13. Fejezet

A k�l�nc vaj�kos

- �lc�znunk kellene magunkat – suttogta Draco.

- Behatol�k! – ki�ltotta egy �bl�s hang� var�zsl� a k�zeli bokorb�l.

- Ennyit az �lc�r�l! – sziszegte Judy.

- Avada Kedavra!

- Stupor!

- Crucio!

            Z�poroztak r�juk a ront�sok vagy t�z helyr�l. Rendesen helyt�lltak, �m nem jutottak k�zelebb a Vajdahunyad v�r�hoz. Az �jszaka s�t�t�j�ben csak �gy vill�mlottak a f�nycs�v�k, beragyogta az elsz�nt arcokat.

- Ezt a h�gom�rt kapod te mocsok! – kiab�lta Judy – Crucio! – a csuklya f�lrebillent �ldozata arc�n �s csod�k csod�j�ra Ron v�r�s feje vil�g�tott onnan.

- �csi? – George m�g mindig nem akarta elfogadni, hogy az �ccse nem a j�kat v�lasztotta.

- Avada Kedavra! – f�tyolos n�i hang k�s�rtetiesen sz�rta r�juk a hal�los �tkot. Egy hatalmas durran�s r�zta meg a csatamez�t, majd Judy sikolt�sa visszhangzott a falakon. A gyomr�hoz kapott, a kez�r�l patakokban folyt a v�r… bele�jult George karjaiba…

*

Vicky t�j�koztatta a l�nyokat a f�hadisz�ll�suk tulajdonosv�lt�s�r�l �s a b�v�hely�k holl�t�r�l.
- H�. Egy er�d m�nusz, egy hely plusz. Eg�l – �sszegezte Hermione.
- N�z�pont k�rd�se. A b�v�helyet nem Tudjukkit�l zs�km�nyoltuk, sz�val �k 1-el vezetnek… – mondta Fred.
- �r�lj�nk, hogy nem ment�nk m�nuszba – mosolyodott el keser�en Vic.
- Ja, se �p�let, se emberek szempontj�b�l – sz�tte tov�bb bar�tja.
- A l�nyeg az, hogy mind j�l vagytok – sz�lt csendesen Ginny.
Fred �s Vic egym�sra n�ztek.
- Vagy nem vagytok mindannyian j�l? – k�rdezte r�m�lten a b�tyj�t a l�ny.
- Dehogynem! – sietett megnyugtatni �t a Weasley fi�. – M�r amennyire mi tudjuk…
- Fred! Magyar�zatot v�rok! – sz�lt r� er�lyesen a h�ga. – Mi az, hogy m�r amennyire tudj�tok?!
Fred az ajk�ba harapott, �s k�ny�r�gve n�zett bar�tn�j�re.
- Ginny… - kezdte kedvesen Vic.
- Nem kell a rizsa! Mondj�tok el, mi t�rt�nt! George-dzsal van valami?
- M�rt pont George-dzsal – �rdekl�d�tt Vic.
- H�t, gondoltam, ha ennyire titkolj�tok, tuti valamelyik csal�dtagommal t�rt�nt valami – magyar�zta Ginny.
- �s Ronr�l tudjuk, hogy j�l van – sz�lt k�zbe Hermione.
- Tuj�tok? – Vic �s Fred elt�totta a sz�j�t.
- Persze… Itt j�rt reggel. H�, most m�rt n�zel r�m ilyen ijedten? – Ginny r�m�lten szeml�lte a b�tyja arc�t.
- Pontosan mit csin�lt itt? – k�rdezte semleges hangon Vic.
- Megl�togatott! Amit speciel te is gyakrabban megtehetn�l! – vetett egy haragos pillant�st Fredre.
- �s, mit mondott, mi van vele? – folytatta a k�rdez�sk�d�st Silver.
- H�t azt mondta, ho …V�rjunk csak! Ti hogyhogy nem tudj�tok, mi van vele? Hiszen �n azt hittem, egy�tt munk�lkodtok a jobb vil�g�rt!
- H�t, tudod, sokan vagyunk, k�l�nb�z� feladatokat v�gz�nk el… van, hogy napokig nem l�tjuk egym�st – Vic �gy �rezte, nem az � feladata k�z�lni a l�nnyal, hogy legifjabb b�tyja �rul�.
- Aha… - Ginnyt szeml�tom�st meggy�zte az �rvel�s. – Ron azt mondta, minden ok� vele. De olyan fura volt. Folyton azt k�rdezgette, vel�nk minden rendben van-e, nem j�rt-e itt valami idegen… �s mikor r�k�rdeztem valami konkr�tabb dologra, hogy �gy m�gis mi sz�pet csin�l, mindig csak azt v�laszolta, bonyolult…Vagy hogy m�g � se tudja pontosan. �s azt hangoztatta, hogy sz�m�ra a szerettei a legfontosabbak. Meg azt k�rdezte, hogy ha d�ntenem k�ne, hogy a csal�dom melyik fel�t mentsem meg a hal�lt�l, mit tenn�k. Na akkor ord�tottam r�, hogy mi van vele, meg�r�lt? Csak annyit v�laszolt, hogy mindig is �n voltam sz�m�ra a legfontosabb a csal�db�l, �s bocs�ssak meg neki. Majd elt�nt.
Vic �s Fred d�bbenten hallgatt�k a l�ny besz�mol�j�t.
- Ez most akkor… mit jelent? – k�rdezte Fred.
- Azt, hogy az �cs�d egy l�ke – r�nd�totta meg a v�ll�t Ginny.
- Sz�val ti se tudj�tok, mit titkol? – kapcsol�dott be Hermione.
Fred �s Vic ism�t egym�sra n�ztek, majd egyszerre r�zt�k meg a fej�ket.
- K�r. Na de pontosan mi�rt is j�ttetek? – Ginny ezzel elint�zettnek vette az �gyet.
- Ja, h�t hogy besz�moljunk nektek az aktu�lis helyzetr�l! – v�gta r� Fred.
- Cser�be, pedig a ti helyzetetekr�l v�runk n�mi t�j�koztat�st – eg�sz�tette ki Vic.
- Mi j�l vagyunk – foglalta �ssze t�m�ren Hermione.
- Eltekintve att�l, hogy valakik elfeledkeztek jelentkezni a sz�zf�l�-f�zet�rt – tette hozz� cs�p�sen Hermione.
- Mi j�tt�nk volna, csak elkaptak minket! – v�dekezett Vicky.
- De m�r k�s�, megoldottuk mi magunk! – h�zta ki mag�t Ginny. – P�r napja v�gigs�t�ltam Harry test�ben f�l Londonon, ezernyi j�r�kel� szeme l�tt�ra!
- Te teljesen meg�r�lt�l? – kelt ki mag�b�l Fred. – Meg is �lhettek volna!
- Ugyan m�r, ahhoz nem kell Harry test�ben lennem…
- Ilyet soha t�bb� ne csin�lj!
- A k�zelj�v�ben nem is sz�nd�koztam. Ezzel most letudtam az eg�szet – Ginny szavait hallva a b�tyja fels�hajtott –vagy egy h�napra. –Fred megint d�hbe gurult.
-Nem k�pzeled, hogy meg fogom ezt engedni neked?!
-Nem leszel itt, hogy megakad�lyozz! Mi�rt akar mindenki megv�deni engem?! Ron is azzal j�tt, hogy a v�delmemben b�rmire hajland�!
Vicky megszor�totta d�bbent bar�tja kez�t.
- Szerintem menn�nk k�ne. A t�bbieknek sz�ks�g�k van r�nk!
B�cs�t vettek Hermion��kt�l, �s az �res rejtekhelyre hoppan�ltak.

*

- NEEEE! – �v�lt�tt fel George.
- T�n�s! – adta ki a parancsot Il�vatar. Roxie bar�tj�ba kapaszkodva elt�nt.
- Nem hagyom itt a bar�tn�met! – ki�ltott Draco, k�t var�zsige elhadar�sa k�zt.
- Akkor bizony egyed�l fogsz harcolni, k�l�nben a bar�tn�d n�v�re meg fog halni! – ord�tott r� George, majd a l�nnyal egy�tt elhoppan�lt.
Draco egy p�lc�t �rzett a tark�j�nak nyomva. H�trafordulva Lillyvel n�zett farkasszemet.
- Nyom�s! – suttogta a n�.
Draconak nem volt m�s v�laszt�sa, k�vette a t�bbieket.

*

Vic idegesen j�rk�lt k�rbe-k�rbe a rejtekhelyen.
- Ez vajon mit jelentett? Lehet, hogy Ron m�gse olyan gonosz, mint ahogy hissz�k? – k�rdezte ujjait t�rdelve.
- Mire gondolsz? Bocs�natot k�rt a h�gomt�l. Sz�val rosszat tesz, vagy tett.
- De tudja r�la, hogy rossz.
- Az m�g durv�bb! Eddig legal�bb a cs�kkent �rtelmi k�pess�geivel takar�zhatott volna, de most kider�lt, hogy nem arr�l van sz�! – Fred keser�en besz�lt.
- Na de mi van azzal a megv�dem-a-csal�dom dologgal?
- Ja, ha neked a b�ty�id kinyiffant�sa ezt jelenti, akkor igazad van. Nemes cselekedet!
- Nem! �n ink�bb valami zsarol�sra gondoltam… Hiszen azt mondta, d�ntenie kellett a csal�dja k�t fele k�zt!
- Nem mondta. Csak megk�rdezte Ginnyt, � mit tenne.
- �s az ember m�r csak �gy po�nb�l k�rdez ilyeneket – mondta g�nyosan Vic. – Az isten szerelm�re, Fred! Az �cs�dr�l van sz�! Ne legy�l m�r ilyen fanatikusan ellene! – fakadt ki a l�ny.
Fred inger�lt v�lasz�t Roxie �s Il�vatar felt�n�se szak�totta f�lbe.
- Mi a p�lya? – k�rdezte der�sen Il�vatar.
- Mi olyan rohadt vicces?! – ord�tott r� az �rkez� George, Judy test�vel a kez�ben.
- J�zusom! – sikoltott fel Vic, �s a l�nyhoz rohant.
- Mi t�rt�nt? – csatlakozott hozz� Fred.
- Nem tudom, egyszer csak durrant valami, majd Judyb�l elkezdett �mleni a v�r! – mondta George remegve.
Hirtelen Draco t�nt fel a sz�nen, m�rges pillant�st vetett a jelenl�v�kre, majd beviharzott az egyik szob�ba. Senki nem foglalkozott vele.
- Judy! Judy, hallasz engem?! – sz�l�tgatta Vic. A l�ny nem felelt.
- Engedj oda! – l�kte arr�bb �t Il�vatar.
- M�g csak az k�ne! Mit akarsz, a kegyelemd�f�st?! – George test�vel v�dte Judyt.
- Menj m�r, meg akarom gy�gy�tani! T�n�s!
Roxie ler�ngatta a d�h�ng� Weasleyt a l�nyr�l, egy Il�vatar nekil�thatott egy bonyolult gy�gy�t� var�zslatnak.
- Ezt nem �rtem. A seb egy ponton nem akar begy�gyulni – mondta p�r perc er�lk�d�s eltelt�vel.
- Engedj oda! – ut�nozta Il�vatar parancsol� st�lus�t Vic, �s ugyanolyan agressz�van arr�bb l�kte a sr�cot. Sut�n elkezdett matatni a p�lc�j�val a seb k�r�l, majd hirtelen a homlok�ra csapott.
- H�t persze! – ki�ltott fel megk�nnyebb�lten.
Tett p�r bonyolult mozdulatot a var�zsp�lc�val. A sebb�l hirtelen egy goly� r�ppent ki.
- Il�vatar, ti�d a terep!

- K�szi – a fi� egy ideig csak n�zte az eszm�letlen l�nyt, majd elt�ntette a seb k�r�l megalvadt v�rt. Percekig tart� sz�szm�t�l�s�t a legcifr�bb k�romkod�sokkal k�s�rte…

- Csin�ln�l m�r valamit? –s�rgette �t George. – Ha j�l l�tom a seb k�r�l nem gy�gyult be semmi!

- Ha ilyen fene okos vagy, akkor gyere �s pr�b�lkozz meg vele te! – t�r�lgette az izzads�gcseppeket a homlok�r�l Il�vatar. – Am�gy, valami g�z lehet, mert ez nem egy egyszer� s�r�l�s… fekete m�gia nyomait �rzem… egy hivat�sos gy�gy�t�ra van sz�ks�g�nk, mert ehhez az �n tud�som kev�s… �s tal�n m�g a javasasszony sem fog tudni rajta seg�teni…

- Nem adhatod csak �gy fel! – kiab�lt George – Elmenjek Roxfortba, Madam Pom.…

- Maya tal�n seg�thet… - t�n�d�tt hangosan Roxie. – Gyere, menj�nk el �rte… felt�ve, ha m�g nem h�l�zt�k be �t is a hal�lfal�k. –k�zen fogta a bar�tj�t �s elhoppon�lt vele.

            George bevitte Judyt az egyik szob�ba, gondosan lefektette, hozott vizet �s elkezdte kitiszt�tani a sebet. A l�ny homloka t�zet ontott, ez�rt hidegborogat�st tett r�.

- A h�gomat… a h�gomat megmentett�k? – nyitotta fel a szem�t az id�sebb Davis l�ny.

- Sajnos m�g nem siker�lt…

- Akkor meg ne velem t�r�dj, hanem csipkedd magad �s… �s mentsd meg Sophiet! – h�r�gte.

- Ne er�ltesd meg magad! – suttogta George.

- Ha nem… ha nem mentitek meg… - v�r buggyant ki a sz�j�b�l – akkor… -nem tudta tov�bb mondani a mondatot, mert vissza�jult a p�rn�k k�z�.

            Ek�zben Draco t�rdelte a kez�t, �s azon im�dkozott, hogy Sophienak ne essen semmi baja.

- A francba, az �n hib�m az eg�sz, nem kellett volna oda menn�nk…

- Nem, pontosan mi vagyunk azok, akik hib�ztunk… veletek kellett volna tartanunk, akkor most Sophie is itt lenne! – Vicky �t�lelte a remeg� Malfoy fi�t, Fred cs�ny�n n�z�se ellen�re.

- Vagy mindny�ja ott kuksoln�nk, ahol � – sziszegte a Weasley.

- Az �cs�d beler�h�g�tt a k�p�nkbe – n�zett fel az �gy is ideges fi�ra Draco.

- Lehet �t kellene �llnom a s�t�t oldalra, valahogy akik a j��rt k�zdenek, mind meghalnak… ott lenne es�lyem a t�l�l�sre… b�r, egy v�r�rul�t nem sz�vesen fogad mag�ba a kl�n…

-Ronnak siker�lt – vont v�llat Vic – De azt kell mondjam, hogyha te �t�llsz, akkor �n leszek az, aki v�gez veled. – vigyorodott el a l�ny, de az arc�r�l �gy sem t�nt el a szomor�s�g. – Ki kellene eszeln�nk valami tervet, hogy megments�k Sophiet.

- J�, v�rom az �tleteket!

*

- Lemaradtam valamir�l, vagy m�sorf�zetet osztottak �s engem kifelejtettek? –l�pett be vid�man a pincehelys�gbe Ron. Rupri �ppen Sophiet pr�b�lta a med�lr�l vallatni, �m a sz�kes�g szerencs�j�re a l�ny el�g tehets�gtelen volt a legilimenci�ban. Ellent�tben Sophieval, aki mindegy egyes alkalmat kihaszn�lt, hogy belem�szhasson az �rul� fej�be.

- Jaj Ron, annyira naiv vagy, azt hiszed, hogy szeret t�ged? Csak kihaszn�l… l�tom a hitv�ny kis fej�ben – torz vigyorra h�zta a sz�j�t.

- Davis… - sziszegte a Weasley – Crucio!

- Az el�bb pr�b�lkoztak a szerencs�tlen kis bar�taid… hm, l�ssuk csak, a n�v�red halott? Vagy ha m�g nem halt meg �ppen a hal�l�n van – g�nyol�dott Rupertron.

- HALLGASS! – kiab�lta Sophie.

- �rz�keny pontra tapintottam? – kacagott – Hogy is volt ez kisl�nykorotokban? Any�tok otthagyott, csak az�rt mert boszork�nyok vagytok? El�gg� kellemetlen lehet f�lv�rk�nt �lni…

- Fogd be! – sziszegte v�szj�sl�an Davis.

- Mert ha nem, mit csin�lsz? Csak, hogy tudd, egy fekete m�gi�val �s m�reggel �titatott k�t�llel vagy kik�tve… ami az id� el�rehaladt�val egyre szorosabb lesz… �s bizony, egy �ra m�lva elkezdi a szervezetedbe bejuttatni a hal�los m�rget. Meg vannak sz�ml�lva a perceid! �m, ha vallasz, akkor megmenek�lhetsz ett�l a k�nt�l.

- Felejts el! – Sophie k�ts�gbeesetten n�zett maga el�… nincs mit tenni, id� el�tt kel szembe n�znie a hal�llal.

- Sz�modra itt a mese v�ge – r�h�g�tt Ron.

*

            Roxie �s Il�vatar �tv�gtak a fiatalokkal teli Moszkva t�ren. Mindegyik�k gondtalannak �s alkoholt�l m�morosnak festett.

- M�g szerencse, hogy mi nem ilyenek vagyunk – b�k�tt a fej�vel egy f�ld�n t�ntorg� fi�ra Roxie.

- �n sajn�lom… akkor mit sem tudn�k a k�r�l�ttem d�l� h�bor�r�l. Boldog lehetn�k… �s gondtalan.

- Jaj, tudod, hogy nem �gy �rtettem.

�tszaladtak a j�rd�n, majd gyorsan befordultak a Mcdonald’s melletti utc�ba, �s beszaladtak a f�nyutcai piac legeldugottabb standj�hoz.

- De figyelj… Maya nem tan�t �ppen a KMD-ben? M�rmint, �rted… pont nem tal�ltuk otthon, �s a szomsz�dok sem tudnak r�la semmit…

- H�tv�g�n? Tudod, hogy a hobbij�nak �l, �s a mugliknak �rulja a gy�gyf�veket…

- �s vesznek t�le?

- Egy-k�t bolond.

Mindenhol kiab�l� kof�k mellett haladtak el, f�nyes rekl�mok hirdett�k a boltokban l�v� term�keket…

- Mi a… ? – Roxie hatalmas szemeket meresztett… meg�rkeztek. Az �zlet ajtaja be volt deszk�zva, �gy festett, mintha m�r h�napok �ta ki sem nyitott volna.

- Eln�z�st, nem tudja, hogy Maya merre lehet? Tudja, az unokatestv�re vagyok, �s otthon se tal�ltam, azt hittem itt van – fordult oda Il�vatar az egyik z�lds�geshez.

- Az a dilis n�, aki itt �rulja a gazokat? H�t, m�r egy j� ideje nem l�ttam errefel�, tal�n elvitt�k egy gumiszob�ba… ugyanis odaval�. Nem akarok rosszakat mondani a rokon�r�l, de olyan fur�n �lt�zk�dik… mintha valami m�sik bolyg�r�l j�tt volna.

- Azt meghiszem. K�sz�n�m a seg�ts�g�t!

Maya nem csak a muglik szem�ben �lt�zk�d�tt �rdekesen, m�g a boszork�nyok k�z�tt is kil�gott a sorb�l.

- Be kell jutnunk oda – suttogta Roxie. Gyorsan az egyik eln�ptelenedett sarokba ber�ntotta a fi�t, azt�n behoppon�ltak a helys�gbe. Egy puha sz�nyegen �lldog�ltak, a leveg�ben f�st�l� illata terjengett, az asztalon egy-k�t �rdekes n�v�ny kapott helyet. Nem �gy t�nt, mint amit felforgattak a hal�lfal�k. Tal�n m�g nem is j�rtak May�n�l… ha szerencs�j�k van.

- Cappitulatus! – �rkezett egy s�t�t sarokb�l a ki�lt�s. A k�t fiatal kez�b�l kirep�lt a p�lca, ijedten pr�b�ltak r�f�kusz�lni az alakra a f�lhom�lyban…

- Ne mozduljatok!

- Maya? – k�rdezte ijedten Roxie – Csak mi vagyunk azok, Il�vatar �s Roxie.

- Dr�g�im! – az id�sebb h�lgy el�l�pett a rejtekhely�r�l, �s meg�lelte a l�nyt. – A sz�vg�rcs�t hozt�tok r�m, m�r �reg vagyok az ilyen kalandokhoz. – mosolygott. Hajdan sz�p von�sai lehettek, a r�ncok m�r j�csk�n l�tsz�dtak az arc�n, hossz� �sz haja a derek�ig �rt. Tigrismint�s szokny�t hordott, ami id�k�z�nk�nt �s�tott egyet, �s ha a gazd�ja simogatta, m�g dorombolt is. K�t hatalmas szem is akadt rajta, ami n�ha-n�ha pislogott… - Hogy, hogy erre j�rtatok? M�r ezer �ve nem l�ttalak titeket… igaz, hallottam mendemond�kat…

- Musz�j a seg�ts�gedet k�rn�nk… az egyik harcost�rsunk megs�r�lt!

*

- Induljunk! Nem b�rok t�k�n �lni… ha megl�tom az �cs�det, a k�t kezemmel fogom kitekerni a nyak�t – csikorgatta a fog�t Draco.

- Nekem, lehet, hogy van egy tervem! – motyogta Vicky. – De nagyon kock�zatos…

*

Lilly megk�nnyebb�lten s�hajtott fel, mikor l�tta elt�nni a Malfoy fi�t. B�r ideges�tette, hogy szerelm�nek, Pitonnak mindig az �vatlan fiatalok seg�ts�g�re kell sietnie, mindazon�ltal agg�dott a Voldemort ellen k�zd�k �jabb nemzed�k��rt. Hiszen ez id�ig felmutatott eredm�nyeik ellen�re �k m�giscsak gyerekek. Lilly sz�m�ra hatalmas sokkot jelentett l�tni, mennyi �rtatlan gyermek keveredett bele a harcokba. Ekkor d�nt�tt �gy, hogy � is hat�rozottan fell�p a S�t�t Nagy�r ellen.
Maya nem csak a muglik szem�ben �lt�zk�d�tt �rdekesen, m�g a boszork�nyok k�z�tt is kil�gott a sorb�l.

- Be kell jutnunk oda – suttogta Roxie. Gyorsan az egyik eln�ptelenedett sarokba ber�ntotta a fi�t, azt�n behoppon�ltak a helyis�gbe. Egy puha sz�nyegen �lldog�ltak, a leveg�ben f�st�l� illata terjengett, az asztalon egy-k�t �rdekes n�v�ny kapott helyet. Nem �gy t�nt, mint amit felforgattak a hal�lfal�k. Tal�n m�g nem is j�rtak May�n�l… ha szerencs�j�k van.

- Cappitulatus! –�rkezett egy s�t�t sarokb�l a ki�lt�s. A k�t fiatal kez�b�l kirep�lt a p�lca, ijedten pr�b�ltak r�f�kusz�lni az alakra a f�lhom�lyban…

- Ne mozduljatok!

- Maya? –k�rdezte ijedten Roxie. –Csak mi vagyunk azok, Il�vatar �s Roxie.

- Dr�g�im! –az id�sebb h�lgy el�l�pett a rejtekhely�r�l, �s meg�lelte a l�nyt. – A sz�vg�rcs�t hozt�tok r�m, m�r �reg vagyok az ilyen kalandokhoz –mosolygott. Hajdan sz�p von�sai lehettek, a r�ncok m�r j�csk�n l�tsz�dtak az arc�n, hossz� �sz haja a derek�ig �rt. Tigrismint�s szokny�t hordott, ami id�k�z�nk�nt �s�tott egyet, �s ha a gazd�ja simogatta, m�g dorombolt is. K�t hatalmas szem is akadt rajta, ami n�ha-n�ha pislogott… - Hogy, hogy erre j�rtatok? M�r ezer �ve nem l�ttalak titeket… igaz, hallottam mendemond�kat…

- Musz�j a seg�ts�gedet k�rn�nk… az egyik harcost�rsunk megs�r�lt!

***

- Induljunk! Nem b�rok t�k�n �lni… ha megl�tom az �cs�det, a k�t kezemmel fogom kitekerni a nyak�t –csikorgatta a fog�t Draco.

- Nekem, lehet, hogy van egy tervem! –motyogta Vicky. –De nagyon kock�zatos…

***

Lilly megk�nnyebb�lten s�hajtott fel, mikor l�tta elt�nni a Malfoy fi�t. B�r ideges�tette, hogy szerelm�nek, Pitonnak mindig az �vatlan fiatalok seg�ts�g�re kell sietnie, mindazon�ltal agg�dott a Voldemort ellen k�zd�k �jabb nemzed�k��rt. Hiszen ez id�ig felmutatott eredm�nyeik ellen�re �k m�giscsak gyerekek. Lilly sz�m�ra hatalmas sokkot jelentett l�tni, mennyi �rtatlan gyermek keveredett bele a harcokba. Ekkor d�nt�tt �gy, hogy � is hat�rozottan fell�p a S�t�t Nagy�r ellen.

Piton megkereste bar�tn�je tekintet�t, �s b�lintott. Lilly nem k�slekedett: megmarkolta a legk�zelebb �ll� csukly�s alak karj�t, �s elhoppan�lt. A hal�lfal� elm�j�t Judy rem�nytelennek t�n� �llapota miatt �rzett �r�me teljesen elhom�lyos�totta, Lilly tett�t csak akkor �rz�kelte, mikor m�r egy dohos barlangban �lltak. Egy ki�lt�snyi id� eltelt�vel megjelent Piton is, egy m�sik �larcossal.

- Stupor! – Lilly �s Perselus szinkronban k�b�tott�k el a k�t t�szt.

- K�v�ncsi vagyok, mit fogtunk – Piton arca nem �rult el semmif�le k�v�ncsis�got.

A b�jitaltan tan�r az egyik t�szhoz l�pett, �s ler�ntotta a fej�r�l a csukly�t. Lilly megism�telte a m�veletet a m�sik hal�lfal�val.

- �rdekes… Pedig a sikolya alapj�n n�nek hittem – sz�lt vigyorogva a boszork�ny. Szem�t egy magas, sz�k�s-v�r�s haj�, v�kony testalkat� f�rfin nyugtatta.

- � lesz a ti�d… �n bele nem b�jok egy ilyen buzis cs�v� b�r�be – fintorgott Piton.

- Nem buzis, szerintem, j�l n�z ki… Jobban, mint a ti�d – vetett egy fitym�l� pillant�st a f�rfi l�bai el�tt hever� Marcus Flintre.

- Az nem neh�z… egy�bk�nt ki ez az �gimeszel�?

- Valami Zolt�n…

- �jabb magyar, heh? –mondta g�nyosan Piton. –Menn�nk k�ne. A terv m�r �gy is el�g kock�zatos, min�l tov�bb h�zzuk az id�t, ann�l ink�bb romlanak az es�lyeink.

- Yes, sir – tisztelgett Lilly. Tal�rja zseb�b�l el�h�zott egy barna folyad�kkal teli fiol�t, �s Zoli egy hajsz�l�t belekeverte a l�ttybe. Piton Flint haj�val tette ugyanezt.

- Egy�bk�nt mi bajod a magyarokkal? –k�rdezte kiss� ellens�gesen Lilly, majd felh�rpintette az �vegcse tartalm�t.

- Az �gvil�gon semmi… Proszit! –Piton undorod� fintor k�s�ret�ben itta meg saj�t adagj�t.

- Akkor j�… - v�laszolt Lilly, imm�ron Zolt�n test�be b�jva.

- Mehet�nk? –k�rdezte Piton Flint hangj�n.

Lilly megfogta bar�tja kez�t, �s elhoppan�ltak.

***

Maya arca egy csap�sra megv�ltozott. A kedves id�s h�lgy von�sai megkem�nyedtek, �s egy zord, f�lelmet kelt� n� n�zett a fiatalokra.

- Semmi �ron nem keveredek bele a harcotokba! –jelentette ki hat�rozottan.

- De h�t itt most nem a harcr�l van sz�! Hanem egy ember �let�r�l! –gy�zk�dte Roxie.

- De mi sodorta vesz�lybe az �let�t? A h�bor�!

- Az r�szletk�rd�s… - morogta Il�vatar.

- �gy gondolod? Sz�val szerinted a m�lt nem sz�m�t? –n�zett kih�v�an a fi�ra.

- Nem, �n csak azt mondtam, hogy szerintem nem az a fontos hogy, hogy sebes�lt meg, hanem hogy mi lesz vele, ha nem seg�tesz rajta! –v�laszolt indulatosan Il�vatar.

- �s arra senki nem gondol, hogy mi lesz vele, ha seg�tek rajta? Igenis fiacsk�m, fontos a m�lt! El�re vet�ti a j�v�t! �s ez nem j�sl�s, csak egyszer� emberismeret: aki harcolt, harcolni is fog, aki h�bor�t sz�tott, tov�bbra is azt fogja tenni, aki pedig gy�va volt, az is marad! K�v�ncsi vagy, melyik�k �let�t menten�m meg a legink�bb? A gy�v��t!

- �s ha a gy�va esetleg a bar�tai hal�l�t okozza beszaris�g�val? –h�zta fel a szem�ld�k�t Roxie.

- Megkapja �rte m�lt� b�ntet�s�t, eg�sz �let�ben szenvedni fog. De � nem vonhat� felel�ss�gre m�s emberek hal�l��rt!

- M�r hogy ne lenne az! Hiszen a saj�t �let�t �gy pr�b�lja menteni, hogy m�sokat meg�l! –fakadt ki Roxie.

- Mir�l besz�lsz? –k�rdezte �rtetlen�l Maya. – �n egy egyszer�, mindennapos gy�v�r�l besz�ltem. Az nem szokott gyilkol�szni! De minden mindegy, ha m�giscsak gyilkol�szik, akkor sz�nom �rte: a saj�t korl�tolts�ga �r�k k�rhozatra �t�lteti – Maya az �gre emelte tekintet�t.

Roxie is felfel� n�zett, �s d�bbenten vette tudom�sul, hogy felett�k val�ban az �g tornyosul. Az �zlet mennyezete egy var�zslatos �gboltnak adott helyet: az �sszes csillagk�p megtal�lhat� volt rajta, apr� bet�k jelezt�k a nev�ket. P�r pillanatig �muldozva b�multa a Siriust, majd megr�zta a fej�t, �s tekintet�t ism�t a h�lgyre ir�ny�totta.

- Maya. Meg�rtem az �ll�spontodat, �s tisztelem a v�lem�nyedet. De itt most nem filoz�fiai k�rd�sekr�l van sz�, m�r r�gen lel�pt�nk az elm�leti s�kr�l! K�pes lenn�l v�gign�zni egy bar�tod hal�l�t, csak az�rt, mert nem a sz�modra megfelel� �letfiloz�fi�t vallotta? Engem most erre �t�ltetsz: ha nem seg�tesz, a l�ny meghal! T�nyleg meghal! – Roxie szem�ben k�nny csillant.

- �n seg�ten�k, de ez ellent mondd az elveimnek! – mondta sajn�lkozva Maya.

- Tedd f�lre egy kicsit az elveidet! A muglik k�zt ott vannak azok az orvosok, vagy mik, igaz? – Maya b�lintott. – �k nem gy�gy�tj�k meg a gyilkost, a bet�r�t, a tolvajt? Vagy a katon�t? �k tudj�k, hogy nem az � feladatuk �t�lkezni az emberek felett, mindent megtesznek az�rt, hogy seg�tsenek a r�szorul�kon! Ez egyszer p�ld�t vehetn�l r�luk!

Maya elgondolkodva harapott az ajk�ba.

- Ez a l�ny… M�gis, hogy s�r�lt meg? – k�rdezte v�g�l.

- Megpr�b�lta megmenteni a h�g�t, akit k�noznak – mondta Roxie k�m�letlen hangon.

- H�t j� – t�rt meg Maya. – Megteszem… De csak most az egyszer!

***

- Ti meg hova t�ntetek? – szegezte neki a k�rd�st egy hal�lfal� a Vajdahunyad v�r�hoz hoppan�l� Pitonnak �s Lillynek.

- Nem tartozunk neked magyar�zattal, �csi sajt –vetette oda a Flint-test� Piton.

- Hogy megy a vallat�s? –k�rdezte Lilly, Zoli �des hangj�n.

- Nem akar vallani.

- Majd �n kiverem bel�le! – Piton feltart�ztathatatlanul v�gtatott be az �p�letbe. Lilly szorosan k�vette �t.

A pincehelyis�gben Ron �r�mmel fogadta az �rkez�ket.

- V�gre! Zoli, pont r�d van sz�ks�g�nk. �nekelj m�r neki valamit, a fizik�lis k�nz�s nem seg�t!

- Na, b�zz�tok csak r�m – vigyorgott a v�r�s.

- Hagyjatok magunkra! – morogta Flint hangj�n Perselus.

- Ez a st�lus nem jellemz� r�d Marcus! – sziszegte Rupertron.

- Na j�, b�zz�tok csak r�nk a dolgot, addig pedig �rk�djetek, m�g v�rhat� t�mad�s –vont v�llat Zoli.

- Ne dirig�lj, j�?! –csattant fel Rupri.

- H� h�, nem kell ide a veszeked�s, gyere szivem, szell�ztess�k ki a fej�nket! – Ron k�zen fogta a tajt�kz� l�nyt �s kicib�lta a kertbe.

- Na v�gre! – s�hajtott Zoli.

- Ne is pr�b�lkozzatok, nem fogok semmit se mondani – kiab�lt r�juk r�gt�n Sophie. Verejt�kcseppekt�l �sz� homlok�t egy v�rcs�k cs�f�totta.

- Sophie, nyugi, csak mi vagyunk azok…

- T�ged ismerlek! – meresztett hatalmas szemeket a Davis l�ny. – L�ttalak m�r sz�nh�zban… �s… �s m�g r�gen Roxie h�l�szob�j�nak fal�n! Te valami �nekes vagy �s… hal�lfal�?

- Most sz�pen hazak�ld�nk, �s ott pihengess, a n�v�rednek el�g s�lyos balesete volt… ne n�z m�r ilyen �rtetlen�l, Perselus Piton vagyok.

- Aha… - motyogta a sz�kes�g. –De �n �gy tudom, hogy � nem �ll a mi oldalunkon.

- Nagyon kedves vagy, de nem kell sz�n�szkedni, t�nyleg �n vagyok… - morogta az ex- b�jitaltan tan�r Flint test�ben.

- H�t j�…

- Akkor most sz�pen hazak�ld�nk, tess�k itt a p�lc�d – ny�jtotta oda Zoli, a var�zseszk�zt.

- K�szi.

- Legk�zelebb jobban vigy�zz magadra! – Marcus meglend�tette a p�lc�j�t, majd Sophiera szegezte… a l�ny elt�nt az �terben. – Gyorsan, kre�lj m�r valami hologramot! – noszogatta bar�tn�j�t Perselus.

A Zoli test� var�zsl� n�h�ny bonyolultabb var�zslattal elk�sz�tette Sophie m�s�t, amint ott �l megk�t�zve a sz�ken.

- Sz�p munka volt – mosolyodott el Marcus. –Ne haragudj, de ilyen testben nem j�tt meg a gusztusom a cs�kol�z�shoz.

- Nem is �rtem, hogy mi�rt… - el�kotort a zseb�b�l egy t�r�tt p�lc�t.

Siet�s l�ptekkel megindultak az ajt� fel�, ahol Ron�kba botlottak.

- A kis f�lv�r nem hajland� vallani… kicsit eldurrant az agyam, bocsi! – azzal Rupri kez�be nyomta a t�r�tt p�lc�t, majd sarkon fordultak �s elnyelte �ket a s�t�ts�g.

***

- Akkor… v�r minket a csatornarendszer! – vigyorodott el Vic.

- Biztos, hogy nem sz�m�tanak a t� fel�li �rkez�sre –Draco beszaladt Georgehoz, hogy megossza vele a haditervet, de a fi� hatalmas pisszeg�sek k�zepette kizavarta a fi�t Judyt�l.

- Szerencs�re fel! – Malfoy, Vicky �s Fred megfogt�k egym�s kez�t, majd elhoppon�ltak.

Tal�n a sors ir�ni�ja, vagy a puszta v�letlen, de pont v�ltott�k egym�st Sophieval…

- Hah�, van itt valaki? – kiab�lta.

- Mi a fene! – l�pett be a nappaliba el�reszegezett p�lc�val George.

- Nem pont – mosolyodott el a megf�radt sz�kes�g. –De nyugi, �n vagyok az… elk�pzel�sem sincs, hogy tudn�m neked bebizony�tani… Judy hol van? – az arc�n ijeds�g t�kr�z�d�tt.

- Bent fekszik… vele most ne t�r�dj, a t�bbiek elmentek megmenteni t�ged… a csatorn�n kereszt�l akarnak bejutni a v�rba…

- Jesszus! – kapta a sz�ja el� a kez�t Sophie, �s m�r el is hoppon�lt.

***

- De b�d�s van… - sziszegte, a t�rdig �r� szennyv�zben Vicky.

- F�j, itt �szik valami h�ny�s…

- Jaj Fred, ne gusztustalankodj m�r! – k�rlelte �t Vic.

- Hallj�tok ezt? – tette a sz�ja el� a kez�t Draco.

- A patk�nyokra gondolsz vagy esetleg a cs�t�nyokra? – n�zett r� k�rd�n Vicky.

- Nem…

- Crucio! –�rkezett a messzes�gb�l egy k�nz� �tok.

- Erre gondoltam –morogta a fi�. – Petrificus totalus!

- Stupor! – ki�ltotta egyszerre n�gy hang. K�t f�nycs�va a s�t�ts�gbe, kett� pedig onnan �rkezett… az egyik c�lba tal�lt, Vicky �lettelen�l zuhant a v�zbe. Fred amilyen gyorsan csak tudta, felh�zta a szenny l� al�l, nehogy megfulladjon.

- Stupor! – ki�ltotta egy ismer�sen cseng� hang… - Na mi az, v�g�l �n mentelek meg titeket – l�pett el� a f�lhom�lyb�l Sophie.

A fi�k nem akartak hinni a szem�knek… ez t�nyleg Sophie, �s egyben van…

- K�rdezzetek valamit, hogy meggy�z�djetek r�la, hogy t�nyleg �n vagyok-e az! – torpant meg t�l�k k�t m�terre a sz�kes�g.

- Jaj…

- Draco, igaza van! Mikor fogunk meghalni?

- Nem vagyok j�s, de rem�lem, hogy nem december negyedik�n.

            Draco nem b�rt mag�val, odarohant Davishez �s szenved�lyesen megcs�kolta.

- El�g legyen a romantik�b�l, nem szeretn�k itt a mugli szutyokban �lldog�lni… majd otthon folytatj�tok! – vigyorodott el Fred.

- Valld csak be, hogy zsibbad a kezed, �s ez�rt van az a nagy siets�g! – somolygott Sophie, eln�zve Fred remeg� kez�t, amiben Vickyt tartotta.

- J�, beismerem, csak ez az orrfacsar� b�z… - nem kellett tov�bb mondania, a rejtekhelyre hoppon�ltak, ahol m�r t�bben voltak.

***

- George! – kiab�lta Roxie. – Meghoztuk May�t!

- Ja, hogy engem hozni kellett? Az�rt m�g ennyire nem vagyok �reg… - a vil�goss�gban megfigyelhet� volt cip�je orr�b�l el�kandik�l� karmok, �s �ri�sk�gy�ra eml�keztet� s�lja, ami n�ha kidugta a sziszeg� nyelv�t.

- A beteg itt van! – a Weasley fi� k�zen ragadta a n�t, �s ber�ncig�lta oda, ahol Judy fek�dt. A n� f�l percig csak n�zte, majd h�tat fordult �s indulni k�sz�lt.

- Mire k�sz�lsz? – villant meg �lesen Roxie szeme.

- Nem tudok rajta m�r seg�teni… lassan itt hagyja a f�ldi l�tet…

- Az�rt vagy itt, hogy ezt megakad�lyozd! – csattant fel Il�vatar. George csak elkeseredetten n�zett maga el�.

- De…

- Ha meg sem pr�b�lod, akkor Judy meghal! – motyogta az ikerp�r, ezen tagja.

- De…

- K�rlek! – n�zett fel r� k�nny�ztatta szemekkel a fi�.

- Hozzatok be tiszta vizet! –intett a p�lc�j�val, az �gy sz�l�n megjelent vagy sz�zf�le gy�gyn�v�ny. – Roxie, itt ez a recept, k�rlek, pontosan k�sz�tsd el ezt a f�zetet! – odaadott a l�nynak egy el�g hossz� list�t. Megint megp�ccintette a p�lc�j�t, aminek hat�s�ra egy j� p�r fiola is helyet kapott a f�ld�n.

- Milyen prec�zen ki van tiszt�tva ez a seb –mosolyodott el, �m lehervadt arc�r�l a boldogs�g, amikor megpillantotta Judy hullas�padt arc�t. – Csillagom… ehhez te is kellesz, k�zdened kell! – suttogta.

***

- Nos, Davis, halljunk valamit! – kiab�lta Rupri. – Na, mi az, elvitte a cica a nyelvedet? Crucio! – ennek hat�s�ra a v�rva v�rt f�jdalomki�lt�s helyett, semmiv� foszlott a l�ny.

- Mi a franc volt ez?! – kelt ki mag�b�l Ron.

***

Sophi�k, csatornaszagot �rasztva magukb�l, t�rtek vissza a rejtekhelyre.

- Mi a j� fene ez a b�z? - hallatszott Il�vatar hangja a szob�b�l.

- Csak mi vagyunk! - ord�tott vissza Sophie - Pontosabban legink�bb Vic...

Fred, Vic fel�leszt�s�n f�radozott, mikor a fi� odal�pett hozz�juk.

- Leh�zt�tok �t egy v�c�n, vagy mi? - k�rdezte fintorogva.

- �llati vicces gyerek vagy te - n�zett r� a mogorva Fred.

- Mit b�n�zol annyit? Nekem �gy t�nik, csak elk�b�tva van… - Il�vatar vizsg�l� tekintettel hajolt a l�ny f�l�.

Fred b�b�ja hatott, Vic vizet �klendezve t�rt vissza az �ntudatlans�gb�l. A barn�s-z�ld folyad�k Il�vatar arc�n landolt.

- F�j, basszus! – ugrott arr�bb a sr�c.
- Hehe, tiszta Tarzan! - v�gta r� Sophie.

- J�zusom –n�zett undorodva Il�vatarra Vic.

- Az is – vigyorgott Sophie.

- �n ezt a szm�tyit nyeltem le? – k�rdezte �melyegve Vic. – Fred, mit�l vagy tiszta szar? –n�zett v�gig bar�tj�n.

- R�lad ragadt �t r�m – mondta elh�lten a fi�.

Vic vis�tva rohant be a f�rd�szob�ba.

- Szeg�ny csajszi… valahogy mindig � sz�v – n�zett ut�na sajn�lkozva Draco.

- Tal�n jobban �r�ln�l, ha ink�bb mindig �n sz�vn�k? – k�rdezte tettetett komolys�ggal Sophie. – Il�vatar, b�zlesz…

- Mer ti nem…

- F�rgy�’ m�’ le! – utas�totta �t �sszn�piileg a nappaliban tart�zkod� t�rsas�g.

- H�, Sophie, bej�nn�l? – dugta ki a fej�t Roxie a szob�b�l.

Sophie megsz�d�lt, mikor megl�tta hal�ls�padt n�v�r�t.

- Judy! – mondta elhal� hangon.

- Te vagy a h�ga, nemde b�r? – n�zett r� Judy mell�l Maya.

- Igen…

- Na m�rmost kissz�vem, j� lenne, ha a seg�ts�gemre lenn�l. Pontosabban az � seg�ts�g�re… R�tenn�d a kezed a sebre? – mutatott a Judy has�ban t�tong� lyukra.

Sophienak minden akaraterej�t �ssze kellett gy�jtenie, hogy ne �juljon el.

- V�rj, m�g ne! Steriliz�ld el�bb! Hiszen ez alapvet�, nem? – Maya szemreh�ny�an n�zett a l�nyra.

Sophie egy egyszer�, var�zslat elv�gz�s�vel megtiszt�totta a kez�t. K�zben �jra �lte a b�b�jtan�ra szenved�seit. Mi�rt van az, hogy a gy�gy�t�k, b�jitaltan tan�rok vagy egyszer�en csak a feln�ttek minden baroms�got alapvet�nek tartanak?

- A sebgy�gy�t�st a szeretet erej�re fogjuk �p�teni – magyar�zta Maya, mik�zben Sophie a sebre helyezte a kez�t. Judy �lettelennek t�n� arca mintha egy fintorba r�ndult volna.

- Hopp�…�gy l�tszik, Sophie nem szereti el�gg� Judyt – kotyogott bele Roxie.

- �h, szerintem neki ezzel a szeretet erej�s sz�veggel volt baja – mosolyodott el keser�en George.

- �gy �rzem, kineveted a m�dszerem – n�zett a fi�ra zordan Maya.

- �n csak azt mondom, hogy Judy nem hisz az ilyenekben…s�t, r�helli ezeket a sz�vegeket.

- Hmmm… Akkor itt a probl�ma. Sophie, l�pj h�tr�bb! – a l�ny k�szs�gesen teljes�tette a boszork�ny utas�t�s�t.

- Andal�ziai Kecsk�k Adagolj�k Szeretetmentes, Undor�t�, K�nz�, Fojt�, Elviselhetetlen L�tty�ket! – kezdte k�nt�lni Maya, s�t�t arccal, p�lc�j�t Judyra szegezve.

A p�lc�b�l b�kalehelet szag�, fekete f�stgomolyag j�tt el�, �s fedte be Judy seb�t. Mikor Maya m�r h�romszor v�gigmondta a sz�veget, Judy b�gyadtan �lt fel az �gyban. Sophie �r�mteli arccal ugrott r� meg�lelni.

- Pfuj, mi ez a b�z? – k�rdezte h�r�gve.

- Mi van m�r, visszaj�tt Il�vatar? – n�zett k�rbe a szob�ban Sophie. –Vagy �n vagyok b�d�s?

- Nem, a b�b�j az - mondta Maya. – A te hib�d kish�lgy, ha csak egy leheletnyi szeretet lenne benned, nem kellett volna ezt a r�olvas�st alkalmaznom…

- Van bennem szeretet, csak megvet�ssel viseltetek a mindent a szeretetre �p�t� ny�las baroms�gok ir�nt – magyar�zta emelt f�vel Judy. K�rben�zett a szob�ban, �s megakadt a tekintete George k�nnyekkel teli szem�n. – Ennyire nem �r�lsz, hogy �lek? – k�rdezte tettetett der�vel.

De val�j�ban eg�sz m�st �rzett. Led�bbent George agg�d�sa l�tt�n. Az a fi� lehet, hogy �rez ir�nta valamit? �s vajon �, Judy, mi�rt r�m�lt meg ennyire ett�l a lehet�s�gt�l? Pedig a szeretet egy teljesen term�szetes �rz�s a vil�gban. V�g�l is, � is k�pes szeretni. B�r a gy�gy�t� nem �gy v�lte. M�rpedig egy ilyen k�pzett boszork�ny, biztos sokat tud az emberekr�l. Akkor m�giscsak baj vele. T�nyleg nincs benne, a szeretetnek egy szikr�ja sem?

Judy k�telyek k�zt verg�dve bambulta, a k�r�l�tte foly� dolgokat: mindenki �r�lt Judy fel�p�l�s�nek, vigyorogva tudatt�k a h�rt a kint tart�zkod�kkal. P�r perc m�lva Vic is befutott, kellemes szappanillatot �rasztva mag�b�l.

***

Rupri tajt�kzott a d�ht�l.

- Bereczki �s Flint volt! – ord�totta tehetetlen�l.

- Megkeress�k �ket – mondta remeg� hangon Ron.

- �gy bizony! Szedj �ssze embereket! �tf�s�lj�k a k�rny�ket!

***

Lilly�k ism�t a barlangba hoppan�ltak.

- Zoli dr�g�m, nem gondolod, hogy ebb�l m�g probl�m�ink ad�dhatnak? Mi van, ha az �rul�k r�j�nnek az �rul�sunkra?

- Marcus sz�vem, ne aggodalmaskodj folyton! – kacsintott Lilly a bar�tj�ra.

- De annyi ideig titkoltam t�k�letesen a kett�s�gyn�ks�gemet, �s nem akarom, hogy egy ilyen akci� buktasson le…

- Most m�r k�s�, Persi! El�tte kellett volna el��llnod a jobb �tletekkel!

- De nincsenek �s nem is voltak jobb �tleteim!

- Akkor meg ne agyalj ezen! Ha valami b�nt, ne f�lj, csak b�jj hozz�m! �n mindig itt leszek majd…

- Egy �lel�s nem old meg semmit sem! – t�rt ki Piton. – Mi�rt kellett r�venned erre a baroms�gra?

- Nem tom’… valami t�z �gy hajt. Lehet, hogy mindenem el�g majd…

- Aha… �h, szerintem nagyon elrontottuk ezt az eg�szet…csak egy egyszer� k�nz��tok, �s elt�nik a hologramod…

- De nem volt jobb �tlet�nk!

- Hagynunk kellett volna a francba!  –mondta Piton, Flint ideges arc�val.

- De h�t neked nem a Tudjukki elleni harc a legfontosabb? Akkor is, ha mindenem r�megy, nem tudok n�lk�le �lni, ez a v�gzetem! – Zoli arca d�h�t sug�rzott. – Perselus, �n nem hiszem el! Itt nyavalyogsz nekem, ami�rt megmentett�nk egy szeg�ny l�nyt?! Mi v�ltozott? Eddig te vett�l r� engem az ilyen dolgokra, mostant�l nekem kell majd gy�zk�dn�m t�ged?!

- Eddig nem voltak ilyen amat�r akci�ink! – ord�tott r� Piton.

- Ez se volt az, hiszen azt fogj�k hinni, Zoli �s Marcus volt a t�gla! –vis�tott vissza mag�b�l kikelve Lilly.

***

Rupertron, Ronnal kar�ltve kutatott a p�ros ut�n.

- Mi ez a hang? –k�rdezte halkan a l�ny.

- Mintha valahol besz�ln�nek.

- Abb�l a barlangb�l j�n, nem? – k�rdezte elmosolyodva Rupri.

- Psszt, hallgasd, mit besz�lnek!

Zoli �s Marcus ord�toz� hangja hallatszott ki a barlangb�l.

- Sz�val nem Zoli �s Marcus a t�gla – �sszegezte a hallottakat, kez�t d�rzs�lve Rupri.

- T�mad�s?

- T�mad�s!

Rupri �s Ron rajta�t�sszer� t�mad�sa meglepet�sk�nt �rte a barlangban tart�zkod� p�rt, �gy a r�juk kil�tt k�b�t� �tkok, k�nnyed�n c�lba tal�ltak.

***

- Ez meg, hogy ker�lt ide? –n�zett ijedten Vic a sarok fel�, ahol egy kis barna bagoly m�szk�lt fel al�, cs�r�ben egy lev�llel.

Sophie leguggolt a kif�radt �llathoz, �s gyeng�den elvette t�le a levelet.