szeme v�szesen csillogott.
- Nem… ez nem te vagy – jelentette ki Sophie ellentmond�st nem t�r� hangon. – Te m�g soha nem n�zt�l ki ilyen… vesz�lyesen.
Fred k�zelebb l�pett a k�phez.
- Ez olyan, mintha m�r vagy ezerszer felgy�jtott�k volna. Csak �gy t�nik, mindig restaur�lja mag�t.
- Mondom, hogy nem te vagy, te ilyet nem tudsz – vigyorodott el Sophie.

Vic nem figyelt a l�nyra, Fred arc�t n�zte mereven. A fi� a k�pet b�mulva elmosolyodott. Majd a mosoly d�bbenetbe csapott �t, azut�n r�m�let vette �t a hely�t. Hat�rozott l�p�sekkel h�tr�lt a k�pt�l, �s Vic szem�be n�zett.
- Mi van? – k�rdezte ijedten Vic.
Fred m�g egy ideig figyelte a l�ny k�k szemeit, majd sz� n�lk�l �t�lelte �t.
- Semmi – suttogta. – Menj�nk innen.
- Nem! – sz�lt Vic er�lyes hangon, �s kiszabad�totta mag�t az �lel�sb�l. A k�phez loholt, �s fennhangon kezdte el olvasni a k�p alj�n tal�lhat� �r�st.
- Victoria Silver, a legmeg�talkodottabb �rul�, �rtatlan boszork�nyok �s var�zsl�k t�mkelege k�sz�nheti neki a hal�l�t. A V�gs� �sszecsap�sban hidegv�rrel tette el l�b al�l csal�dj�t, szerelm�t �s legh�s�gesebb bar�tait – Vic hangja megbicsaklott, �s zokog�sban t�rt ki. – �n nem… Az nem lehet…
Fred a d�bbent Sophiet �s Drac�t fak�pn�l hagyva a l�nyhoz l�pett, ism�t �t�lelte, �s cs�kot nyomott k�nny�ztatta arc�ra.
- Ez valami t�ved�s lesz – nyugtatgatta.
- De h�t �n nem… - hirtelen megakadt, �s �rtetlenkedve n�zett bar�tj�ra. – Honnan tudod, hogy nem vagyok �rul�?
- Ugyan. Ann�l m�r jobban ismerlek t�ged. L�ttam volna a szemedben.
- Ki kell tal�lnunk, mi t�rt�nhetett – kapcsol�dott be Draco a besz�lget�sbe.
- Hogyhogy mi? Valami h�lye �sszet�vesztette Vicet valaki m�ssal – mondta Sophie.
- Nem… �n szerintem igaz lehet, amit a k�p �r…
- �gy gondolod, Vicky k�pes volt kiny�rni t�ged, Sophiet �s engem? – Fred fenyeget�en n�zett a fi�ra.
- Nem. �n �gy gondolom, k�pes lesz.
Sophie t�tott sz�jjal b�multa bar�tj�t.
- V�rjatok! Hadd magyar�zzam el. N�zzetek k�rbe. Tele van ez a hely a harc ut�n mened�ket keres� emberek �zeneteivel. Vic t�l�lte a harcot, t�le m�g sincs itt semmi. Roxie mindig egyed�l t�rt vissza ide. Teh�t Vic t�nyleg �t�llhatott… vagyis �t fog �llni a s�t�t oldalra.
- Vagy csak nem volt es�lye idej�nni, mivel valaki elh�resztelte r�la, hogy �rul� – sz�lt �lesen Fred.
- Nem – Sophie �s Fred d�bbenten n�zett a hat�rozottan besz�l� Vicre. – Mi van, ha t�nyleg �t�lltam? Ne azzal foglalkozzunk, hogy ki t�vedett �s hogyan, hanem hogy milyen vesz�lyt jelentek a sz�motokra.
- Semmilyet. Ez az eg�sz csak valami baroms�g lehet – mondta Fred.
- �s mi van, ha nem?
- Vicky, mi b�zunk benned, tudjuk, hogy nem vagy �rul� – sz�lt Sophie.
- M�g. Arra k�ne r�j�nn�nk, hogy mi�rt leszek azz�. �s hogy hogyan �llek meg titeket �s a t�bbi �ldozatomat. Pontosabban az lenne a fontos, hogyan akad�lyozhattok meg ebben.
- Meg�l�nk – v�laszolta Draco. – �gy �rtem, nem most! Majd akkor! Ha bebizonyosodik r�la, hogy �rul� – tette hozz�, l�tva Fred �s Sophie gyilkos tekintet�t.
- �s hogy bizony�tod be r�lam? Hiszen siker�lt �tvernem titeket, 2007. december 3-�n itt �ltem veletek!
- De most m�r gyanakodni fogunk r�d – sz�lt halkan Fred.
- �n meg tudni fogom, hogy gyanakodtok, �s m�g �vatosabb leszek! – �rvelt Vic. – Igaza van Draconak. �n nem �lhetek a harc napj�n.
- NEM! – ki�ltott fel Sophie �s Fred egyszerre.
- Vagy �n nem �lek, vagy ti nem fogtok – mondta ridegen Vic.
- De nem fogunk meg�lni! Hiszen �rtatlan vagy! – mondta k�ts�gbeesetten Fred.
- Nem is akarok meghalni. Csak nem akarok aznap �lni.
Sophi�k �rtetlenkedve n�ztek Vicre.
- H�t nem �rtitek? �n m�r �ltem 1848-ban, az �s-�s-�s-korban, s�t, m�g 2021-ben is! Nem olyan nagy k�r�s, hogy 2007 egyik napj�n ne �ljek!
- Any�s, de okos vagy, csajszi – vigyorodott el Sophie. – Ok�s, probl�ma megoldva, most sz�pen visszat�r�nk a saj�t korunkba, azt�n majd december harmadik�n elrep�t�nk t�ged valami korba, �s a harc ut�n �rted megy valaki.
- Nem j�. Ha �n �rul� leszek, tuti tenni fogok valamit az ellen, hogy harmadik�n elt�ntessetek az �tb�l.
- �s most azt v�rod el t�l�nk, hogy bel�j�k az utols� olyan pillanatot, mikor m�g nem vagy �rul�, �s akkor reptess�nk el t�ged? – k�rdezte szkeptikusan Draco.
- Nem. �n itt maradok. Vagyishogy most maradok. Ebben a korban.
- Azt m�r nem! December m�g irt� messze van, �n nem b�rom ki addig n�lk�led! – ellenkezett Fred.
- De hiszen b�rmikor megl�togathatsz – kacsintott Vic. – Voldemort pusztul�sa ut�n pedig m�r nem fogok vesz�lyt jelenteni r�tok, hiszen m�r nem lesz kinek el�ruljalak titeket. Sz�val akkor visszat�rhetek a saj�t id�mbe. Vagyis h�t a tietekbe.
- Felt�ve, hogy lesz, aki elj�n �rted. Mi van, ha mind meghalunk? �r�kre itt ragadsz? – k�t�tt bele Sophie.
- Akkor meg nem mindegy, hogy hol… mikor vagyok egyed�l?
Sophie b�r nehezen, de elfogadta Vic magyar�zat�t.
- Nem maradhatsz itt – sz�lt hat�rozottan Weasley.
- De Fred! H�t nem �rted? Nincs m�s lehet�s�g! – rim�nkodott Vic.
- Nem, �n �gy �rtem, hogy nem maradhatsz ezen a helyen. F�ldrajzilag. Hiszen ha bet�r ide egy j� boszork�ny, �s megl�t t�ged, tuti meg�l.
- Te figyelj, szerintem fel fog t�nni neki, hogy vagy 15 �vvel fiatalabb vagyok, mint k�ne.
- Szerintem, ha �szrevesz, nem fog ilyeneken probl�m�zni, el�bb j�r a var�zsp�lc�ja, azt�n az agya.
- Jaj m�r, Fred, akkor szerinted hova k�ne mennem? Egyed�l hol h�zhatn�m meg magam?
- Nem kell egyed�l lenned. Itt maradok veled – mondta a fi�, �s m�lyen bar�tn�je szem�be n�zett.
- Szerinted itt hagyom a legeslegjobb bar�tn�met a j�v�ben… a j�v�ben, ami szinte nincs is? – Sophie szem�ben ijeds�g csillant.

- Nincs m�s v�laszt�sod – motyogta Vicky k�nnyekt�l k�szk�dve.

- De van! Sz�pen hazaj�ssz vel�nk!

- Sophie, meg kell �rtened, hogy ez nem �gy m�k�dik! – Vicky j� er�sen meg�lelte bar�tn�j�t – �n mindenkinek akkor teszek j�t, ha itt maradok �s v�rok n�gy h�napot. Akkor ut�na visszat�rhetek hozz�tok!

            A k�t l�ny egym�s v�ll�n zokogott… nehezen v�ltak el az �tjaik, de sz�ks�gszer� volt megtenni ezt a l�p�st. Sophie remeg� k�zzel l�pett oda Dracohoz, aki kimondta az �ti c�lt…

- 2007. december negyedike, d�lel�tt t�z �ra! – a sz�kes�g arc�n �rtetlens�g t�kr�z�d�tt, amikor els�t�t�lt k�r�l�tt�k minden…

-Mi a fen�nek j�tt�nk ide? – kiab�lta. Egy forgalmas utc�n tal�lt�k magukat, nem messze a f�hadisz�ll�st�l.

- Az�rt, hogy megtudjuk mi is t�rt�nt… plusz, most �t�rtuk a m�ltat azzal, hogy Vickyt �s Fredet sz�m�zt�k abba a lyukba… �gy tal�n m�shogy fog alakulni a csata kimenete!

- Megv�ltoztattuk a m�ltat a jelen seg�ts�g�vel, hogy legyen j�v�nk – szipogott Sophie.

- Meg kell keress�k a f�hadisz�ll�st, �m jegyezd meg, nem avatkozhatunk bele semmibe se!

- J�, j�!

- Szerezn�nk kellene l�thatatlann� t�v� k�penyt…

- Szerintem nem j� �tlet bemenni a h�zunkba, r�gt�n kisz�rn�nk magunkat.

- Igazad van, de akkor csak v�rjunk?

- Van m�s v�laszt�sunk?

Draco megmarkolta a l�ny kez�t, mag�hoz h�zta �s megcs�kolta.

*

Fred �s Vicky elkeseredetten �ltek a kanap�n �s n�zt�k a feliratokat a falon… A l�ny nem b�rta levenni a szem�t arr�l a bizonyos festm�nyr�l.

- �desem, j� lenne, ha nem em�szten�d magad, mert tudtommal nem adtad el a lelked az �rd�gnek.

- M�g nem adtam el – jav�totta ki ep�sen Fredet.

- Ismerlek, pontosan tudom, hogy ezzel az inform�ci�val eszedbe sem jutna el�rulni minket! �s b�zom benned!

Ekkor hirtelen felt�rul az ajt� �s egy szomor� tekintet� n� l�pett be… amint megl�tta Vickyt, el�kapta a p�lc�j�t, �s ki�ltott;

- Avada Kedavra!

- Protego! – reag�lta le Fred hihetetlen sebess�ggel.

- Te �lnok k�gy�! – sziszegte a n�. – Cappitulatus! – Fred most nem volt olyan szerencs�s, a p�lc�ja hatalmas �vben egyenesen a n� kez�be rep�lt. – Meg se pr�b�ld! – szegezte r� Vickyre a var�zsp�lc�j�t. – Invito! – imm�ron a k�t fiatal fegyvertelen�l guggolt a sarokban. – Azt hittem Weasley te m�r r�gen halott vagy… �gy t�nik te sem a mi oldalunkon harcolt�l. Bezzeg ti Il�vatarban nem b�ztatok… �s erre l�m, ki lett az �rul�.

- Roxie? – n�zett r� k�rd�en Vicky.

- Mi az aranyom, m�r meg sem ismersz? Eltelt igaz n�h�ny �v, hogy egym�s mellett k�zd�tt�nk a j��rt… az�ta megv�ltoztam, de mintha neked a bujk�l�s meg sem �rtott volna. Gondolom a lelkiismereted az�ta is tiszta maradt… - Vicky szem�t el�nt�tt�k a k�nnyek – jaj, ugyan m�r, minek ez a sz�nj�t�k, hisz mindannyian tudjuk, hogy saj�t kezeddel vetett�l v�get vagy t�z embernek… �s az a t�z ember mind b�zott benned!

- El�g legyen! – kiab�lta Fred.

- Velem te ne besz�lj�l �gy Weasley ivad�k – a szeme gy�l�letet sug�rzott.

- Nem l�tod, hogy szenved? – mutatott n�m�n zokog� bar�tn�j�re. – Most mondani fogok neked valami �rdekeset… Vicky m�g sohasem gyilkolt!

- Szerinted Il�vatar csak alszik? – Roxie arc�n egy hatalmas k�nnycsepp gurult v�gig.

- Ez a Vicky, aki el�tted �ll, tizenhat �ves �s m�g �let�ben nem k�ld�tt senkire hal�los �tkot! – Fred teli torokb�l kiab�lt.

- Nem hiszem, hogy �rdekel a mondand�d. Megkeser�tetted az �letemet!

- A mi id�nkben ez a trag�dia meg se t�rt�nt! – csattant fel a v�r�s haj� fi�.

- Hagyjad Fred, �rthet�, hogy gy�l�l… hiszen �n vagyok mindennek az oka…

- Nem, k�zd�k �rted Cica!

- Azt mondj�tok, hogy ti m�g a t�rt�ntek el�tti id�b�l j�ttetek. Vagyis ti vagytok a m�lt…

- Nem, te vagy a j�v�… - motyogta Vic.

- Hiszel nek�nk? – csillant fel Fred szeme.

- Sz�val, ha most meg�llek, azzal megakad�lyozom az eg�sz lavin�t? – Roxie felemelte a var�zsp�lc�j�t �s elmotyogta az �tkot…

*

- Meddig gubbasztunk m�g itt a bokorban? – ny�sz�rg�tt Sophie.

- Am�g csak kell… ne idegeskedj, nek�nk nem eshet bajunk, ha itt maradunk a rejtekhelyen.

- �s, ha itt meg�lnek minket?

- Akkor meghalunk – vont v�llat egyszer�en Draco. – De, ha valami bajod lesz, meg�l�k mindenkit – vigyorgott a mardek�ros fi�. – B�r, ha mindegy �gy megy, ahogy, akkor m�g van h�rom h�napunk.

- Milyen der�l�t� vagy – suttogta a sz�ke haj� l�ny.

- Nem, csak pr�b�lom k�nnyed�n venni a j�v�nket.

Ekkor hirtelen egy hatalmas robban�s r�zta meg a f�ldet, vagy �tven hal�lfal� hoppon�lt a f�hadisz�ll�s el�.

- Jesszusom – motyogta a l�ny – De �k mi�rt l�tj�k a h�zunk? Hisz Fideliusz b�b�jjal van v�dve.

- Val�sz�n�leg a titokgazda el�rulta nekik a titkot…

- Vicky sose tenne ilyet.

- Most elvileg Vickynek itt sem kellene lennie… tudod, � a j�v�ben van. �gy nem �rulhatott el minket.

- De j�. Akkor lehet, hogy eddig sem � volt a t�gla – csillant fel Sophie szeme. A hal�lfal�k felgy�jtott�k a f�hadisz�ll�s tetej�t, mindenhonnan �ml�tt a f�st. A bent tart�zkod�k kirohantak az utc�ra… balszerencs�j�kre. Mr. Weasley, Mrs. Weasley, Judy, Roxie, Il�vatar, Draco, Sophie, Vicky, Fred, George, Ron, Hermione, Ginny, Lupin, Tonks �s m�g vagy t�zen. Ekkor kezdet�t vette a hatalmas nagy k�zdelem.

Mindenki-mindenkire sz�rta az �tkokat, nem lehetett kivenni, hogy ki kinek az ellens�ge, �s ki kinek a sz�vets�gese. Maga Voldemort az els� sorban k�ldte a hal�los �tkokat Vicky �s Sophie fel�, �m a l�nyok k�nnyed�n h�r�tottak. Greyback Dracot szemelte ki mag�nak, Bellatrix Fredet �s m�g sorolhatn�m.

            Sophie er�sen markolta Draco kez�t, nem b�rta t�tlen�l n�zni azt, ahogy szerettei �s � ott veszik a csatamez�n. Malfoy le sem vette a szem�t Vickyr�l…

- V�rjunk csak, ez a l�ny mi a fen�t keres itt? Teh�t azzal, hogy ott hagytuk a j�v�ben, mit sem �rt�nk – sziszegte a fi�.

- J�, t�nyleg ott k�zd velem – mosolygott Sophie.

            M�r rengetegen fek�dtek a f�ld�n… Draco hihetetlen �gyess�ggel k�ldte az �rt�sokat t�mad�ira, �m azok ki tudtak v�deni mindent… Egyik pillanatban �sszed�lt a h�z… minden szem a romokra szegez�d�tt egy m�sodpercre, majd folyt tov�bb a k�zdelem… aki Voldemort �tj�ba ker�lt, az mind meghalt… Az els� jelent�s vesztes�g Fred volt… a hal�los �tok hasba tal�lta, torz vigyorral hullt a f�ldre…

            Sophie felzokogott, Draco m�g er�sebben markolta a l�ny kez�t.

Nott vette fel a keszty�t a sz�kes�ggel… a l�ny k�nnyed�n h�r�tott mindent, amikor… Vicky m�g�tte �llt, �s csak szeml�lte az esem�nyeket. A szem�t bar�tn�j�re szegezte, aki neki h�ttal �llt… ekkor meglend�tette a p�lc�j�t �s elhagyta sz�j�t a legnagyobb borzalom;

- Avada Kedavra! – a z�ld f�nysug�r egyenesen Sophie h�ta k�zep�be tal�lt… a l�ny holtan esett �ssze.

Draco szem�b�l el�buggyantak a k�nnycseppek… Sophie mag�hoz h�zta a fi�t �s megcs�kolta. Az arcuk maszatos volt a s�r�st�l…

- Szeretlek – suttogta a fi�.

            Vicky arca meg sem rezd�lt hajdani legjobb bar�tn�je l�tt�n… folytatta tov�bb a gyilkol�st… el�sz�r Georgeot majd Il�vatart v�gezte ki… senki sem figyelt a l�nyra, mivel mindenki azt hitte, hogy a j�k oldal�n k�zd. T�vedtek… �s ez�rt az �let�kkel fizetnek.

Draco �ppen beugrott az egyik rom m�g�, amikor Voldemort elindult fel�… a szem�ben a gy�l�let f�nyes szikr�ja izzott. A mardek�ros �szre sem vette, hogy a S�t�t Nagy�r h�tulr�l k�zeledik… De nem �k adt�k le, a sz�m�ra v�get jelent� �tkot, hanem Bellatrix… Narcissa sikoly�t�l visszhangzott a t�j… Voldemort arc�n diadalittas mosoly ter�lt el, odal�pett a halott fi�hoz, �s let�pte a nyak�r�l a med�lt…

- M�r csak Pottert kell megtal�lnom… - sziszegte.

-Azt hiszem, eleget l�ttunk – motyogta Draco.

- Menj�nk el a j�v�be Vicky�rt… �gy sem old�dott meg semmi sem… - Sophie arc�r�l a k�nny patakokban hullott.

Els�t�t�lt minden k�r�l�tt�k…

Draco csak egy z�ld villan�st l�tott, majd Sophie a f�ldre hanyatlott.
- NEEEEEEEEE! – vis�totta Vic Draco h�ta m�g�tt.
Roxie �rtetlen�l n�zte a jelenetet.
- Ti… Ti meghaltatok…
- Nem! Mi meg fogunk halni! – sz�lt Fred, riadtan n�zve Sophie mozdulatlan alakj�t.
- Meg�lted… MEG�LTED! – ord�tott Vic, �s a dermedten �ll� Drac�t f�lrel�kve Sophiehoz rohant.
- Nem… az nem lehet! – sz�lt s�ron t�li hangon a fi�.
Roxie arc�n r�m�let t�kr�z�d�tt.
- �n nem… �n nem akartam… �n csak – nem tudta befejezni a mondatot, mert Fred, kikapva Draco kez�b�l a var�zsp�lc�t, egy int�ssel elk�b�totta.
Fred let�rdelt Sophie mell�, �s �t�lelte zokog� bar�tn�j�t. Draco m�g mindig nem fogta fel, mi t�rt�nt, csak b�multa a mozdulatlan testet.
- Vic… Vicky… ez nem seg�t rajta. Nyugodj meg, � se szeretne �gy l�tni t�ged – s�gta Fred.
- De m�r nem l�t! H�t nem �rted?! Meghalt! Pedig nem �t c�lozta Roxie! Hanem engem! Nekem kellett volna meghalnom!
- Dehogy kellett volna…
- Dehogynem, Draconak volt igaza! Meg kellett volna �ljetek engem!
Draco, a neve hallat�n k�b�n Vicre n�zett.
- Te meg�lt�l minket – mondta �res tekintettel.
- Azt hittem, ezt m�r megbesz�lt�k! – Fred szeme vill�mokat sz�rt.
- Nem… �gy �rtem, l�ttuk… 2007. december�ben voltunk, �s te is ott volt�l. �s meg�lt�l minket – folytatta k�b�n.
Vic annyira led�bbent, hogy abbahagyta a s�r�st.
- �gy �rted… ott voltam? De h�t az nem lehet! �n itt vagyok!
- De valahogy megint oda ker�lt�l – mondta Malfoy. – Az�rt j�tt�nk �rted. Mert nem v�ltoztatott semmin se, hogy itt vagy…
- Miattam halt meg Sophie! – zokogott fel �jra Vic.
- Tess�k? – k�rdezte egy hang.
Draco, Vic �s Fred �rtetlen�l n�ztek k�rbe a szob�ban.
- Valaki mondta a nevem… Mit akart? �s k�l�nben is, mit kerestek a f�ld�n? – folytatta a gazd�tlan hang.
- Sophie? – k�rdezte b�tortalanul Vic.
- Mi van m�r? – hallatszott a v�lasz.
- Mi ez? A szelleme? Vagy csak egy k�p besz�l? – k�rdezte halkan Fred.
- Hogy mi van? – �rdekl�d�tt Sophie hangja. – H�t ezt meg hogy �rted? Itt �llok az orrod el�tt, Weasley!
- Ez valami s�t�t var�zslat lesz… - mondta Draco.
- Aucs! – ki�ltott fel f�jdalm�ban Fred, �s az orr�hoz kapott.
- �n mondtam, hogy az orrodn�l vagyok! Most m�r elhiszed? De mi ez, mi�rt vagyok sz�motokra l�thatatlan?
- Sophie… Te meghalt�l… - suttogta Vic.
- �n ugyan nem… - hangzott a felelet.
- Akkor mi�rt van ott a hull�d? – k�rdezte t�rgyilagosan Fred.
- Mir�l besz�lsz? Na j�l van, el�g volt gyerekek, egy ideig po�n volt, de most m�r igaz�n abbahagyhatn�tok ezt az eg�szet! – sz�lt inger�lten Sophie hangja.
Draco�k tan�cstalanul n�ztek egym�sra.
- �l – jelentette ki Vic hat�rozottan.
- M�g j� hogy! – hallatszott Sophie hangja.
- De hol van? – k�rdezte Draco.
- H�t itt, te buta!
- �s hogy ker�lt oda, ahol van? – folytatta Fred.
- Mi a franc van?
- Sophie, te most ne sz�lj bele ebbe! – ki�ltott fel inger�lten Vic.
- De Vicky… Itt �llok el�ttetek, teljes val�mban! Itt a Converse cip�m, a farmerom, a p�l�m… h�… hol van a med�l?
Draco Sophie holttest�nek kih�l�ben l�v� nyak�hoz ny�lt, �s levette r�la a nyakl�ncot.
- Ez nyitva van – jelentette ki.
- Hogy mi van? – k�rdezte Vic.
- Kiny�lt a med�l… �s t�k �res… - magyar�zta a mardek�ros.
D�bbenten n�ztek a med�lra.
- Mi a t�k�mr�l besz�ltek? – k�rdezte Sophie hangja.
- Csukd be! – tan�csolta Fred, tudom�st sem v�ve Sophie �jabb elm�s megsz�lal�s�r�l.
Draco engedelmeskedett. Egy sikoly hallatszott, majd cs�nd lett.
- Sophie? – sz�lt Vic. Nem kapott v�laszt.
- Sophie?! – ki�ltott Draco.
- Sophie Davis! – mondta fennhangon Fred.
- Tess�k? – k�rdezte Sophie hangja.
- M�r azt hitt�k, elt�nt�l… - mondta Vic.
- Mi a franc bajod van, csajszi, itt fekszem a l�badn�l – sz�lt a l�ny.
Sophie teste megmozdult. Vic felvis�tott r�m�let�ben.
- J�zusom, ilyen ijeszt� vagyok? – k�rdezte a sz�szi, �s fel�lt.
- De-de h-h�t te meghalt�l! – dadogta bar�tn�je.
- Jaj, m�r megint ezzel j�ssz? M�r az el�bb is mondtam, hogy iz�s…- n�zett r� inger�lten Sophie. – Na j�l van, tiszt�zzuk: nem haltam meg, maximum egy picit f�radt vagyok, ez�rt elaludtam…De amikor sz�ltatok nekem, mindk�tszer v�laszoltam.
- Most az el�bb h�romszor is sz�ltunk – jelentette ki Fred.
- T�nyleg? �n csak a Sophie Davist hallottam…
- V�rjunk csak… azt �ll�tod, hogy az el�bb is, mikor folyton belekotyogt�l mindenbe, akkor is a testedben volt�l? Csak, mert mi t�nyleg nem l�ttunk… - mondta Draco.
- Ez most komoly? Nem csak po�n? – Sophie megvakarta az orr�t. – Mi�rt ilyen hideg az arcom?
- Mert halott volt�l – ny�gte be Vic.
- De k�zben �lt�l… Csak test n�lk�l… - magyar�zta Fred.
- �s mikor becsuktuk a med�lt, visszak�lt�z�tt bel�d a l�lek – fejezte be Draco.
- De mit�l haltam meg? – k�rdezte szkeptikusan a l�ny.
- Roxie kedavr�j�t�l.
- Az nem hal�los �tok volt! Csak k�b�t�! Hiszen piros volt, l�ttam!
- Z�ld volt, �s a var�zssz� is stimmelt – r�zta a fej�t Fred.
- De akkor hogyan…
- A med�l mentett meg – k�z�lte Draco, arc�n a felismer�ssel.
- Aha… de erre csak most j�ttetek r� – mondta elgondolkodva Sophie, bar�tj�t szeml�lve. – Akkor mi�rt nem zokogtok, basszus? Nem is sajn�ltok?! �n bezzeg b�gtem, mikor l�ttam, hogy meghaltok! – mutatott a k�t sr�cra agressz�van.

*

Judy�k a V�r k�zel�ben bukkantak fel.
- Mi�rt ide j�tt�nk? – k�rdezte �rtetlen�l Rupertron.
- Nem t’om, ez jutott el�sz�r eszembe – h�zta meg a v�ll�t Davis.
- J�, olyan ismer�s ez a hely – mondta Ron.
- Ez a budai v�r, k�ly�k! Tudod, Buda! A v�ros, ahol eddig is volt�l! Esetleg tal�n m�r j�rhatt�l itt! – sz�lt len�z�en Judy.
- Nem, nem j�rtunk m�g itt… De nekem is ismer�s… - George elgondolkodva n�zte a v�rfalat.
- Azt hiszem tal�n m�giat�rt�neten l�ttunk r�la k�peket… Na most j�nne j�l Hermione!
- �csi, te zseni vagy! – csillant fel George szeme. – Itt volt a ’48-as kentaur-kobold h�bor� el�l menek�l�k b�v�helye!
A fi� k�zelebb l�pett a falhoz, �s p�lc�j�t v�gigh�zta rajta. Nem t�rt�nt semmi sem. George nem adta fel, a fal mellett haladva h�zta tov�bb a p�lc�t. A t�bbiek �rtetlen�l k�vett�k �t. Tizen�t perc �s egy kilom�ter eltelt�vel a falon egy r�s jelent meg.
- Igen! – ki�ltott fel b�szk�n George, �s bem�szott a r�sen. A t�bbiek k�vett�k.
- El�g lepusztult �llapotban van – fintorgott Judy, v�gign�zve a v�res szem�tben �sz�, k�zrakt�rhoz hasonl�t� szob�n.
- Csinos�tsuk ki! – mondta hatalmas lelkesed�ssel Rupertron. A kis csapat munk�hoz l�tott.

*

- Lemegyek �s kifaggatom azt a Davist! – sziszegte idegesen Bella. M�r vagy h�rom �r�ja szobroztak feleslegesen Vicky�k nappalij�ban. Felforgatt�k az eg�sz lak�st, de semmit sem tal�ltak… A k�nyv, amit Draco elejtett, mintha ott se lett volna… senki tudom�st sem vett arr�l az �tkozott k�tetr�l, mert lek�t�tte a figyelm�ket a med�l ut�ni v�gy.

- Azzal nem �r�nk el semmit, hogy megk�nzod az �rul�t – sz�lt k�zbe sz�razon Narcissa.

- De… j�l �rzem magam – vigyorogta gonoszul a n�, majd lesietett a pinc�be. Megd�bben�s�re csak az �jult �r�ket tal�lta meg… - Mi a fene! – kiab�lta. – Elt�ntek! A mocskos v�r�rul�k megsz�ktek!

- A Nagy�r nem fog �r�lni, f�leg, ha megtudja, hogy m�r egy napja nem cseleksz�nk semmit se… - cs�v�lta a fej�t az egyik csukly�s alak.

- Nekem van egy �tletem… - suttogta izgatottan egy alacsony f�rfi sip�t� hangon. – �t kellene �ll�tanunk valamelyiket a mi oldalunkra… �s el kell �rn�nk, hogy sz�vb�l gy�l�lje a t�rsait…

*

- Mi fel se fogtuk, hogy elpatkolt�l… - vigyorgott Fred.

- Nem vicces j�! �n Draco v�ll�n s�rtam… ugyanis, te halt�l meg els�nek… majd �n k�vetkeztem. �ltalad – mutatott bar�tn�j�re.

- Az lehetetlen! �n nem tudn�k nektek �rtani! – Vicky arc�n ijeds�g t�kr�z�d�tt.

- De sajnos majd k�pes leszel r�… csak r� kell j�nn�nk, hogy ezt m�gis, hogy akad�lyozzuk meg? – Draco az arc�t vakargatta.

- Annyira dr�g�k vagytok, hogy nem fordultok el t�lem, pedig tudj�tok, hogy �n leszek a gyilkosotok! – Vic h�l�san n�zett a t�bbiekre.

- Mire val�k a bar�tok – mosolygott Sophie.

- Meg, ha most �sszeveszn�nk veled, ak�r az is lehetne a kiv�lt�ja a probl�m�nak. Sz�val, ha veszekedni kezdek veled Silver, akkor l�gy sz�ves figyelmeztess, hogy az ak�r az �letembe is ker�lhet a k�s�bbiekben – kacsintott Draco.

- Mit csin�l itt ez a n�?  –mutatott a sz�kes�g a f�ld�n fekv� alakra.

- Ez Roxie. �pp meg akart �lni, csak t�ged tal�lt el – t�rt vissza az eredeti t�m�ra Vicky.

- �rtitek, m�r mi�rt kell Voldemortnak az a ny�ves med�l? – Draco szeme felcsillant, de csak Fred fogta fel, hogy mire is c�loz a mardek�ros fi�.

- Elnyeli a hal�los �tkot, tal�n minden s�t�t m�gi�t mag�ba sz�v? – Fred Draco kez�ben l�v� med�lra f�kusz�lt.

- Nem… az nem lehet… hiszen �n is viseltem, amikor meghaltam – motyogta a fi�.

- Lehet, hogy csak a szemb�l j�v� t�mad�st�l v�d – v�lekedett Vicky.

- Vagy csak m�zlim volt – vigyorgott a sz�kes�g. – Meg van �rva, hogy mikor purcanok ki, addig ne is pr�b�lkozzatok, felesleges!

- Az�rt visszaadom neked, jobban �r�ln�k, ha t�ged v�dene – Draco odal�pett a l�nyhoz, �s a nyak�ba akasztotta a nyak�ket.

- De mi�rt lettem l�thatatlan? Vagy a lelkem elhagyta a testemet?

- Mi van, ha az, az�rt t�rt�nt, mert kiny�lt a med�l? – Fred unottan n�zett maga el�.

- Szerintem, k�ze kell legyen a hal�los �toknak ahhoz, hogy Sophie lelke elhagyta a test�t… - Vicky odal�pett bar�tn�j�hez, megszor�totta a kez�t… ekkor egy kis szikr�z�s l�pett fel k�z�tt�k, �s elvesztett�k az eszm�let�ket…

            K�pek lept�k el az agyukat… A f�tyolos boszork�ny nyak�ban ott vir�tott a med�l… el�kel�en n�zett sz�t a teremben, mindenhol var�zsl�k �s boszork�nyok ifj� csemet�i foglaltak helyet… egyet �rt�sben �s b�k�ben megvoltak egym�ssal. A n� �ppen a legegyszer�bb b�jital elk�sz�t�s�ben seg�tett a kicsiknek, amikor megsz�lalt a cseng�… a gyerekek ki�z�nl�ttek a b�jitaltan teremb�l… a n� egyed�l maradt, szomor�an leroskadt a sz�kre… m�r egy hete elvesztette azt, akit igaz�n szeretett. Nem csak az�rt, mert az illet� a t�lvil�gra t�vozott, hanem, mert m�r el�tte a t�bbiek el�ld�zt�k a kast�lyb�l… Mi�rt nem tudott csak egy kicsit alkalmazkodni? Mi�rt volt m�ni�ja az aranyv�r? Mi�rt nem tudta meg�rteni, hogy itt mened�kre lelhet minden tehets�ges di�k? – gondolta keser�en.

- Hedvig! – a sziszeg� hang csak �gy visszhangzott a teremben.

- Malaz�r? – kapta fel fej�t a n�.

- Otthagyt�l engem…

- Nem volt m�s v�laszt�som! – suttogta k�nnyekkel k�szk�dve.

- De! Neked viszont fontosabb volt a k�nyv v�delme, mint az eny�m…

- Ez hazugs�g! Egy�ltal�n mi vagy? Szellem? – a Hedvignek nevezett h�tr�lni kezdett, majd elesett az �st�k k�z�tt.

- Nem… m�g szellem se vagyok, nem volt v�laszt�som! Mivel nem haltam meg!

- Nem volt benned semmi �let… - a s�r�st�l alig tudott besz�lni a boszork�ny.

- Ne felejtsd el, hogy a nyakamban volt a med�l… csukd vissza, �s akkor �n megmenek�l�k!

A n� len�zett a nyak�ra, fel se t�nt neki, hogy a medalion r�snyire nyitva van. Egy egyszer� mozdulattal �sszeillesztette… Hedvig felsikoltott f�jdalm�ban, majd mag�ba nyelte a nyakl�nc.

- Ezzel meg is voln�nk – Mardek�r teljes val�j�ban �llt a terem k�zep�n. – Micsoda ostoba n�, azt hitte, hogy engem jobban �rdekel az � sorsa, mint a saj�tom? Nevets�ges…

- L�nyok, keljetek fel! – r�zogatt�k �ket a fi�k gyeng�den.

            A k�t bar�tn� lassan felnyitotta a szem�t… Sophie a med�lhoz kapott, nem �rtette, hogy ezt most minek k�vetkezt�ben n�zhette v�gig…

- Holl�h�t Hedvig szelleme van a nyakl�ncban – csillant fel Vicky szeme.

- Te is l�ttad? – meresztett hatalmas szemeket a sz�kes�g.

- Persze…

- Nekem m�r volt p�r hasonl� �lmom… - gyorsan felv�zolta miket l�tott, de csak most nyert teljes �rtelmet a t�rt�ntek.

- Szerintem t�ged Hedvig szelleme v�delmezett meg – mosolygott Draco.

-H�t az biztos, hogy nem Mardek�r�– vonta meg a v�ll�t a sz�szi.

- Most mi legyen? Menj�nk vissza… vagy dekkoljunk itt �r�kk�? –Fred �t�lelte bar�tn�j�t.

- Musz�j visszamenn�nk! – Vicky elt�k�ltnek l�tsz�dott.

- Egyet �rtek… nem ker�lhetj�k el a v�gzet�nk! Le kell sz�molnunk Voldemort r�muralm�val!