18. Fejezet

K�t t�z k�z�tt

Sophie, Judy �s Fred hatalmasat estek, amikor v�gre f�ldet �rtek.

- Mi�rt nem tudtunk a szigetre hoppon�lni? – vakargatta fej�t �rtetlen�l Fred.

- J� k�rd�s… egy�ltal�n hol vagyunk most? – borzolgatta g�nd�r f�rtjeit Judy.

- Amikor �reztem, hogy nem fogad be minket a Victoria sziget, akkor m�g menteni pr�b�ltam a helyzetet �s ide, Vancuverbe hoztalak titeket… az�rt, mert ez van a szigettel szemben l�v� legk�zelebbi partvid�k.

- Milyen j�l t�j�kozott vagy… kicsit hideg van – vacogott az id�sebb Davis l�ny. – Pedig azt hittem, hogy itt forr�s�g lesz.

- �sszekevered Gr�nlanddal… - vigyorodott el Fred.

- Eszed tokj�t Gr�nlanddal – s�hajtott Sophie. – Kanad�ban vagyunk, mit v�rt�l, hogy negyven fok van?

- Igen – h�zta ki mag�t n�v�re.

- Remek, f�ldrajz zsenik vagytok t�nyleg…

- De mi�rt vagyunk itt, �s nem ott? – mutatott az �ce�n fel� Fred. Egy forgalmas kik�t� partj�n�l �lldog�ltak, ahov� percenk�nt �rkeztek haj�k illetve hidropl�nok.

- Ilyet se l�ttam m�g… f�mb�l k�sz�lt madarak… a muglik nem haszn�lnak m�gi�t ehhez? – mutatott a Weasley fi� az egyik rep�l�re.

- Nem… de Sophie, mi a f�szkes fen�t keres�nk mi itt?

- Nagyapa n�ha mes�lt nekem err�l a helyr�l… m�rmint Victori�r�l. Tudod, ide disszid�ltak Beatrix n�ni�k m�g a h�bor� alatt. Beatrix n�ni �s a f�rje, Ferry Nagypap�nk gyerekkori bar�tai voltak – fordult oda Fredhez magyar�zat k�pen. – Amikor Magyarorsz�gon voltak Ferry b�csi�k, akkor odah�vtak engem is, hogy nosztalgia partizzak vel�k, �s v�gighallgattam a szigetr�l sz�l� mendemond�kat.

- Akkor �n mit csin�lhattam? – mer�lt gondolataiba Judy.

- Gondolom s�t�t jegyet firk�lt�l a falra, hogy kibor�tsd ap�t – fintorgott testv�re. – Na, sz�val ott tartottam, hogy elvileg a szigetet egy �si indi�n var�zslat v�di a betolakod�kkal szemben… mindenki annak sz�m�t, aki var�zslattal akar a szigetre bejutni.

- Mi�rt pont indi�n, mi�rt nem �zbegiszt�ni? – �rdekl�d�tt Fred.

- Most �pp azzal dicsekedsz, hogy ilyen hossz� nev� orsz�got is ismersz? – vette fel a keszty�t Judy.

- Az�rt, mert ezen a kontinensen az �slak�k az indi�nok – cs�v�lta a fej�t lemond�an a sz�kes�g. – Valami �si m�gia lengi k�rbe a helyet… de a t�bbi csak m�tosz, mindenesetre azt m�r mi is tapasztaltuk, hogy nem tudunk behoppon�lni, vagyis t�nyleg v�dve van. K�nytelenek vagyunk mugli m�dszerekhez folyamodni…

- Menj�nk haj�val! – kapott az �tleten Judy.

- Pontosan. Kin�l van doll�r?

- �tlet elvetve… - h�mm�gte Fred.

- Hagyjad m�r, m�gusok vagyunk – kacsintott cinkosul Judy.

Elszaladtak megn�zni, hogy melyik haj� indul a legkor�bban Victori�ba, szerencs�j�kre tal�ltak egyet, ami m�sf�l �ra m�lva haj�zik ki.

- Nem n�z�nk sz�t? Sosem j�rtam erre – vetette fel az �tletet Fred.

A k�t Davis l�ny egy�ntet�en b�lintott, majd bevetett�k magukat Kanada sz�rk�let�be.

*

- Mi legyen? – n�zett m�lyen Robert szem�be Vicky.

- T�nyleg nem tudom… - s�hajtott a fi�.

- Nem egy nem tudom miatt hagytam ott a bar�taimat! – csattant fel Silver.

- Tudod, hogy nem k�rtelek r�…

- Nem akartalak m�g egyszer elvesz�teni… - Vic arca l�ngra lobbant. – Sim�n ott hagyt�l!

- Nem ment az olyan k�nnyen… Vic… �n… �n szeretlek! – mag�hoz h�zta a l�nyt �s megcs�kolta. Percekig tartott ez az idillikus �llapot, majd hirtelen eleresztette Vickyt �s egy l�p�st h�tr�lt. – Szeretlek, de m�g Amyt nem z�rtam le teljesen, �s te sem szak�tott�l Freddel! Nem leszek a szeret�d! De k�rlek, v�rjunk m�g… id�re van sz�ks�gem.

- Tudom… nekem is besz�lnem kell Freddel, ami azt illeti.

- Pontosan… addig is, pr�b�lom magamat t�rt�ztetni, de azt el�re k�zl�m, hogy nem lesz k�nny�. Nem szeretek ellen�llni a cs�b�t�snak.

- �n sem! – kacsintott, majd mag�hoz h�zta Robertet �s el sem eresztette…

*

- Nagyon sz�p hely ez a Kalifornia – vigyorgott Fred. Mintha teljesen elfeledte volna testv�re hal�l�t �s Vic h�tlens�g�t.

- Kanada – jav�totta ki �t Sophie.

- Akkor az, annyira mindegy. –vont v�llat a Weasley. – Georgenak is biztos tetszene… - harapta el a mondat v�g�t a fi�.

- Sz�lljunk fel! – ind�tv�nyozta gyorsan Judy a hatalmas haj� el�tt.

Be�lltak a k�gy�z� sorba, el�g hamar fell�phettek a haj� fed�lzet�re.

- J� napot! �dv�zl�m �n�ket a Gy�zedelmes Hull�mt�r� fed�lzet�n, a jegyeiket sz�veskedjenek megmutatni! – er�ltetett az arc�ra egy b�jvigyort a matr�z.

Judy egy apr�t suhintott a p�lc�j�val �s halkan motyogta hozz�; imperio.

- K�sz�nj�k, hogy minket v�lasztottak, a fels� fed�lzeten forduljanak jobbra! �h, h�lgyem milyen csinos ma! – fordult oda Judyhoz a f�rfi �s pukedlizett el�tte.

- El�g legyen – b�kte oldalba Sophie n�v�r�t.

- De ez olyan sz�rakoztat� – vigyorgott amaz.

- Viszl�t! – vonszolt�k tov�bb Judyt a t�bbiek. A tenger�sz k�d�s tekintettel n�zett a h�rom t�voz� alak ut�n, �rtetlen�l vakargatva a fej�t.

- Mi�rt �rzed magad j�l gonoszkod�s k�zben? Komolyan… mi�rt nem maradt�l hal�lfal�? – sziszegte indulattal teli Sophie.

- Ne rajtam vezesd m�r le a fesz�lts�get! Besz�ld ink�bb meg Vickel, hogy mi�rt hagyott minket m�r megint szarban!

- De sz�p a tenger! – pr�b�lta Fred oldani a k�t testv�r k�z�tt t�tong� hatalmas nagy szakad�kot.

            A k�t l�ny j� t�vol �lt le egym�st�l, Fred pr�b�lt mindkett�j�kkel j� pofizni, �m senkit sem �rdekelt, amit mond.

Mi�rt van az, hogy Vicky m�r megint minket hagyott ott Chase miatt? Amiatt a Chase miatt, aki f�vel f�val megcsalta… k�zt�k voltam �n is… hogy lehettem ilyen bolond… nem mintha b�rmit is �reztem volna ir�nta, csak elkapott a h�v, meg meg kell hagyni, t�nyleg egy helyes fi�, �s ezt pontosan tudja is mag�r�l, ez�rt kihaszn�l mindent �s mindenkit! Az �n ments�gemre az szolg�l, hogy nem tudtam, hogy Vickyvel j�r… de akkor is, nagyon f�j, hogy a legjobb bar�tn�met ennyire nem �rdekli a mi sorsunk.

*

Vicky hirtelen �sszer�ndult.

- Valami rosszat csin�ltam? – k�rdezte az imm�r f�lmeztelen Chase.

- Nem… csak f�j itt bel�l! Mintha, valaki m�s �rz�seit is �rezn�m… de akkor is, nagyon f�j, hogy a legjobb bar�tn�met ennyire nem �rdekli a mi sorsunk, �s ahelyett, hogy vigasztaln� Fredet, ink�bb valahol Roberttel enyeleg… mellesleg az se sz�m�t neki, hogy Il�vatar �s Roxie halott… szerintem az se �rdekeln�, ha �n dobn�m fel a talpam! – lepte el hirtelen az agy�t Sophie gondolatai. – Nem hiszem el, hogy �gy gondolkodik r�lam…

- Mi t�rt�nt? –k�rdezte ijedten Robert.

*

- Hi�nyzik Draco! – motyogta Frednek a sz�kes�g.

- Meg tudom �rteni, de mi�rt nem m�sz vissza hozz�?

- Nem hagylak titeket cserben!

- De… fel�lem mehetsz, komolyan… meg�rtem – szipogta a fi�.

- Persze, biztos mag�ra hagyok k�t t�rk�p�szzsenit, akik m�g azt sem tudj�k, hogy ez nem a Balaton, hanem a Csendes- �ce�n.

            H�rom �s f�l �ra ut�n v�gre kik�t�be futott a haj�, addigra m�r teljesen �tfagytak. Sok, sz�p, tarka vir�gb�l volt kit�ve az, hogy Isten hozta Vict�ri�ban!

- Milyen hangulatos! – mosolyodott el �r�k ut�n el�sz�r Judy.

- H�t, nem lesz k�nny� dolgunk, az biztos… semmi nyom, semmi jel… - Sophie k�ts�gbeesetten n�zegette az embereket, h�tha valakin l�t valami k�l�n�set… de sajnos t�vedett, mindegyik egyszer� muglinak festett…

*

- Mi van akkor, ha m�r nem is szeret? – k�rdezte Draco elkeseredve George-t�l, miut�n megk�t�zve bez�rta Rupertront �s Ront a mosd�ba. Maya �s Madam Pomfrey kint besz�lgettek a gyeng�lked� el�tt, �gy mit sem tudnak a bent lezajlott r�vid p�rbajr�l.

- Ne gondolj�l m�r ilyen baroms�gokra, oda van �rted – vigyorgott a szellem George. – Az �n kedves testv�rk�mnek lesz nemulass… ez a Victoria ejteni fogja… de legal�bb te �g�rd meg, hogy nem hagyod el Sophiet!

- Nem rajtam m�lik…

- Rem�lem az�rt f�rfi leszel! – kacsintott r� cinkosul a Weasley iker ezen fele.

- Ne f�lts�l �reg – vigyorodott el Draco. – A szerelem v�g�l c�lba �r.

- Azt�n nehogy mell� traf�lj!

- Ha m�shoz nincs is, de ehhez legal�bb van �rz�kem.

- Dug�h�z� lehett�l el�z� �letedben… - kacagott George.

- Leszek �n az most is sz�vesen – nevetett Malfoy. – De ink�bb fogorvos leszek, bet�m�k �n minden lyukat.

- Azt�n ne t�g�ts Sophie mell�l!

- De, ha bet�m�m, t�g�tom is – m�r nem b�rta meg�llni a k�t fi�, fetrengett a nevet�st�l.

*

- Vissza kell mennem a Gomold-k�ri�ba – s�hajtott Piton, aki �pp a f�ld�n fek�dt �s �lelte Lillyt.

- Nem �rzed kicsit pajz�nnak, hogy egy f�ra� s�rja mellett…

- Nekem tetszett – vigyorgott a f�rfi. R�g volt m�r ilyen boldog �s kiegyens�lyozott.

- M�g maradj, k�rlek! – mosolygott r� ig�z�en.

- Nem tudok ellen�llni k�t ilyen ig�z�en gy�ny�r� szemp�rnak – �t�lelte Lillyt �s sz�rakozottan elkezdett j�tszani a l�ny egyik hossz� hajf�rtj�vel. – Te vagy az egyetlen �r�m az �n nyamvadt kis �letemben.

- �n is szeretlek!

Perselus mag�hoz h�zta a diderg� n�t, �s hosszan, szenved�lyesen megcs�kolta.

*

- �n �r�l�k, hogy elkaptak minket, ink�bb itt dekkolok, mint Tudjukkin�l – morogta Ron, mikor mag�hoz t�rt.

- Ne legy�l m�r ennyire ny�pic.

- Neked nem kellett sohasem meg�ln�d valamelyik rokonodat! – csattant fel a fi�.

- Dehogynem – h�zta ki mag�t b�szk�n Rupri.

- Gondolom nem tetted meg…

- Egy b�ty�m �s egy h�gom volt…

Ron t�tott sz�jjal b�mult a l�nyra.

- Valami bajod van? –k�rdezte Rupertron.

- Nem, csak… - Ron nem akarta elhinni, amit bar�tn�je az im�nt mondott.

- Csak?

- Err�l m�g sose mes�lt�l… Mi t�rt�nt? T�ged is megfenyegetett a Nagy�r, hogy ha nem �l�d meg a k�t tes�d akkor meg�l t�ged �s az �sszes csal�dtagodat? – k�rdezte naivan a fi�.

- Dehogyis, minek n�zel te engem? Nem ijedek be ilyen fenyeget�seknek… �nk�nt v�llaltam a dolgot – Rupri b�szke arc�r�l csak �gy sug�rzott az �r�m.

*

Vic cs�ggedten �lt le Chase �r�asztal�ra.

- Na, nekem mindent elmondhatsz! – simogatta meg a l�b�t a f�rfi.

- Sophie megvet engem – sz�lt maga el� b�mulva a l�ny.

- Dehogy vet meg t�ged!

- De igen! L�ttam a gondolataiban!

- Ok�, lehet, hogy megvet… De mi�rt zavar az t�ged? �n nem vetlek meg, senki m�s nem vet meg, csak Davis �rez �gy ir�ntad! T�l sokra tartod a v�lem�ny�t!

- Mivel � a legjobb bar�tn�m! Mindig is � volt! �gy szeretem, mintha a n�v�rem lenne, az � v�lem�nye legeslegfontosabb a sz�momra! �s � most �gy �rzi, el�rultam �ket. Pedig � sose tett semmi rosszat ellenem!

Chase borzalmasan �rezte mag�t. �jra a KMD folyos�j�n l�tta mag�t, Sophieval cs�kol�zva. Mindig is tudta, hogy ez volt �lete egyik legnagyobb hib�ja, de eddig �gy �rezte, egyetlen k�vetkezm�nye az lehet, hogy Vic meggy�l�li �t, m�rpedig � meg�rdemli. Most d�bbent csak r�, hogy ezt Sophie �rul�sak�nt is felfoghatja, ami t�nkretenn� az � kapcsolatukat is, Vic szem�ben ez pedig ezek szerint egy n�v�r elveszt�s�t jelenten�.

- Mi�rt n�zel ilyen furcs�n? – k�rdezte hirtelen a l�ny.

- Semmi, �n csak elgondolkodtam azon, amit mondt�l.

- Az�rt v�gt�l ilyen keser� k�pet? –n�zett �rtetlen�l Robertre.
- �n… Iz�… H�t…

- Sz�val �n mondjak el neked mindent, de te titkol�zol? – Vic rosszkedve haragba csapott �t.

- �n nem, csak… Tudod…

Vicnek nem tetszett a f�rfi t�tov�z�sa, tudta, hogy valami olyat titkol, amihez neki is k�ze lehet. El�le viszont nem lehet eltitkolni semmit sem, nem v�letlen�l tanulta ki a legilimencia minden cs�nj�t-b�nj�t.

- Te sm�rolt�l Sophieval?!

Chase r�m�lt arccal ugrott h�tr�bb.

- Te legilimenci�t alkalmazt�l ellenem?!

- Oh, hogy tehettem ilyet, sz�rny� ember vagyok! – ord�tott r� Vic. – Akkor azzal m�r ne is foglalkozzunk, amit TE tett�l?!

- Meg�rtem, hogy d�h�s vagy, k�rlek, bocs�ss meg!

- BOCS�SSAK MEG?!

- Vicky, tudod milyen vagyo… voltam, nem tudtam ellen�llni a k�s�rt�snek abban az egy esetben! De a m�sik h�szmilli� l�ny eset�ben siker�lt!

- Oh, sz�val most azzal v�dekezel, hogy v�g�l is, az �sszes csaj bukott r�d, �r�ljek, hogy csak egyel �llt�l le?

- �n nem ezt mondtam, csak…

- Pont a legjobb bar�tn�mmel?! �s � hogy tehetett ilyet velem?!

- �llj, r� nem haragudhatsz! Hiszen nem is tudta, hogy j�runk. Ha j�l eml�kszem, te akartad ezt eltitkolni mindenki el�l!

- Jajj, ne kezd ezt a sz�veget megint! Eleget hallgattam, mikor j�rtunk!

- De �n m�g az�ta se �rtem, mi�rt kellett titkol�zni!

- L�tod, megint azt csin�lod! Eltereled a t�m�t az �n hib�imra! Ok�, nem �rdekelnek a kifog�said, k�rlek, ne k�vess! – Vic a kandall�hoz szaladt �s elt�nt a z�ld l�ngok k�zt.

*

- Na h�t akkor induljunk el valamerre – aj�nlotta Fred.

- M�gis merre? – �rdekl�d�tt kedvesen Sophie.

- H�t mit t’om �n? Mikor Budapesten keres�nk valamit, akkor is mindig te szoktad megmondani, merre menj�nk…

- Hmm… Tudod, van k�t apr�cska k�l�nbs�g: egyr�szt Budapest a sz�l�v�rosom, itt viszont m�g �letemben nem j�rtam. M�sr�szt ez az �des pici sziget vagy 400-szor akkora, mint a magyar f�v�ros.

- Hehe… akkor azt hiszem sok�ig fog tartani…

- Lehet, hogy m�g senki nem eml�tette nektek, de var�zser�t�k van – sz�lt len�z�en Judy.

- Nagyszer�. Mire gondolsz, zsugor�tsuk �ssze a szigetet, hogy el�bb a v�g�re �rj�nk? – k�rdezte a Weasley.

- Nem, de az esetleg m�g nem jutott eszedbe, hogy egy k�nyv nem t�nik el ezer �vre v�letlen�l? Valaki direkt elrejtette, ahhoz viszont bizonyosan nagy erej� m�gi�t haszn�lt. Nincs m�s dolgunk, mint meg�rezni, hol hajtottak v�gre akkora var�zslatokat.

- H�t, ���, l�ssuk csak… - sz�nlelt gondolkod�st Sophie. – Az eg�sz szigeten? Szerinted m�rt nem tudtunk ide hoppan�lni?

- Hjaj, hugi, sokat kell m�g tanulnod. Ahogy az �ra kattog�s�t ki tudod z�rni az agyadb�l mikor aludni pr�b�lsz, �gy el lehet tekinteni egy folyamatosan jelenl�v� var�zslatlenyomatt�l, teh�t…

- �n bevallom �szint�n, azt az indiai b�b�jt se �rzem – kotyogott k�zbe Fred. – Most, hogy �gy belegondolok: minek oltogatt�l a m�ltkor? Az indiaiak ugyanolyan nehezen ker�lhettek ide, mint az �zbegiszt�niak!

Sophie legsz�vesebben valami falba verte volna a fej�t.

- Akkor te majd k�vetsz minket, kiscs�v�! – aj�nlotta Judy. – Mi ketten csak eltal�lunk…

- �h… egyed�l nem tudn�d megoldani? – k�rdezte sz�gyenl�sen a h�ga.

Judy nagy szemeket meresztett r�.

- �rtsem �gy, hogy te se vagy k�pes meg�rezni a b�b�jlenyomatot?

- H�t iz�… Tudod, sose tudtam �rakattog�s mellett aludni…

Judy egy hatalmas s�hajt�s k�s�ret�ben elindult a homokos part ment�n, Sophie �s Fred sz�tlanul k�vett�k.

- �rzitek ezt a…

- Nem! – v�gta r� r�gt�n a k�t fiatalabb.

- … halszagot? – folytatta Judy m�ly megvet�ssel a hangj�ban.

- Ja, ez hal? �n azt hittem, Sophie parf�mje – vigyorgott Fred.

- Kapd be!

- Ink�bb te – pr�b�lkozott meg egy cs�b�t� mosollyal a fi�, �m ezzel csak annyit �rt el, hogy a Sophieb�l hirtelen kit�rt a nevet�s.

- Van valami igazs�g a v�lem�nyedben – n�zett a v�r�sre Judy. – Sophienak n�ha t�nyleg hal szaga van, de csak az�rt, mert a Malfoy k�ly�kr�l tapad �t r�.

- Menj m�r, ugyan mi�rt lenne Draconak halszaga?

- Az csak amolyan �l-szag – v�laszolta meg a k�rd�st Fred. – Hal�lszag.

Sophie egy hatalmas l�k�ssel honor�lta a sr�c r�mes sz�vicc�t. Fred elter�lt a homokban, de utols� stabil pillanat�ban m�g siker�lt belekapaszkodnia Sophieba, �gy �t is mag�val r�ntotta.

- Ilyenekkel ne po�nkodj! – kezdett el j�t�kosan birk�zni fi�val a sz�szke.

- Juj, milyen �rz�keny lett valaki! Csak nem megvan? – k�rdezte nevetve a l�ny v�llait a f�ldh�z nyomva. – Vagy egyszer�en csak baj van a paradicsomban?

- Tudod hol van baj? A te paradicsomsz�n� hajkoron�d alatt! – Sophie fel�lre ker�lt.

Judy f�l-mosollyal az arc�n n�zte a k�zd�ket. Fred j�kedv�t l�tva akaratlanul is George �letteli, vigyorg� arc�ra gondolt, amir�l tudta, hogy t�bb� m�r nem l�thatja. Hi�ba t�rt vissza George szelleme ugyanolyan vid�man, mint ahogy �let�t is �lte, m�gse volt ugyanaz. Judyt �jra �tj�rta az elkeseredetts�g, �gy �rezte, tennie kell valamit, hogy ne haljon meg t�bb� senki, aki fontos a sz�m�ra. Gyors l�ptekkel indult tov�bb a k�zd�ket h�ta m�g�tt hagyva.

- Lehet, hogy agyam nem sok van, de po�nokat az�rt tudok vele gy�rtani! – v�dte meg mag�t Fred mind szellemileg, mind fizikailag.

- �s szerinted ez a legfontosabb az �letben? – v�gott vissza Sophie.

- H�t, szerintem el�g fontos! Ha b�natod van, mi csal mosolyt az arcodra? Az �n idi�ta po�njaim vagy a Drac�k�d ny�vog�sa?

Sophie utols� energiaforr�sait felszabad�tva a f�ldh�z pr�selte a fi�t, �s has�ra �lve odaszegezte.

- El�g, el�g, megadom magam! –emelte fel a kez�t v�dekez�leg Fred.

Sophie len�zett a vigyorg� fi�ra. Tal�n testhelyzet�k tette, tal�n a sz�mukra eddig ismert vil�gt�l val� t�vols�g, mindenesetre Sophiet fura �rz�s ker�tette hatalm�ba. Mag�ban igazat adott Frednek, �gy gondolta, Dracob�l t�nyleg hi�nyzik a n�ha �letment� humor�rz�k. A humor�rz�k, ami Fredben teljes m�rt�kig megtal�lhat�. Ezek a gondolatok megemelt�k Fred f�ny�t a szem�ben, v�gyta cs�kj�t. K�rben�zett, biztos volt benne, hogy n�v�re len�z� tekintete el fogja t�ntetni ezeket a furcsa gondolatokat. �m Judyt nem l�tta sehol, nem tudta t�rt�ztetni mag�t, megcs�kolta a fi�t.

*

Judy k�nnyeivel k�szk�dve l�pdelt a sek�ly v�zben. Pr�b�lta elterelni a gondolatait Georger�l, minden erej�vel a var�zsvil�g rezd�l�seire akart koncentr�lni. �rezte, hogy k�zeledik a c�lhoz, h�t megszapor�zta l�pteit. Egy perc eltelt�vel megtorpant, ahogy haladt, egyre cs�kkent a b�b�j intenzit�sa. Visszafordult, �s minden egy�b gondolatot kiz�rva fej�b�l �sszpontos�tott. P�r m�sodpercen bel�l meg is tal�lta azt a helyet, ahol a legink�bb �rezhet� egy b�b�j lenyomata, de semmi k�l�n�set nem l�tott. Arra gondolt, tal�n el van �sva a k�nyv, de nem merte megkock�ztatni a var�zsp�lca haszn�latot, �gy kez�vel kezdte arr�bb sz�rni az iszapot. �m ezzel csak annyit �rt el, hogy ism�t kev�sb� �szlelte a var�zslenyomatot. �rtetlen�l n�zett k�rbe h�tha tal�l valami �rulkod� jelet, szeme megakadt a sz�raz homokra sz�rt iszapon. Odal�pett hozz�, majd hirtelen elnevette mag�t.

- Ennyi? – k�rdezte fennhangon. Lehet, hogy az ezer �ve itt lak�knak csak eddig terjedt a tudom�nya? Gondolta mag�ban. Az iszapra emelte p�lc�j�t, majd egy egyszer� transzform�ci�t hajtott v�gre. A homokon egy koszos, megs�rgult lap� k�nyv hevert. Kez�be vette, �s �vatosan kinyitotta.

„Ki a nagy v�zre indul, annak d�nteni kell, melyik hull�m a j� melyik sodorja el. Legyen b�rmilyen vonz� egy �j �llom�s, az egyszer� �t az naivit�s!” �llt m�lyv�r�s, d�lt bet�kkel az els� oldalon. Judy �rdekl�dve lapozta fel a k�nyv utols� oldal�t, melyen ugyanilyen megjelen�s� felirat d�szelgett. „Az ostoba harcb�l v�gre legyen el�g! K�zt�nk sz�lessen most er�s, �j sz�vets�g! Itt m�r nem azt kell n�zn�nk, hogy ki volt hib�s. Az t�l egyszer�, az naivit�s.” Apr�, k�k bet�kkel az oldal alj�ra r�vid felirat volt firkantva: „Egyszer� �t van, volt �s lesz. A mi dolgunk eld�nteni, hogy azt v�lasszuk-e, vagy a bizonytalanabb, vesz�lyesebb �sv�nyen megy�nk tov�bb.” K�zvetlen�l alatta, m�s �r�ssal ez volt olvashat�: „�m az egyszer� nem mindig t�r el a j�t�l: a magukat Nagynak tart�k �tsiklanak az egyszer� dolgok felett, es�ly�k sincs megfejteni a tiszta, gyermeki sz�v sz�m�ra k�nnyed�n �rthet� dolgokat.”

Most m�r �rtem, mi�rt egy ilyen egyszer� var�zslattal rejtett�k el – gondolta mosolyogva Judy.

*

- Te mit�l lett�l ilyen j� fej? – k�rdezte szemeit t�r�lgetve George.

- Bennem mindig meg volt a tehets�g hozz� – sz�lt fennh�j�zva Draco.

- H� haver, h�t te �llati frank� titokgazda lenn�l…

Vic berontott a gyeng�lked�be megszak�tva Draco�k besz�lget�s�t.

- Hol van Sophie? – arc�r�l sug�rzott a d�h.

- Rajtad! – v�gta r� a k�t fi�.

- Ha ha ha! Mikor j�n vissza?

- Honnan k�ne tudnunk? – t�rta sz�t a karj�t George.

- Mit tudom �n, k�rdezd meg a mindenhat� lib�dt�l!

- Mi�rt nem n�zed meg, hogy hogy �llnak? – vetette fel Draco.

Vic egy ideig �rtetlen�l b�mult a fi�ra, majd b�lintott.

Egy tengerparton tal�lta mag�t, �pp k�rben�zett Judyt keresve, de nem tal�lta sehol. H�t len�zett maga el�, Fred nevet� arc�t l�tta. Arca egyre k�zeledett Fred�hez…

- Ezt nem hiszem el! – �v�lt�tt fel Vic.

- Mi rosszat tettem? – er�ltetett r�m�letet az arc�ra George.

Vic v�gign�zett a k�t fi�n. �gy �rezte, nem lenne okos dolog Fred ikertestv�r�vel meg Sophie bar�tj�val megosztani a l�tottakat, kiviharzott a gyeng�lked�r�l. Valami termet keresett, ahol egyed�l lehet a gondolataival, �m az �sszesben tan�t�s folyt. Addig rohang�lt a kast�lyban, m�gnem egy trollokat balettozni tan�t� var�zsl�t �br�zol� falik�rpittal szemben �szrevett egy olyan ajt�t, ami azel�tt nem volt ott. Hallgat�zott, majd �vatosan benyitott. Senki nem volt a teremben, viszont nagy halom DVD hevert sz�tsz�rva a padl�n, a h�ts� falon hatalmas plazmat�v� d�szelgett, alatta egy DVD-lej�tsz� �llt. Vic m�r l�tott ilyet az egyik mugli bar�tn�j�n�l, elkezdte vizsg�lgatni a DVD-k tartalm�t. Volt ott minden, ami egy l�nynak kellhet: 10 dolog amit ut�lok benned; D�g�lj meg, John Tucker!; Dr. House; Sz�letett feles�gek; Titanic; Casanova; Bridget Jones; Hajr� csajok; Interj� a v�mp�rral; Ocean’s eleven; Music&Lyrics; Brad Pittes J�bar�tok; Igaz�b�l szerelem, �s m�g t�bb ezer film �s sorozat, a vil�g legszexibb f�rfiinak f�szerepl�s�vel. Vic betette a 10 dolgot. Egy oldals� szekr�nyen megl�tott t�bb kil� bonbont, h�t azokat is mag�hoz vette.

*

Judy visszament Sophi�khoz, akik sz�tlanul �ltek egym�s mellett, a tengert b�mulva.

- H�, megtal�ltam a k�nyvet!

Fred�k felpattantak, �s odaszaladtak Judyhoz, de m�g v�letlen�l se n�ztek egym�sra.

- Beleolvast�l? – k�rdezte Sophie, a n�v�r�t.

- Az elej�t �s a v�g�t megn�ztem. Ha j�l �rtettem, arr�l papol, hogy v�laszd a helyes utat, azt�n meg tal�n arra utal, hogy a S�t�t Nagyurat nem legy�zn�nk, hanem meggy�zn�nk kell.

- M�g j�, Harry n�lk�l es�ly�nk se lenne legy�zni… - sz�lt keser�en Fred.

- Szerintem menj�nk vissza a Roxfortba, �s Draco�kkal egy�tt olvassuk el – tan�csolta Judy.

- Nem fogok megint annyit haj�zni! – mondta hat�rozottan Sophie.

- Nem is kell, szerintem el�g, ha ki�szunk egy picit a tengerre, onnan m�r el tudunk hoppan�lni – javasolta a rangid�s.

- Hopp�! Hogy ez eddig nem jutott esz�nkbe!

*

- Mi a fene baja lehet ennek a ty�knak? –k�rdezte merengve Draco.

- Tojik mindenkire – vigyorgott George.

- Az a mi bajunk, nem az �v�…

- De, az �v�… Mi megessz�k a toj�sait, �s �gy sz�k lesz az �v�nk…

- Addig j�, am�g az � toj�sait essz�k �s nem az eny�met –nevetett Draco.

Csuromvizes csapat toppant be a terembe.

- Megvan a k�nyv! – emelte magasba b�szk�n szerzem�ny�t Judy.

- T�k j�! – ugrott oda hozz�juk Draco.

- Toj�s j�! – csatlakozott George.

- Nem k�ne sz�lnunk Vicnek? – k�rdezte a Malfoy fi�.

- Azt se tudjuk, melyik f�ldr�szen van – r�zta a fej�t Sophie.

- H�t, szerintem, m�g itt van a Roxfortban – v�lekedett Draco. – Nemr�g megjelent itt, belen�zett a fejedbe, majd �v�lt�zve elrohant.

- Basszus! – ki�ltott fel Sophie �s Fred.

- Megkeresem… - a sz�ke l�ny kirohant a gyeng�lked�r�l.

� is v�gigfutotta azt az utat mint r�gi bar�tn�je, a falik�rpit el�tt megtorpant, �s figyelte a falb�l kisz�r�d� hangokat.

- �s gy�l�l�m, hogy nem gy�l�llek, cseppet sem, szemernyit sem, nem gy�l�llek �n – hallatszott egy zokog� n�i hang.

Milyen dr�ma folyik ott bent? �s egy�ltal�n hol az a bent? – gondolta mag�ban Sophie.

Vic a Sz�ks�g szob�j�ban �gy d�nt�tt, megn�zi, vissza�rtek-e m�r Fred�k, h�t kinyitotta az ajt�t. Mikor megl�tta Sophiet, ber�ntotta �t a terembe.

- Hogy tehett�l ilyet?! – ord�tott r�.

- Ne kezdj el nekem kisel�ad�st tartani! �n �gy vettem �szre, t�ged m�r nem �rdekel, mi van Freddel!

- Ez nem igaz! �s Drac�ra nem is gondolsz?!

- Te tal�n gondolt�l Fredre mikor �ssze�llt�l Chase- szel?!

- Chaser�l akarsz besz�lni? H�t j�! Hogy sm�rolhatt�l vele, mikor j�rtunk?! Volt egy�ltal�n olyan pasim, akit nem kapt�l le?!

- Nem is tudtam, hogy j�rtok!

- De azt tudtad, hogy hal�losan bele vagyok z�gva! Egy j� bar�tn� nem lopja el a m�sik szerelm�t!

*

Piton kapkodva rohant be a Gomold-k�ri�ba.

- K�st�l! – hallatszott egy �les hang az egyik szob�b�l.

- Bocs�sson meg Nagy�r, csak…

- Csak?

- �sszeakadtam n�h�ny mocskos s�rv�r�vel – v�gta ki mag�t szorult helyzet�b�l Piton.

- �rdekes pletyk�k keringenek r�lad Perselus! Kezd meginogni a benned vetett hitem… �s ez�rt b�nh�dn�d kell! – sziszegte �lesen Voldemort.

- De Nagyuram, azok csak rossz indulat� pletyk�k…

- Nincs id�m erre… - felemelte a p�lc�j�t, majd les�jtott.

*

- M�gis, honnan kellett volna tudnom, hogy hal�losan szerelmes vagy Robertbe, amikor elvileg valaki m�ssal j�rt�l! Igen j� bar�tn�d lehettem, hogy m�g �szinte sem volt�l hozz�m… de maradjunk csak a jelenn�l! Hogy k�pzeled azt, hogy csak �gy belen�zel a fejembe?

- Meg akartam tudni, hogy hol vagytok, m�r ez is olyan nagy baj? Mit k�pzelsz, ki vagy te, hogy az �n pasimmal cs�kol�zol? – ki�ltott r� Sophiera Vicky. Vic hirtelen nem b�rta tov�bb, elvesz�tette az eszm�let�t, �s a f�ldre roskadt. F�l perc m�lva siker�lt mag�hoz t�rnie �s folytatni onnan a besz�lget�st, ahol f�lbeszakadt.

Ahelyett, hogy a sz�kes�g �lesen visszav�gott volna, lerogyott a f�ldre �s elkezdett s�rni.

- �n nem akartam… csak… ott volt… �s minden mag�t�l t�rt�nt. �n tiszta sz�vemb�l szeretem Dracot �s ezen semmi sem v�ltoztat… Fredet csak sajn�ltam…

- Sajn�latb�l sm�rolsz az elvileges bar�tn�d bar�tj�val? – h�borodott el Vic.

- Victoria, ne nevetess�l! Ez az eg�sz csak okot szolg�ltat neked, hogy rajtam vezethesd le a fesz�lts�get! H�nyszor hagyt�l ott minket Chase miatt? Nem sz�m�t neked se szerelem, se bar�ts�g, j� lenne, ha nem bort inn�l �s vizet pr�dik�ln�l! Hatalmas nagy lelkiismeret furdal�s k�noz, az�ta a nyavaly�s cs�k �ta, de t�ged egy�ltal�n nem �rdekel, hogy milyen k�vetkezm�nyekkel j�r az, hogy az eg�sz csapatot mag�ra hagyod! �s igenis b�nom, ami t�rt�nt, de nem miattad, mert te m�r csak j�tszol Freddel… �s �gy �rzem, hogy �n sem sz�m�tok neked!

- De ez nem �gy van…

- Ami�ta Robert fell�pett a sz�nre az �let�nk szappanoper�v� v�ltozott n�h�ny hal�los fordulattal. Lehet, hogy t�ged egy�ltal�n nem r�zott meg Roxie, Il�vatar �s George hal�la, de engem k�pzeld el megviselt! �s t�maszra lett volna sz�ks�gem, de te e helyett elrohant�l Chasehez! K�rdem �n, ilyen az igaz bar�t? – Judy a legnagyobb csendben l�pett be a Sz�ks�g Szob�j�ban. El�sz�r j�rt itt, csak kereste a k�t l�nyt �s hirtelen itt tal�lta mag�t.

- F�jt l�tnom, hogy Freddel ti…

- F�jt? Ne nevettess�l! Mi�rt f�jt volna? Hisz m�r egyik�nk sem jelent neked semmit!

- Tudod, hogy ez nem �gy van!

- K�pzeld, az a legnagyobb baj, hogy nem tudom!

- De… el akarod t�lem venni Fredet? Vagy esetlen Chasere hajtasz? – kelt ki mag�b�l Vic.

- Vedd tudom�sul, hogy meg sem �rdemelted Fredet! Roberttel j�l ellesztek, hol �, hol te kavartok f�lre… egy n�fal�nak az a l�nyeg, hogy falhasson!

- Tapasztalatb�l besz�lsz? – sziszegte Silver. – Nem �n voltam az, aki el�rulta a csapatot, hanem te!

- Mondja az, aki gyilkolt? – sz�lalt meg a s�t�tb�l Judy. Nem tudta mag�t t�rt�ztetni, elege lett abb�l, hogy Vicky a h�g�t szapulja.

- Tess�k? – fordult a hang ir�ny�ba a k�t l�ny.

- J�l hallottad! Te �lted meg Roxie Turnert!

Sophie elkezdett a fal fel� h�tr�lni, �gy megijedt hajdani bar�tn�j�t�l.

- Az nem lehet! – �lt ki a csod�lkoz�s �s a f�lelem Vic arc�ra.

- Bebizony�tsam? – vigyorodott el az id�sebbik Davis l�ny, azzal r�szegezte Vicky arc�ra a p�lc�j�t, �s egy kis ez�st valamit h�zott ki bel�le. – �s l�ss csod�t, itt van egy mereng�! – azzal beler�ptette a kis ez�st fonalszer�s�get a t�lba. Abban elkezdtek kavarodni az eml�kek; - N�zz csak bele b�tran! –sziszegte. – Ha volt hozz� merszed megtenni, akkor van el�g er�d ahhoz, hogy ezt ism�t v�gig n�zd!

            A h�rom l�nyt mag�ba szippantotta a mereng�. Ott �lltak mindny�jan a mosd�ban �s n�zt�k Vickyt �s Roxiet.

- �risten… Il�vatar… - zokogott Roxie.

- �n a helyedben nem amiatt agg�dn�k – vigyorodott el Vicky.

- Te… tess�k? – n�zett fel k�nnyt�l maszatos arccal a l�ny.

- Nagyon s�padtnak t�nsz! – Vic mosolya viccsorba torzult.

- Olyan furcsa vagy… - motyogta alig hallhat�an Roxie.

- Neked itt a mese v�ge!

- Tess�k?

- J�l hallottad! Avada Kedavra!

- NEEEE!!! – ki�ltott fel ijedten Vicky. �jra a Sz�ks�g Szob�j�ban �lltak. – Ez… ez valami t�ved�s lesz, �n ilyet nem tettem volna…

- Azt tudom, hogy meg volt�l �tkozva, de gondoltam m�g miel�tt m�sokat v�dolsz, jobb, ha tiszt�ban leszel �nmagaddal!

Sophie undorodva l�pett arr�bb Vickyt�l.

- Hogy tehetted? – motyogta.

- Nem is tudtam magamr�l! K�rlek… Sophie, k�rlek hallgass meg! Nem is �rdekel m�r, hogy mi volt Freddel… komolyan nem! – b�gte el mag�t Silver.

Sophie tudom�st sem vett s�r� bar�tn�j�r�l, hanem amilyen gyorsan csak tehette pr�b�lt menek�lni a szob�b�l…

- Vicky, jesszusom, j�l vagy? – r�zogatta f�lig �jult bar�tn�j�t Sophie.

- Azt hiszem… bevertem a fejemet – Vicky tudta, hogy ez nem valami �lom volt… ez egy l�tom�s, �s jobbnak l�tta nem kirobbantani a vit�t… viszont ott motoszk�lt a fej�ben az a gondolat, amit a v�zi�ban mondott neki Judy.

- Tuti nem f�j valamid? – Sophie mintha el is felejtette volna, hogy az el�bb m�g veszekedett Viccel. – Itt vonaglott�l vagy t�z percen kereszt�l, nagyon megijedtem!

- Most m�r j�l vagyok, biztos volt valami romlott azokban a bonbonokban, amit elfogyasztottam – mutatott az egyik sarokba, ahol vagy h�t �res doboz hevert.

- Nem mondod, hogy ezt mind te etted meg? – vigyorodott el a sz�kes�g.

- Boldogs�ghormonra volt sz�ks�gem…

- Figyelj, ne haragudj, az�rt, ami Freddel t�rt�nt, de �n nem akartam… csak ott volt… �s minden mag�t�l t�rt�nt. �n tiszta sz�vemb�l szeretem Dracot �s ezen…

- Semmi baj, tudom, mit akarsz mondani. �n voltam a h�lye, hogy ennyire felf�jtam a dolgot. – Vicky gyomra elkezdett remegni az idegess�gt�l, mert megpillantotta a kez�n azt az apr�cska hal�lfejet. – Tulajdonk�ppen igazad van… m�r nem szeretem Fredet, �s gy�va vagyok, mert ezt nem tudom neki kerekperec megmondani.

- Nagyon �ssze van t�rve…

- Tudom, meg�rtem… �s emiatt ut�lom magamat, de nem lehetek olyannal, akit nem szeretek.

- Meg�rtem.

- �s tudom, hogy George hal�la is megnehez�ti ezt a besz�lget�st, mert Frednek � volt a legfontosabb ezen a f�ld�n…

- Sajn�lom, hogy anno cs�kol�ztam Roberttel… nem tudtam, hogy egy�tt vagytok!

- Az ink�bb Chase hib�ja… nem lehet mindenki t�k�letes – Sophie ink�bb nem reag�lt erre… nem akart �sszeveszni megint Vickyvel… de kuty�b�l nem lesz szalonna, ugyan�gy nem fogja tisztelni a n�ket, �s ugyan�gy ki fogja haszn�lni az adand� lehet�s�get, ha az t�lc�n k�n�lkozik fel el�tte, v�mp�r, v�la vagy esetleg mugli k�p�ben. A k�s�rt�s mindig ott van, �s az ilyen t�pus� sr�cok, mint Chase nem tud ellen�llni a cs�b�t�snak.

- �g�rem, hogy nem mondom el Draconak, hogy mi t�rt�nt Freddel – adta becs�letszav�t Vicky.

- K�sz�n�m… majd elmondom egyszer Draconak… csak nem merem most, mert �gy is f�lt�keny Fredre… pedig nincs alapja. Nem is tudom mi vett r�, arra, ami a tengerparton t�rt�nt kett�nk k�z�tt, mintha nem is �n lettem volna… - Judy a legnagyobb csendben l�pett be a Sz�ks�g Szob�j�ban. El�sz�r j�rt itt, csak kereste a k�t l�nyt �s hirtelen itt tal�lta mag�t.

            A k�t l�ny egym�s nyak�ba borult �s elmorzsolt n�h�ny k�nnycseppet, majd vid�man visszaindultak a gyeng�lked�re.

- Na, csakhogy megvagytok! – vigyorodott el az id�sebb Davis l�ny. – M�r minden�tt kerestelek titeket.

- Majd szeretn�k veled besz�lni – Vic egy mosolyt er�ltetett az arc�ra.

- Hogyne!

            A folyos�n j� p�r tucat di�k sietett egyik �r�r�l a m�sikra, biztos most van sz�net.

- N�zd azt a k�t d�g�s pipit! – hallott�k h�tuk m�g�l egy csapat fi� besz�dfoszl�nyait.

- Biztos nem roxfortosak!

- Mi az, �n m�r nem is n�zek ki j�l? – fordult vissza m�rgesen a rangid�s h�lgyem�ny.

- Bocs, de te m�r �reg vagy! – villantotta Judyra leg�desebb mosoly�t egy igen j�k�p� n�ger sr�c. – Viszont Adam �gy is az �rett csajokat szereti! – veregette h�tba f�lig pirult bar�tj�t.

- Any�tok az �reg! – sziszegett Judy, majd a k�t kacag� l�ny ut�n sietett.

            Lent a gyeng�lked�n bar�ti volt a hangulat, am�g Vicky be nem tette oda a l�b�t. Fred arca elkomorult, �m �r�mmel nyugt�zta, hogy nem �lt�k meg egym�st a bar�tn�k.

Sophie odasietett Dracohoz, �s j� er�sen meg�lelte, majd megcs�kolta.

- �n ehhez m�g kicsi vagyok – nevette el mag�t Judy.

- Ink�bb ki�regedt�l bel�le, nem? – incselkedett Vicky.

- Ott lehetek a n�sz�jszak�n? – George fel�l�nk�lt saj�t, remek �tlet�t�l.

- De akkor legal�bb vide�zz! – vigyorgott m�r Draco is.

Draco szeme megakadt bar�tn�je m�g mindig vizes, testhez fesz�lt ruh�j�n.

- Szerintem is j�k a domborzati viszonyok! – kacsintott George.

- Tess�k? – pirult el Sophie.

- J�l hallottad, nincs okod a panaszra! Nem mintha az itt jelenl�v� h�lgyek k�z�l b�rkinek is a szomsz�dba kellene szaladnia j� alak�rt.

- Ink�bb �lt�zz �t, mert meg fogsz f�zni! – morogta Fred.

- Nem egy rossz �tlet… - a ruh�j�ra intett a p�lc�j�val, aminek k�vetkezt�ben azok mind megsz�radtak.

- Mell�kes inform�ci�nak sz�m�t az, hogy megszereztem a k�nyvet? – vetette k�zbe Judy.

- Err�l besz�lj�nk ink�bb holnap! – k�rlelte �t testv�re. – �n hulla f�radt vagyok…

- �n is! – kapott az �tleten Draco. – Majd reggel tal�lkozunk! – felkapta a kez�be Sophiet, �s bel�pett vele a smaragdz�ld l�ngokba. – Rejtekhely! – azzal a k�t fiatal elt�nt a semmibe.

- Na… remek, akkor �n… most megyek! – motyogta sut�n Vicky.

- Besz�ln�nk kell! Menj�nk s�t�lni, ok? – Fred k�zen ragadta Viccet, �s levitte a parkba tiszt�zni n�h�ny dolgot.

*

Ron kezdett r�d�bbenni, hogy Rupri nem �lete n�je… � nem az er�szak h�ve, kiv�ve, ha azt mardek�rosokon kell alkalmazni. Mindig is er�szeretettel gy�t�rte Crackot, Monstrot �s Dracot. �s l�m, mi lett, Malfoy a j�fi�, � meg a rossz.

- Valahogy ki kellene innen szabadulnunk, mert a Gomold-k�ri�n jelen�s�nk van.

- Ki volt az a f�rfi? Az a Sam?

- J� k�rd�s… de azt az�rt megfigyeltem, hogy nem vir�tott ott a karj�n a s�t�t jegy – m�ly megvet�s bujk�lt a hangj�ban. F�l �ra alatt egy sz� sem volt k�zt�k, Rupertron egyenletes szuszog�sa azt jelezte, hogy m�r alszik. Ronnak sem volt m�s v�laszt�sa, k�vette bar�tn�je remek p�ld�j�t.