12. Fejezet

A szerelem gyilkos �rz�s

- Mib�l gondolod Nagy�r, hogy a l�ny megb�zhat�? – k�rdezte f�lve Lestrange. Igen, Voldemort l�togat�st tett a f�hadisz�ll�son, megn�zni, hogy �ll a k�ldet�s.

- Nem b�zol bennem Bella? – Voldemort szeme v�szj�sl�an villant egyet.

- Term�szetesen…

- Akkor mi�rt k�rd�jelezed meg Nagyurad d�nt�s�t?

- �n nem…

- Szerinted dr�ga, egyetlen Bell�m, hogy jutottunk be ide? Ki �rulta el nekem a titkot? Ki mondta el, hogy nem b�zhatok meg sz�z sz�zal�kig a te mocskos unokatestv�redben?

- De Nagy�r, hiszen Lilly sz�z sz�zal�kig mellett�nk �ll! – Bellatrix arc�n m�ly felh�borod�s t�kr�z�d�tt.

- A helyedben �n is rem�nykedn�k benne. B�r, ha jobban meggondolom a dolgot… - Voldemort szava bent rekedt, a szeme megakadt a padl�n… a hever� l�b�ra szegezte a tekintet�t, majd lass� l�ptekkel elindult oda, �s felvette a f�ldr�l d�bbenete t�rgy�t.

- Hogy ker�lt ez ide? – ki�ltotta d�h�sen.

- �szre sem vett�k – kotyogott k�zbe Narcissa.

- Ostob�k! Mennem kell!

- De Nagy�r… - Bella m�r csak a kom�dnak magyar�zhatott, mert Voldemort elt�nt a k�nyvvel egy�tt.

*

Draco a kez�ben forgatta a med�lt, amit m�g nemr�g Sophie viselt… Fred �ppen Ront �s Rupertront k�t�zte meg, �s k�sz�tett nekik egy kis m�gikus ketrecet, ahonnan egy k�nnyen nem tudnak szabadulni.

- K�t kis szem�tl�da… el se hiszem Ronr�l, hogy ilyet tett… vagy tenni fog – d�h�ng�tt Fred. – Any��knak mit fogok mondani?

- Szerintem ne ideges�tsd �ket ezzel… miket tudhat m�g ez a med�l? Basszus, mi�rt hagytam ott azt a nyamvadt k�nyvet a f�hadisz�ll�son… nagyon rem�lem, hogy nem ker�l rossz kezekbe, mert akkor s�rva fakadok.

- Na, azt megn�zem, ahogy a nagy Draco Malfoy a zsebkend�j�be t�r�lgeti k�nnyes szemecsk�j�t – vigyorgott Fred.

- Szeretn�d, mi?

- Nan�, tudod, h�nyszor �lmodoztam ilyen pillanatra Roxfortban?

- El tudom k�pzelni.

- Vethetek r� egy pillant�st? – vetett egy pillant�st a nyak�kre.

- Persze – Draco odany�jtotta a Weasleynek a med�lt, hogy k�zelebbr�l megtekinthesse. A fi� �ppen arra gondolt, hogy milyen sz�vesen lenne most Vickyvel, milyen sz�vesen cs�koln�, �leln� �t… ki tudja mennyi idej�k van egy�tt…

            Fred meg�rintette a med�l k�zep�n l�v� z�ld �kk�vet… a fi� el�jult, �s a med�l, mintha mag�ba szippantotta volna a lelk�t… Egy sikolt�st hallott, majd t�volodott t�le a hang forr�sa… ebben a pillanatban Vic �llt mellette �s Sophie, szemben vele meg Il�vatar �s Roxie.

- Az�rt j�tt�nk, hogy figyelmeztess�nk benneteket. Ne menjetek a f�hadisz�ll�s k�zel�be, mert �pp ott tany�znak Voldi �lebei – vont v�llat Sophie.

- Cica! – sz�lalt meg kicsit rekedten Fred… senki nem hallotta �t… �s hi�ba kezdett el ugr�lni a l�nyok el�tt, azok �szre sem vett�k… - Csajok! – semmi v�lasz.

- Mi�rt, mi t�rt�nt? Hogy jutottak be? – Il�vatar kifejezetten ijedtnek festett.

- J� k�rd�s… val�sz�n�leg van egy t�gla a csapatban… - s�t�tte le a szem�t Vicky.

*

Draco idegesen kezdte el r�zogatni Fredet… nem �rtette, hogy mi t�rt�nt a fi�val.

- Biztos a med�l – gondolta. – Mindez akkor t�rt�nt, amikor meg�rintette k�z�pen – megfogta a Weasley kez�t �s r�nyomta a nyak�kre az ujjait. T�z m�sodperccel k�s�bb a fi� m�r a fej�t d�rzs�lgette a padl�n.

- Mi a franc volt ez? – k�rdezte ijedten.

- Most komolyan t�lem k�rdezed?

- �n csak egy kis romantik�ra v�gytam Vickyvel, erre ott teremtem ahol �k… l�thatatlanul. – fintorgott.

- Juj, �n is akarok v�gre egy nyugodt kettesben t�lt�tt percet… de ilyen mikor lesz?

*

- Nem �lj�k meg az �cs�met! – t�rt ki George. – Mi van, ha nem is � az �rul�? Mi van, ha Vic az? V�g�l is, csak Vic szavaira t�maszkodhatunk!
Piton �rdekl�dve szeml�lte a fi� elkeseredett arc�t.
- Lilly most mondta, hogy az a Rupertron t�gla…
- De ez nem jelenti azt, hogy az �cs�m is az lenne! Lehet, hogy Rupri t�rsa Vic, �s nem az �cs�m.
- Eszi fene, ny�rjuk ki mindet! – mondta �rz�ketlen�l Judy.
- Nem �rtelek, Weasley. Az a Rupertron nem hal�lfal� volt? A cell�tokban k�ne kuksolnia, ha j�l tudom…
- A cell�nk �pp a Nagyura kez�ben van! – George pr�b�lt nem ord�tani, de Piton t�lont�l nyugodt arc�t l�tva ez neh�z feladatnak bizonyult. – Mikor megt�madtak minket a csatl�sai, nem volt id�nk m�rlegelni, hogy most akkor igazat besz�l-e a l�ny!
- �n azt hittem, az alap, hogy egy hal�lfal�ban nem b�zik meg az ember – ny�vogta Lilly.
- Ja, bocs, akkor most az itt jelenl�v� n�gy ember k�z�l csak magamban b�zhatok? – morogta George.
- Te b�zol magadban? – n�zet r� d�bbenten a n�.
George elengedte a f�le mellett a k�rd�st, ink�bb Piton kifejez�stelen arc�ra �sszpontos�tott.
- Mi�rt nem sz�lt nek�nk, hogy Tudjukki t�mad�sba lend�l?
- M�r eddig is t�mad�sban volt, k�ly�k – v�gott k�zbe Lilly. George �gy t�nt, elhat�rozta, hogy szimpl�n kereszt�ln�z rajta.
- Nem az lett volna a dolga, hogy Tudjaki terveit megtudva seg�tsen a t�bbieken? Rajtunk? – v�dl�n n�zett r�gi professzor�ra.
- Azt v�rod el t�lem, h lebuktassam magam �s ezzel a hal�lomat okozzam az�rt, mert ti mindenf�le nyakl�ncokkal szarakodtok? – Piton arca megv�ltozott, a von�sai megkem�nyedtek, de mindez csak egy m�sodpercig tartott.
- Honnan tudja…? – d�bbent le George.
- Hogy honnan tudom, hogy a nyakl�nccal id�t utazgattok? �n vagyok a S�t�t Nagy�r jobb keze!
- Ezek szerint � tud r�la? – t�totta el a sz�j�t George.
- A Nagy�r olyan er�k ura, amiket te el se tudsz k�pzelni – kotyogott bele Judy.
- De ha maga Tudjukki jobb keze, ahogy �ll�totta, hogyhogy nem tud Ron�kr�l?
Piton arc�n most el�sz�r l�tsz�dott �szinte d�bbenet.
- �n… h�t… akartok m�g valamit t�lem, vagy ink�bb mentek seg�teni a t�rsaitoknak?! Lehet, hogy hal�los vesz�lyben vannak, csak �n nem tudok r�la, mert �pp ilyen k�lyk�kkel kell t�rsalognom! – zavartan terelte el a t�m�t a var�zsl�.
George indulatosan n�zett r�. Egy sz� n�lk�l elkapta Judy kez�t, �s elhoppan�lt. 

*

Vicky felv�zolta Roxi�knak a t�rt�nteket.
- ELK�B�TOTTATOK?! – vis�tott fel a l�ny. – De hiszen �n nem csin�ltam semmit sem!
- Meg akart�l �lni engem! – n�zett r� d�h�sen Vic.
- Engem nem akart�l, de megtetted… - Sophie sem volt �ppen a nyugalom mintaszobra.
- El�g legyen m�r l�nyok, ez az eg�sz sokkal bonyolultabb enn�l… Foglalkozzunk ink�bb Ron�kkal! – sz�lt r�juk Il�vatar.
- Na igen… Mit tehetn�nk? – Vic rem�nykedve f�rk�szte a t�rsas�got.
- H�t, a legjobb megold�s szerintem egy kiad�s Avada Kedavra lenne…- v�gta r� a var�zsl�.
- Menj m�r, v�redben van a gyilkol�sz�s?! – Sophie megbotr�nkozva n�zett a fi�ra.
- Mi�rt, szerinted, mi lenne a j� megold�s? – kelt bar�tja v�delm�re Roxie.
- Nem t’om, de nem kell mindig v�gletekben gondolkodni!
- Azt hiszem ebb�l semmi j� nem fog kis�lni… Ink�bb menj�nk vissza a rejtekhelyre – tan�csolta Vic. – Nektek is j�nn�t�k k�ne, hogy megl�ss�tok, hol van! Azt�n fel�lem visszaj�hettek ide… - n�zett a p�rra.
A n�gyes �sszekapaszkodott, majd elt�nt az �terben.

*

- �vatosan azokkal a k�v�ns�gokkal, l�ttad, velem is mi t�rt�nt! – sz�lt r� Drac�ra Fred.
- �s zavart t�ged, hogy az t�rt�nt? – k�rdezte vigyorogva a mardek�ros.
- H�t, ha nem tudtam volna visszat�rni a testembe, nagy val�sz�n�s�ggel a falra m�sztam volna! Any�s… vajon testetlen�l falra lehet m�szni?
- Pr�b�ljuk ki! Nem is, �n ink�bb rep�lni akarok!
- Ha bel�d r�gok, rep�lsz? – k�rdezte �rdekl�d� hangon a megjelen� Judy.
- H�t ti meg hogy ker�lt�k ide? M�ris v�geztetek? – n�zett ikertestv�r�re Fred. George �s Judy a szoba k�zep�n �lltak.
- Ja, nem volt valami nagy seg�ts�g�nkre a kiscs�v� – morogta George. – Ti mi j�t csin�ltatok? Ha j�l hallottam, valami gimnasztik�r�l lehetett sz�… falra m�sz�s, rep�l�s…
George nem tudta befejezni mondand�j�t, mert n�gy tov�bbi var�zsl� �s boszork�ny t�nt fel.
- Roxie, Il�vatar, �r�l�nk, hogy l�tunk… - fintorgott Fred. – Sok�ig maradtok m�g?
- ���, csak meg akartuk mutatni nekik, hol �rezhetik biztons�gban magukat… De m�r mennek is – az utols� mondatot er�sen kihangs�lyozta Vic.
- Vagy ak�r maradhatn�nk is – sz�lt mosolyogva Roxie.
- Ak�r esetleg v�letlen�l – n�zett r� angyali arccal Vicky.
- M�r megint ez a h�lye vitatkoz�s… Foglalkozzunk ink�bb az �rul�kkal! – v�gott k�zbe Il�vatar.
Mind a hatan a var�zsketrechez l�ptek.
- J�, ki z�rta be �ket? Tegnap este j�l elfelejtett�k – mondta egy picit sz�gyenkezve Vic.
- Ja, szerencse, hogy nem h�ztak el a francba… - Fred �t�lelte bar�tn�j�t.
- Sz�val, mi legyen? Fel�bressz�k �ket, vagy… - kezdte Il�vatar.
- Ne folytasd! – sz�lt r� er�lyesen Sophie.
- H�t, am�g ebben a ketrecben vannak, nem jelenthet vesz�lyt, ha fel�bresztj�k �ket… - mondta hat�rozottan Draco.
- Akkor mire v�runk? – Vic kett�t intett a p�lc�j�val.
- Kinek integetsz, csajszi? Mert hogy frank�n nem t�rt�nt semmi, az tuti – n�zett az eszm�letlen testekre Il�vatar. � is felemelte a p�lc�j�t, �s kimondta az �leszt� b�b�jt. Semmi sem t�rt�nt.
- Nah�t, nem csak �n vagyok b�na… - mosolyodott el Vic.
- Mindketten nem lehettek b�n�k! – Fred k�zelebb l�pett a ketrechez.
- Dehogynem! – v�gta r� Sophie, Roxie �s George.
- Ok�s, lehetn�nek… de most nem err�l van sz�… ezek itt nem l�legeznek – mondta dr�mai hangon Fred.
- Il�vatar? – n�zett a fi�ra fenyeget�en Vic.
- Menj m�r, itt se voltam eddig!
Fred �vatosan kinyitotta a kalitk�t, �s bel�pett, hogy k�zelebbr�l megvizsg�lhassa a testeket.
- BASSZAMEG! – ord�tott fel hirtelen. – Ezek nem igaziak! Csak valami h�lye b�b�j! M�giscsak siker�lt elh�zniuk a cs�kot, am�g ki voltunk d�lve!
- De h�t hogy? Hiszen el voltak k�b�tva… – k�rdezte �rtetlen�l Sophie.
- Nem… Rupri csak ki volt �tve – d�bbent r� Vic.
- Hogy feledkezhett�nk el egy ilyen fontos dologr�l? – r�ncolta a homlok�t Draco.

- Tele volt a fej�nk mindennel… - s�hajtott Vicky.

- De ez az�rt cs�ppet abszurd… vajon v�gig ut�nzatok lettek volna vel�nk… m�rmint a hal�lunkig? – Fred automatikusan simogatta bar�tn�je kez�t.

- Minden el�fordulhat, de szerintem menj�k �s gyilkoljuk le �ket – vicsorgott Judy. M�g mindig em�sztette mag�t Lilly miatt… micsoda arculcsap�s volt sz�m�ra, hogy Perselusnak van bar�tn�je. – Ez az �n form�m – suttogta maga el�.

- Itt az �n emberem – vigyorgott Il�vatar.

- Na j�… csoportokra kellene oszlanunk, �s �gy kellene keresn�nk �ket. Musz�j Rupertronnal v�gezn�nk, m�g miel�tt � teszi ezt vel�nk… - v�lekedett Draco.

- Ne s�llyedj�nk le az � szintj�re, maximum bez�rjuk �ket valahov� – vont v�llat Vic.

- Akkor viszont induljunk! – csillant fel Il�vatar szeme.

- Nem mehetsz egy�tt Judyval – sz�gezte le gyorsan Sophie – K�t brut�lis �llat nem ker�lhet egy csapatba.

- Tess�k? – h�borodott fel egyszerre a k�t agressz�vabb var�zsl�.

- �n lef�kezem a n�v�redet, Roxie pedig Il�vatart. Mi sz�tn�z�nk Pesten �s Londonban… ti�tek a budai l�gi� �s Roxfort. Minden reggel t�z �rakor tal�lkozzunk itt �s megbesz�lj�k a fejlem�nyeket. Ha valaki megtal�lja Ron�kat… az tudja, mit kell tennie! – megfogt�k egym�s kez�t �s elhoppon�ltak.

- �n hulla f�radt vagyok… - motyogta k�t �s�t�s k�z�tt Sophie.

- Alszunk p�r �r�t, �s indul�s! – Draco beterelte bar�tn�j�t az egyik h�l�szob�ba, �s lefektette aludni. A l�ny pillanatok alatt elb�biskolt, Malfoy gy�ny�rk�dve n�zte bar�tn�je kifog�stalan alakj�t.

Fred �tkarolta Vickyt, a l�ny �szinte csod�lattal n�zett a Weasleyre.

- B�szke vagyok r�d, hogy ilyen j�l viseled az �cs�d elt�velyed�s�t – Vic m�lyen a fi� szem�be n�zett.

- Szeretlek! – mosolyodott el Fred.

- �n is… - suttogta a l�ny.

*

- De ugye Fred�knek nem lesz semmi baja? – k�rdezte agg�d� hangon Ron.

- Nyugi m�r, ha nem csin�lnak h�lyes�get, akkor nem fog trag�di�ba torkollni a med�l-szerz� akci�. �k most azt hiszik az ottani m�sainkra, hogy mi vagyunk… �s nem sejtenek semmit sem. �gy egyszer�bb lesz… a Nagy�r nagy becsben tart minket, m�g a jobb keze sem tud r�lunk semmit! � Akit Nem Nevez�nk Nev�n b�zik benn�nk, mindenki azt hiszi, hogy kett�s �gyn�k voltam – vigyorgott b�szk�n Rupertron. – Az�rt tudtunk csak nehezen megmenek�lni… m�g Bella az, aki szeret engem, sz�val, neki k�sz�nhetj�k, hogy m�g �l�nk.

- Lestrange �lte meg Siriust! – csattant fel Ron.

- Csak elk�b�totta… nem akart vele v�gezni, Sirius titkon v�gig a mi oldalunkon �llt… Dumbledore szeg�nys�gi bizony�tv�nya, hogy erre nem j�tt r�.

- De �n azt hittem…

- �desem, sok mindenr�l nem tudsz… nem az sz�m�t, hogy mi a l�tszat, hanem, hogy mi van a felsz�n alatt.

- De… lassan az is kider�l, hogy Dumbledore is igaz�b�l Tudjukki oldal�n �ll…

- Minden el�fordulhat… az a j�k-rosszak p�rharca csak egy fel�letes valami… Igaz�b�l mindenki az �r�k �letet �s a hatalmat kutatja…

- Igazad van – mosolyodott el a Weasley fi�.

            Egy h�don baktattak �ppen �t k�z a k�zben… a holdf�ny t�kr�z�d�tt a mesters�ges tavon, amikor a f�k m�g�l v�gre kiemelkedett a Vajdahunyad V�ra.

- N�h�ny ember az �n kezem alatt �sszpontosul, most vel�k fogunk tal�lkozni, hogy megbesz�lj�k a strat�gi�t.

- Ha j�l tudom, Sophie viseli �ltal�ban a med�lt… tal�n �t kellene becserk�szn�nk – vigyorgott Ron.

- Egyet �rtek, mindenesetre vel�nk jobb lenne, ha nem tal�lkozn�nak… jobb fenntartani a l�tszatot, b�r val�sz�n�leg ezzel az �lc�val csak id�t nyerhet�nk, hamar le fogunk leplez�dni.

- Ok.

            A fal mell� l�ptek el�reszegezett p�lc�val… az �rny�kban nem tal�lhatott r�juk senki sem, kiv�tel, ha kifejezetten kutat� sz�nd�kkal haladt el ott valaki. Rupri benyomott n�gy t�gl�t, aminek k�vetkezt�ben felt�rult el�tt�k egy titkos ajt�.

- Ne f�lj! – mosolygott r� Ronra a v�r�s haj� l�ny.

- Ne… nem – dadogta nem t�l meggy�z�en a fi�.

            Bent f�lhom�ly uralkodott, n�h�ny f�klya vil�g�totta be a termet. A falon egy hatalmas c�mer d�szelgett, k�z�pen meg egy pentagramm alak� asztal. K�r�l�tte �lt h�t var�zsl� illetve boszork�ny. �dv�z�lt�k egym�st, majd Rupertron a vezet� sz�khez vonult �s helyet foglalt. Ronnak var�zsolt egy karossz�ket, amire a fi� gyorsan lehuppant.

- Kettes csoportokban fogunk cirk�lni a v�rosban. El kell kapnunk Sophie Davist, szem�lyle�r�sa; sz�zhatvan centi, sz�ke haj, k�kesz�ld szem, el�g sportos alkat… - intett a p�lc�j�val, minek k�vetkezt�ben a falon megjelent Sophier�l egy f�nyk�p. – Ha ezeket az embereket l�tj�tok, akkor hozz�tok ide �ket is. –Fred, George, Vicky, Draco, Judy, Il�vatar �s Roxie f�nyk�pe is felker�lt a falra. – A zsarol�s sem �ll t�vol t�l�nk, de az els�dleges c�l az ifjabbik Davis l�ny…

- Nek�nk azt mondtad, hogy Malfoyn�l van az, amire sz�ks�g�nk lehet – sz�lt k�zbe egy fiatal gesztenyebarna haj� fiatal sr�c.

- Rupertron, nem gondolod, hogy �gy k�nnyebb dolgunk lenne, ha el�ruln�d, hogy mi miatt kock�ztatjuk az �let�nket? – szegezte a l�nynak a k�rd�st egy negyvenes �veiben j�r� boszork�ny.

- Higgy�tek el, jobb nem tudni, hogy mi ut�n kutatunk… ez volt a Nagy�r k�r�se, �s �n mindenben teljes�tem az akarat�t. Ne k�rd�jelezz�tek meg a d�nt�seit…

- Most akkor nem a Malfoy k�ly�kn�l van a cucc? – �rdekl�d�tt ism�t az a fi�.

- Egyszer itt van, egyszer a csajn�l, mi sem vil�gosabb – vigyorgott a s�t�tben egy hossz�, barna haj� n�.

- Lilly, micsoda �szj�r�s – g�nyol�dott Rupri – Na lusta banda, mindenki munk�ra!

            Kettes csoportokba szakadoztak �s �gy hoppon�ltak el, kiv�ve a Lillynek nevezett n�t, aki el�gedett kifejez�ssel az arc�n t�vozott… egyed�l.

- B�bi, v�r minket az �jszaka – kacsintott Rupri bar�tj�ra.

*

Judy undorodva n�zte az el�tte halad� p�rost… Roxie nem nagyon lopta be mag�t a sz�v�be, �m Il�vatarhoz valamilyen perverzi� folyt�n vonz�dott. Tal�n �rezte a fi�b�l �rad� fekete m�gi�t…

- �s, m�gis merre n�zz�nk sz�t? El�g nagy ez a hely… m�g mindig nem ismerem ki magamat… Afganiszt�n meg annyira k�zel van, mi t�rt�nik akkor, ha elt�ved�nk? – George aggodalmasan f�rk�szte az �bredez� v�rost. Nem sok mugli m�szk�lt ilyenkor az utc�n, a villamosok csikorogva gurultak v�gig a k�r�ton.

- Te milyen Afganiszt�nr�l gajdolsz? – k�rdezte �rtetlenkedve Roxie.

- Semmi… - pirult el George. –�sszekevertem Argent�n�val…

- Aha – hagyta r� a l�ny.

- Fekete m�gi�t �rzek a leveg�ben – torpant meg hirtelen Judy – Legyen k�zn�l a p�lc�itok!

*

Fred Vickyvel kar�ltve elv�gzett n�h�ny plusz b�b�jt, ami arra szolg�lt, hogy csak olyanok tal�lhatnak r� a rejtekhelyre, akik r�szorulnak… �gy tal�n Rupertron�k nem t�rhetnek ide vissza. Fred bement Draco�k szob�j�ba �breszt�t f�jni… percekig nem volt sz�ve felverni �ket, olyan �desen aludtak egy�tt.

            Sophie m�g mindig k�m�s fejjel �lt a hever�n, �s n�zett maga el�.

- Tal�n el�sz�r el kellene l�togatnunk a f�hadisz�ll�sra!

- Meg�r�lt�l, az k�sz �ngyilkoss�g lenne! – pattant fel Vic.
- Valamikor �gyis meg kell halni… - v�laszolta Sophie.
- Ja, bocs, akkor mi�rt nem maradunk itt, �s d�gl�nk �hen? – vetette fel g�nyosan Fred.
- Pfuj, menj m�r, milyen szar hal�l m�r az!
- Mi�rt, tal�n az jobb, ha a csal�dom h�z�ban �lnek meg minket az ap�m gyilkosai? – Vic remeg� hangon besz�lt.
- Ron�kat keress�k, nem? Hol m�shol lenn�nek, mint a f�hadisz�ll�son? – kelt bar�tn�je v�delm�re Draco.
- Ezer m�s helyen lehetnek – v�gta r� Vic.
- �gy igaz – b�lintott Fred.
- Ok�. �rtettem. Ennyi volt – sz�lt Sophie cs�ggedten.
- Nem adhatod fel ilyen k�nnyen! – n�zett r� d�bbenten Draco.
- Nem fogok vitatkozni vel�k! Te is tudod, hogy igazuk van! – Sophie megfogta bar�tja kez�t. – De mi att�l m�g megpr�b�lhatjuk!
- Egyed�l akartok a hal�lfal�kt�l hemzseg� f�hadisz�ll�sra menni? – k�rdezte hitetlenkedve Vic.
- Nem egyed�l, kettesben! – mondta Draco �d�z tekintettel.
- Mi h�vtunk titeket is, nem �rezhetitek kirekesztve magatokat – villantott r�juk egy mosolyt Sophie, majd bar�tj�val kar�ltve tov�bbi t�j�koztat�s n�lk�l elhoppan�lt.
Vic t�tott sz�jjal b�multa semmiv� foszlott bar�tai hely�t.
- Ezek meg�r�ltek – mondta az ugyanolyan d�bbent Fred.
- Meg fogj�k �lni �ket! – fakadt ki Vic. – Seg�ten�nk kell nekik! Menj�nk ut�nuk!
- Neked is elment az a marad�k j�zan eszed? – csattant fel a fi�. – Nem fogom engedni, hogy �nsz�ntadb�l a hal�l karjaiba rohanj! – mondta elsz�ntan.
- Akkor most mit v�rsz t�lem, �ljek itt karba tett k�zzel?!
- Tudod cica, nem kell valaminek �letvesz�lyesnek lennie ahhoz, hogy hasznos legyen… P�ld�ul mit sz�ln�l, ha megl�togatn�nk Hermion�t?
Vic horkantva felnevetett.
- Sz�rakozol velem? Szerinted az vesz�lytelen lenne? Hiszen Sophie is hogy megj�rta!
- De mi nem Sophie vagyunk…
- Ez t�ny…
Vic egy percig f�rk�szte m�g bar�tja arc�t, majd magabiztosan fogta meg a fi� kez�t.
- Indulhatunk? – k�rdezte a Weasley.
-V�rj m�g egy m�sodpercet! –azzal hatalmas cs�kot nyomott szerelme sz�j�ra. –Most m�r indulhatunk!
Fred sz�les vigyorral az arc�n t�nt el a b�v�helyr�l.

*

George �pp hogy csak maga el� emelte var�zsp�lc�j�t, m�r el is s�v�tett mellette egy piros f�nycs�va, centim�terekkel elv�tve a fi�t.
- Stupor! – Judy �ldozata nem volt ilyen szerencs�s: egy k�v�r, pal�stba burkolt f�rfitest csap�dott a f�ldh�z.
- Itt a Davis l�ny! – hallatszott egy n�i ki�lt�s.
A k�vetkez� pillanatban f�l tucat �larcos t�nt fel a k�r�ton. Z�poroztak az �tkok, a sziv�rv�ny majd minden sz�ne r�szt vett a var�zslatok kavalk�dj�ban. �m most el�sz�r hi�nyzott a z�ld: a hal�lfal�k se dolgoztak hal�los �tkokkal. P�r perc, vagy tal�n csak egy sz�vdobban�snyi id� eltelt�vel m�r �t ember fek�dt a f�ld�n, k�l�nb�z� �tkok hat�sait�l elcs�f�tva.
- Helyzetjelent�st k�rek! – sz�lt parancsol� hangon Il�vatar.
- Roxie kid�lt, Georgie-mordzsie elevenebb nem is lehetne! – ki�ltott vissza Judy.
- Ez nem az a Davis, te �t�d�tt! – hallatszott Rupertron hangja.
- Ez�rt r�ngatt�l ide minket?! – csattant fel egy m�sik �larcos Pansy Parkinson �sszet�veszthetetlen vis�t�s�val.

George kihaszn�lta a hal�lfal�k kommunik�ci�b�l sz�rmaz� dekoordin�lts�g�t, �s k�b�t� �tkot k�ld�tt a h�rom m�g �ll� t�mad�ra. Kett� �tok c�lba tal�lt, a harmadik azonban a vill�mgyors reflexekkel meg�ldott Rupertron pajzsb�b�j�r�l csap�dott vissza. A l�ny gyorsan felm�rte maga k�r�l a helyzetet, majd t�rsait maga m�g�tt hagyva elhoppan�lt.
- Na sz�p…Csak �gy cserben hagyja a csatl�sait? – George indulatosan r�gott bele az egyik �jult testbe.
- Mit v�rsz att�l, aki k�pes el�rulni a bar�tait? – Judy l�ba is k�zelebbi ismerets�get k�t�tt egy m�sik eszm�letlen gyomorsz�j�val.
- Pont az mondja, aki meg akarta �lni a h�g�t? – George arr�bb l�pve r�taposott a k�vetkez� hal�lfal� mellkas�ra.
- A j� �gy �rdek�ben! – ord�tott r� Judy, �s d�h�t egy negyedik testen vezette le.
- Blablabla – a Weasley a soron k�vetkez� �ldozathoz l�pett.
Az eddig t�tlen Il�vatar hatalmas p�lcalend�t�st t�ve m�terekkel arr�bb reptette a fi�t.
- H�, meg�r�lt�l? – George a villamoss�neken �rt f�ldet.
- N�zd m�r meg, kit akart�l fejbe r�gni! – ord�tott r� Il�vatar.
George f�jdalmas ny�g�sek k�s�ret�ben felt�p�szkodva vetett egy pillant�st a f�ld�n fekv� tal�ros boszork�ny arc�ra, majd nevet�sben t�rt ki.
- Szerinted ez olyan vicces? – Il�vatar ism�t George-ra emelte a var�zsp�lc�j�t.
- Hehe…– l�pett k�zelebb az �julthoz Judy. Roxie szinte felismerhetetlens�gig torzult arccal fek�dt a f�ld�n. Orra a h�romszoros�ra dagadt, f�lei legyez�k�nt l�gtak a f�ldig, bal szem�t v�r�sre festette a v�r. R�ad�sul az eg�sz b�r�t gusztustalan, gennyes z�ld kel�sek ter�tett�k be.
- Szerintem semmivel se n�zett volna ki rosszabbul sz�tr�gott fejjel, mint �gy… - vigyorgott George.
Il�vatar m�regt�l elborult aggyal lend�tette meg p�lc�j�t, k�nz� �tkot sz�rva a fi�ra. Judy sem volt rest, egy hat�rozott mozdulattal m�g az �tok beteljesed�se el�tt elk�b�totta a magyar sr�cot.
- H�, k�szi – h�l�lkodott George, az es�st�l f�j� tompor�t simogatva.
- Ha nem hagyod abba, elk�b�talak t�ged is! – n�zett a fi� kezeire Judy.
- Mit akarsz, simogassam ink�bb a tiedet? – kacsintott kaj�nul George.
Judy saj�t maga is meglep�d�tt, hogy az �tlet nem egy ront�st v�ltott ki bel�le, hanem egy mosolyt.
- Judy, j�l �rzed magad? – k�rdezte a Weasley, agg�dva figyelve a l�nyt. – Nem �llsz te Imperius hat�sa alatt? Megv�ltoztak az alapvet� reakci�id!
Judy megnyalta sz�ja sark�t.
- Nem t’om, mi van velem… Tal�n a bel�letek �rad� pozit�v energia v�ltoztatott meg. Il�vatar korl�tokat nem ismer� szeretete �s hat�rtalan nyugalma – kacsintott.
- Vagy Roxie t�nd�ri k�lseje hatott meg – cs�mp�zott oda a l�nyhoz George. – Te, mik azok a feket�k ott a bal szem�n�l?
- Nem tudom, szerintem sz�vetdarabok… De eg�szen �gy n�z ki t�l�k, mint egy h�tp�tty�s katica.
- H�, m�g j�, hogy nem r�gtam bele… Mi lett volna, ha megharap az a bal szem? Egy h�tp�tty�s katica harap�sa hal�lt okos! – mondta dr�maian George.
- Menj m�r, biztos van valami ellenszer! – nevetett Judy.
- Persze! Le kell kaparni egy f�nak a k�rg�t, �s meg kell enni. De hol a francba tal�lsz Budapest belv�ros�ban f�t? – k�rdezte nagy komolyan a fi�.
- Jaj, basszus, Budapest! El k�ne t�ntetni ebb�l a nyamvadt mugli-v�rosb�l a var�zsl�-testeket, nem gondolod?
- Anya, mir�l besz�l a n�ni? – k�rdezte egy h�rom �v k�r�li kisl�ny, mozdulatlann� dermedt anyuk�ja kez�ben.
- N�ni a j� b�d�s kur…!- kezdte Judy.
- Pssszt! Itt gyerekek is vannak! – sz�lt r� George.
Az anya hirtelen �tmenettel sikoltozva fut�snak eredt.
- Gyilkoss�g! T�meggyilkoss�g a k�r�ton! A maffia tette!
- Na t�nj�nk el… - tan�csolta George, megragadva Roxie test�t vigy�zva, hogy m�g v�letlen�l se �rjen a szem�hez. Judy Il�vatarhoz ugrott, majd George vez�nylet�vel az �res rejtekhelyre hoppan�ltak.

*

- �s, hogy fogunk oda bemenni? – suttogta Sophie ugyanabban a bokorban, ahol nemr�g m�g kukkolt�k a j�v�t.

- Ki�br�nd�tjuk magunkat… de csak az ablakon less�nk be! – tan�csolta Draco. – De tudnod kell valamit, m�g miel�tt meghalok… - a fi� les�t�tte a tekintet�t, majd elsz�ntan n�zett a sz�kes�gre – Tudnod kell, hogy �n mindenn�l jobban sze… szeretlek!

Sophie el�sz�r meg se tudott sz�lalni a meghatotts�gt�l, majd miut�n megem�sztette a hallottakat, mag�hoz h�zta a fi�t �s szenved�lyesen megcs�kolta.

- Na, gyere! – ki�br�nd�tott�k magukat, �s k�zen fogva elindultak a f�hadisz�ll�s kertje fel�. Amint �tm�sztak a ker�t�sen, vagy �ten hoppon�ltak k�r�j�k. Draco�k megtorpantak abban a rem�nyben, hogy senki sem l�tja �ket, de megh�kkenve n�ztek le a test�kre… minden�k t�k�letesen l�tsz�dott.

- Mi a…

- L�tod Eva, mondtam, hogy m�k�dni fog a ki�br�nd�t� ellenes b�b�jcsapd�nk. –vigyorgott egy gesztenyebarna haj� fi�.

- Cappitulatus! – biccentett a p�lc�j�val egy j�l ismert hang. Sophiet olyan v�ratlanul �rte a lefegyverz� b�b�j, hogy nem volt ideje felk�sz�lni ellene.

- �n a helyedben letenn�m a p�lc�t – sziszegte v�szj�sl�an az egyik n�, k�zben idegesen be-bepillantott a h�z ablak�n. �k se akart�k, hogy a benti hal�lfal�k tudom�st szerezzenek az akci�jukr�l… csak k�rd�s, hogy mi�rt? Tal�n maguknak akart�k a dics�s�get.

- De nem vagy a helyemben! Megv�dem azt, akit szeretek, ak�r az �letem �r�n is… �gy is itt van az, akit kerest�nk, leveheted a csukly�t Ron, el�gg� r�hejesen festesz benne! – ki�ltotta Draco.

- Szerintem, velem, te ne kiab�lj! – vigyorgott g�nyosan a Weasley. – �n vagyok helyzeti el�nyben!

- Hagyj�l m�r, �t�dmagaddal k�nny�, te mocskos…

- Crucio! – nem a fi�t, hanem a l�nyt c�lozta meg Ron… Sophie szeme megtelt k�nnyel �s �sszeg�rnyedt a f�jdalomt�l.

- Rohad�k! – kiab�lta Draco – Crucio! – c�lozta meg a t�mad�jukat, egykori bar�tjukat… �m ez mind hi�ba volt, mert �ten egyszerre fegyverezt�k le a mardek�rost.

- Most pedig, vagy odaadj�tok a med�lt, vagy v�gz�nk veletek! – Ron hangj�ban volt valami nagyon visszatasz�t�.

- Peched van gy�k�r, nincs n�lunk! Szerinted magunkn�l hordjuk, amikor pontosan tudjuk, hogy kell nektek? – Sophie ridegen m�rte v�gig a d�szes t�rsas�got.

- Mi folyik itt? – l�pett ki teljes �rtetlens�ggel az ajt�n Narcissa. A fia megakadt r�gen l�tott fi�n, �m Draco kihaszn�lta ezt a remek alkalmat, �s visszaszerezte a p�lc�j�t. Kezdet�t vette a csata; Narcissa �rtes�tette a bent l�v�ket a l�togat�kr�l, �m megakadt a tork�n a sz�, amikor Ron eln�m�totta egy stuporral. A hatalmas nagy kavalk�dban mindenki c�lzott mindenkit. Draco �gyesen cik�zott az �rt�sok k�z�tt, Sophie is felpattant a f�ldr�l, hogy ne � legyen a c�lpont. A f�hadisz�ll�sr�l kit�dult vagy n�gy hal�lfal�, az udvaron l�v�ket c�lozva. Azok hi�ba kiab�ltak, hogy egy oldalon �llnak, senki sem t�r�d�tt azzal. Ron kihaszn�lta az alkalmat, hogy Draco �ppen le van foglalva, odasz�kkent Sophie mell�, �s elhoppon�lt vele. A mardek�ros k�ts�gbeesetten lett figyelmes arra, hogy a bar�tn�je m�r nincs vele… Ron t�bbi talpnyal�ja is figyelmes lett a hi�nyra, �gy dolguk v�gezt�vel otthagyt�k a csata sz�nhely�t. Malfoynak sem volt m�s v�laszt�sa, el kellett hoppon�lnia, m�g miel�tt v�gez vele valamelyik rokona…

            - Basszus! Sophie! – kiab�lta a rejtekhelyen, �m senki nem tart�zkodott ott rajta k�v�l…

*

- Hermione! Ginny! – kiab�lt a nappaliban Fred. K�t mosolyg�s arc� l�ny rohant le az emeletr�l.

- Jaj de j�, hogy itt vagytok! – vigyorgott Hermione.

- Megsz�letett! Megsz�letett! – �rvendezett Ginny.

- H�rom kil�, �tvenn�gy centi, Teddy n�vre keresztelt fi� – Hermione majd kiugrott a b�r�b�l.

- Micsoda? – vonta fel a szem�ld�k�t Fred.

- Lupin �s Tonks fia most sz�letett meg ebben a percben – Ginny v�gre mosolygott.

- De j�! V�gre valami kis �r�m ebben a kem�ny vil�gban – szomorodott el Vicky.

- Harryt akarj�k keresztap�nak… - Ginny szeme megtelt k�nnyel.

- H�t igen… - suttogta dermedten Hermione. – Am�gy, mi�rt j�ttetek?

*

Draco idegesen j�rk�lt fel-al�, amikor hirtelen felny�lt az egyik ajt�, ami a nappaliba vezetett �s kil�pett onnan Judy, George, Il�vatar �s Roxie.

- H�t ti? – k�rdezte az els� ijeds�g ut�n Malfoy.

- �sszeakadtunk p�r szerencs�tlennel – vont v�llat Il�vatar.

- �s, h�nyat �ltetek meg? – vigyorodott el Draco.

- Haha, baromi vicces – felelte George. – De hol van Sophie, meg Fred �s Vicky?

- Az ut�bbi k�t ember Ginny�kn�l, Sophiet meg elrabolt�k… - a fi� arc�ra ki�lt az aggodalom.

            Egy kis cs�nd �llt be, amikor Judy elkezdett �rthetetlen nyelven valamit motyogni, aminek k�vetkezt�ben Roxie arc�r�l azok a gusztustalan kel�sek mind, nyomtalanul elt�ntek. A t�bbi sebes�l�s�t m�r mind elt�ntett�k, de ezekre m�g nem volt idej�k…

- Akkor megy�nk, �s megmentj�k – ki�ltotta Roxie.

- Musz�j? – Judy unottan n�zett maga el�.

- A saj�t h�godat hagyn�d meghalni? – Draco hangja mer� undorral p�rosult. – �n szeretem �t �s…

- Pont ez a baj, te szerencs�tlen! Az �rzelmek… ez tesznek sebezhet�v� egy embert! – Judy lerogyott a kanap�ra.

- T�vedsz… pont ez tesz minket emberr�! – n�zett nagy komolyan a l�nyra Roxie.

- Azt v�rj�k t�l�nk, hogy odaszaladjunk fejvesztve… �s mi pont ezt fogjuk tenni? Ostobas�g! – csattant fel az id�sebb Davis.

- Fel�lem maradhatsz – vont v�llat Draco.

- El�bb kiverem valamelyikb�l, hogy, hogy jutunk oda, ahol a tes�m raboskodik – Judy elt�nt az egyik ajt� m�g�tt.

- T�zes kis menyecske… - jegyezte meg cs�ndben George.

- Nem fognak azok a rohad�kok vallani… - sziszegte Il�vatar.

-Frednek siker�lt valahogy m�ltkor odarep�lnie a test�n k�v�l Vickyhez… - motyogta Draco. – Ha v�letlen�l el�juln�k, f�l perccel k�s�bb nyomj�tok az ujjamat a med�l k�zep�hez! El�szedte a nyak�ket, koncentr�lt Sophiera �s meg�rintette a med�l tetej�t… nem t�rt�nt semmit… ez �gy ment �t percig, amikor egyszer csak �sszeesett a fi�.

- Most mi a fene t�rt�nhetett vele? – riadt meg Roxie. Odarohant Draco s�padt test�hez �s leellen�rizte az alapvet� �letfunkci�kat.

- Azt mondta, hogy f�l perc m�lva nyomjuk hozz� az ujj�t ahhoz a med�lhoz – vont v�llat Il�vatar.

V�rtak harminc m�sodpercet, majd k�vett�k a fi� utas�t�sait, aminek hat�s�ra Draco b�gyadtan fel�lt a f�ld�n.

- Azt hiszem, tudom, hogy hova kell menn�nk! Csak el�g sokan �l�lkodnak a kint a k�rny�ken, �vatosnak kell lenn�nk.

- J� neked, ezek semmit se mondtak… - cs�v�lta a fej�t lemond�an Judy.

- Akkor, induljunk! –kapott az �tleten Roxie.

�sszekapaszkodtak �s a M�j�gp�lya sz�l�hez hoppon�ltak.

- Csak csendben! – pisszegett George.

*

- Elkapt�k a kisebbik Davis l�nyt – suttogta Lilly.

- Ez�rt kellett elr�ngatnod Roxfortb�l? Mondjuk, �r�l�k, hogy l�thatlak – mosolyodott el az �ri�s denev�r. – Egyik Davis sem �rdekel k�l�n�sebben!

- Ne csin�ld m�r! Megy�nk �s kiszabad�tjuk! Most!

- J�l van na… -morogta a b�jitaltan tan�r. – Fel�lem… -k�z a k�zben elhoppon�ltak.