- Ez mi? V�rj, nem akarom tudni – eresztett el egy keserves mosolyt, mire Lillynek f�lig �rt a sz�ja. V�g�l vett egy leveg�t �s belekezdett az �nekl�sbe:

„�n pici p�nim, �n pici p�nim
�lom v�lgyben � v�r r�m
�n pici p�nim, �n pici p�nim
Majdnem mindent meg�rt �m
�s annyi mindent szeretne tudni
T�ged is k�z�nk v�r
�n pici p�nim, �n pici p�nim
T�ged is k�z�nk v�r
T�ged is k�z�nk v�r!”

- P�ni… �lom v�lgy… Te �gy h�vod, szivi? – nevetett r� James. – �s kir�ly t�bbes dr�ga?

- Igen, ��h, igen – ny�gd�cselt vigyorogva Lilly, mik�zben James mellkas�ra k�ny�k�lt.

- Perverz vagy – puszilta meg a l�ny homlok�t.

- „�s? Te �gy szeretsz” – id�zte Pottert.

- Pontosan. Ez�rt is, meg az�rt, mert olyan d�g�s vagy… A hajad, a b�r�d, a szemed, az arcod, minden t�k�letes – mosolygott huncut f�nnyel a szem�ben. – Az ajkaid puhas�ga, az �rz�ki cs�kjaid egy kis…

- J�, j� el�g lesz! – csattant fel v�r�sen Lilly �s kezei m�g� rejtette t�zel� arc�t.

- Ne l�gy zavarban, kisasszony, nincs mi�rt…

- J�’ van m�’ – v�gott k�zbe a l�ny. – Ne legy�l ny�las – sz�k�tette �ssze szemeit tettetett inger�lettel.

- Ny�las mi… – morogta James, majd v�ratlanul elkezdte csiklandozni a l�ny mindk�t oldal�t. Lilly sik�tva t�rdelt fel, de James taktik�t v�ltott �s mag�hoz h�zta a l�nyt, majd �tfordult, �gy fel�lre ker�lve egyszer�bben �s hat�konyabban tudta csikizni a fetreng� l�nyt.

- Neeeheee Jaaames aaaah haaa – vihogta a l�ny, mik�zben pr�b�lta lel�kni mag�r�l a nevet� Jamest.

- H�t ez t�k vicces – vigyorgott Potter. – M�r v�r�s a fejed – r�h�g�tt.

- Kaaahaapd beeeee – replik�zta r�ty�gve.

- De neked nincs olyanod – v�laszolta nyer�tve.

- Aaaahaaany����d…

- Neki sincs – vakkantotta.

- Neeeheeeheee – vony�tott Lilly.

- Hogy mondod? – hagyta abba egy pillanatra Potter a tev�kenyked�s�t.

- Nehm… Nem kapok le-leveg�t – zih�lt Lilly elterpeszkedve. – H�t ez… ez nagyon b�ntet.

- Ugye? Kondiban tartalak – sim�totta v�gig kez�t a l�ny mosolyg�s arc�n. – Most pedig folytassuk – vigyorodott el.

- Neee, m�g ne – k�rlelte Lilly. – Hagyj m�r leveg�h�z jutni.

- Ejnye-ejnye, az �ll�k�pess�gre m�g gy�rni kell.

- De ez nem is �ll�k�pess�g… ez fekv�! – h�borodott fel Lilly.

- Igazad van, p�ni – n�zett le r�.

- Kapd be – h�zta fel az orr�t.

- Mintha ezt m�r megbesz�lt�k volna – oltotta Potter.

- Akkor nyald ki – somolygott betegesen.

- Itt �s most? – hajolt a l�ny f�l�.

- Had gondolkozzak. Nem, majd egy olyan b� h�rom-n�gy �v m�lva �s a szert�rban – sz�lt sztoikusan.

- K�r�sed sz�momra parancs, �rn�m – mosolyogott.

- Igen? – h�zta fel szem�ld�k�t. – Akkor sz�llj le r�lam.

- Ezt sajnos nem �ll m�domban teljes�teni.

- Akkor… cs�kolj meg – morogta oda, mit sem t�r�dve a fi� elsz�nt arc�val. – J� ok�, csak vicceltem… na, h�! – emelte fel hangj�t, mikor megl�tta, hogy James k�zelebb h�z�dott hozz�.

- Na de Lilly dr�g�m, mi�rt nem cs�kolhatlak meg, ha egyszer j�runk?

- Mert �n m�g a k�z-a-k�zben korszakomat �lem – mondta mag�t�l �rtet�d�en.

- Aha – vont v�llat James, �s �sszekulcsolta Lillyvel a kez�t, a l�nyt az �gynak szegezve. – �s �gy sem? – �rezte az arc�n a fi� lehelet�t.

- H���t, nem – susogta vissza Lilly, de sz�ve m�st k�v�nt. James ajka �pphogy csak �rintkezett a l�ny�val, azonnal fel is �lt �s elt�sszentette mag�t. – Ez igaz�n b�ztat�… Allergi�s vagy r�m? – morogta s�rt�d�tten Lilly.

- Ekkora nyomorultat, mint �n – s�hajtott alig hallhat�an Potter, majd belet�rt fekete haj�ba �s egy lehengerl� pillant�st k�ld�tt Lilly fel�. – Hol is tartottunk?

- Hol is? – gondolkodott el. – Jaj, tudom – emelte fel kezeit a l�ny. – Bosssz���� – sziszegte �s � is elkezdte csikizni a fi�t, ami v�ratlanul �rintette. Ez�ttal Jamesen volt a r�h�g�-g�rcs�k sorozata �s megad�an v�g�dott a h�t�ra, m�g Lilly k�jes tekintettel m�szott fel r� �s fojtatta a „k�nz�st”.

- Kinek rossz az �ll�k�pess�ge? – nevetett r�, mikor l�tta, hogy Potter az oxig�n�rt k�zd.

- P��-p�ros edz-�s? – vetette fel lihegve a fi�.

- Edz�s, mi? �s te �gy nevezed? – somolygott, mire James f�jdalmasan felny�g�tt al�la, de azt�n ism�t elmosolyodott, leveg�t kapkodva.

Lillyben hirtelen felbuzgott a kar�csony k�zeli szeretetroham �s hihetetlen�l boldognak, nyugodtnak �s vid�mnak �rezte mag�t – olyannak, mint m�r nagyon r�g nem volt. H�v�s kacs�ival h�trasim�totta James am�gy is felnyalt frufruj�t �s hozz�simult. A fi� el�sz�r meglep�d�tt Lilly k�zeled�s�n, de bujk�l� mosollyal v�rta a folytat�st, m�g kezeivel megfogta a l�ny derek�t �s gyeng�den mag�hoz vonta. Lilly sz�ve hevesen vert �s ez �ltal kicsit gyorsabban szedte a leveg�t, de ezt foghatta m�g az el�z� adag nevet�s-sorozatra is. James jobb kez�t eg�szen a l�ny lapock�j�ig h�zta �s t�relmetlen�l felemelkedett az �gyr�l, de Lilly csak az�rt is visszanyomta.

- Sss, nyugi – susogta, szinte a fi� sz�j�ba �s mosolyogva harapott gyeng�den a fi� als� ajk�ba. James nem b�rta ki �s egy puszit lopott a l�ny ajk�r�l, minekut�n Lilly felkuncogott �s � is leut�nozta Potter „formul�j�t”. Majd ajk�t egy cs�kra nyitotta, s lassan k�stolta meg a fi� marcip�n �z� nyelv�t �s selymesen �les fogait.

- Oh, bocs�nat – nyitott be Sirius, majd sarkon fordult �s szinte ugyanazzal a lend�lettel fordult vissza �s t�tott sz�jjal b�multa a fiatalokat. Lilly azonnal fel�lt �s Jamesszel egy�tt pihegve szedt�k a leveg�t.

- Ti mit csin�ltok? – n�zett r�juk kerek szemekkel. – Mi�rt v�r�s a fejetek �s lihegtek �gy, mint k�t… Godricra, csak nem! Te j� �g – pillantott Lillyre, aki k�r�l a nem t�l hossz� szokny�ja takarta el f�lig a combj�t, mik�zben Jamesen �l. A fi� zavartan pislogott Lillyre, ker�lve Sirius pillant�s�t, m�g Lilly a f�ldet b�multa. – Ti ugye nem azt? Na, j� ez nekem sok – fordult az ajt� fel�, de James hangja meg�ll�totta.

- Nyugi, Siri-us, nem csin�ltu-unk see – lihegte, de Lilly a szav�ba v�gott.

- F�j Sirius! Azt a mocskos fant�zi�t, mint amilyen neked van.

- H�t ezt nem is tudom, ki mondja – v�laszolta somolyogva a fi�, ahogy Lillyre pillantott, aki kih�zott h�ttal, felszegett fejjel tr�nolt Potteren, mint valami kiskir�lyn�. Erre csak Lilly is t�togni tudott, mire James nem er�ltette tov�bb az �gy is �pp el�gg� edzett hasizm�t �s elny�lt az �gyban.

- Na, j� �n tiplizem – intett Lilly�knek, de ez�rt az ajt�b�l m�g fel�j�k pillantott. – Azt�n ne ilyen hangosan, �n is az�rt j�ttem megn�zni, hogy mi van, mert m�r azt hittem �litek egym�st, de ezek szerint ti csak �gy szeretitek egym�st, mintha… hagyjuk – legyintett �s becsukta maga m�g�tt az ajt�t �s b�b�jjal le is z�rta.

- H�t ez h�lye – ny�gte Lilly. – �s hogy megy�nk ki?

- Ki akar kimenni? – bukott ki a k�rd�s Jamesb�l, majd hozz� tette. – Vagyis n�lam van p�lca.

- Igen, azt �rzem – v�laszolta Lilly f�lv�llr�l.

- De nem is ott… Jah hogy… Lilly! – n�zett r� megbotr�nkozva, majd belet�rt a saj�t haj�ba �s el kezdte h�zni. – Tedd magad takar�kra, mert k�l�nben itt helyben lete…

- Be ne fejezd – emelte fel mutat�ujj�t a l�ny villog� szemekkel. – Ha ezt a mondatod befejezed, akkor vagy megrugdoslak, vagy sz�lok ap�mnak. Na, j� az ut�bbit ink�bb nem, mert m�g a v�g�n k�r�l lenn�l met�lve – emelte jobb kez�t a sz�ja el�, hogy elrejtse vigyor�t.

- De most t�nyleg, egy picit csak mozogj…

- James baszd meg, el ne �lvezz – m�rt les�jt� pillant�st a l�ny.

- M�rt? – ny�gte James.

- Jaj de debil vagy! – ugrott fel a fi�r�l Lilly �s mogorv�n �lt ink�bb az �gy v�g�be �s b�multa az elf�gg�ny�z�tt ablakot.

- Nyugi van, Lilly – �lt fel a fi� is �s kedvesen n�zett a l�nyra.

- Nincs nyugi – csikorgatta fogait.

- Akkor ki is az agressz�v kis malac?

- Nem vagyok malac – sziszegte rekedten.

- Nem �gy �rtettem – kelt fel az �gyr�l a griffend�les �s a l�ny el� t�rdelt. – K�rem, bocs�sson meg Lilly hercegn� – n�zett r� k�ny�rg�en a fi�, kezeit gyeng�n megszor�tva. Lilly csak felh�zta az orr�t �s r� se heder�tett. – Na, b�rmit megteszek…

- B�rmit? – kapta r� eszel�s tekintet�t, perverz mosollyal.

- Amiben nincs korb�cs – sz�gezte le James.

- De most mi�rt? – g�rb�lt le a sz�ja, mint egy s�r�sra k�sz�l� gyereknek, mire James csak s�hajtott egyet. – �s ostor? – csillant fel Lilly szeme, mire Potter meg�tk�zten n�zett r�.

- Lilly, m�g a sr�cok �gy is megk�rdezik, mik rajtam ezek a harap�sok – h�zta le a nyak�n�l a pulcsit, mire a l�ny s�t�ten elmosolyodott. – M�g hogy k�z-a-k�zben j�r�s, vazze! – f�st�lg�tt a fi�. – Ink�bb ostor a k�zben �s perverzked�sek netov�bbja…

- Gonosz vagy – h�zta �ssze sz�j�t penge v�konyra, amit McGalagonyt�l tanult.

- Te meg perverz.

- De az pozit�vum!

- De a te szemsz�g�db�l a gonosz is pozit�v – v�dekezett James, mire Lilly oldalra d�nt�tte a fej�t. – H�t a rossz fi�kra buksz.

- H�t igen – vonta meg v�ll�t, �s hasra fek�dt, hogy egy szintben legyen a f�ld�n gubbaszt� Potterrel. – De akkor nem is b�rmit tenn�l meg �rtem – pillantott r� szomor�an.

- Ne szomorkodj, az�rt �n �gy is j�val t�bbet t�r�k, mint a t�bbiek…

- Milyen t�bbiek? �s honnan tudod, hogy mit szoktam csin�lni? – pillantott r� megrov�an.

- Szokt�l…

- NEM!

- Heh?

- Jah semmi, csak f�lre hallottam.

- Mi a…? �h, a perverzs�g istenn�j�re m�r – n�zett Lillyre megbotr�nkozva. – Te beteg vagy.

- Oh, k�szi a b�kot – puszilta meg a fi� arc�t.

- H�t ezt nem �ppen annak sz�ntam – d�rm�gte az orra al�.

- Nem baj, az�rt j�l esett – vigyorodott r�.

- Jaj, Lilly, te olyan… - borult a nyak�ba �s elkezdte �lelgetni.

- Olyan milyen?

- Kisz�m�thatatlan vagy – suttogta a f�l�be.

- Most mi�rt? �s mi�rt suttogsz? – susogta vissza Lilly.

- Mert ez olyan meghitt…

- Nagyon – v�gott a szav�ba.

- Az�rt, mert egyik pillanatban m�g meg akarsz �tkozni, de legal�bb is megcsapkodni, azt�n meg a karjaimba borultan szuszogsz, �s perverz dolgokat suttogsz a f�lembe.

- Suttogok? Nekem a leghalkabb perverz-fokozatom is az emelkedett – r�h�g�tt fel, mire a fi� felny�g�tt. – Bocs, ezt nem hagyhattam ki.

- De most t�nyleg… Nem tudom, hogy te t�nyleg ilyen vagy, vagy csak j�tszol velem? – n�zett a l�ny szem�be, n�mi f�lelemmel vegy�lve.

- Ne h�ly�skedj m�r – mondta szinte s�rt�d�tten. – Nem szok�som j�tszani, f�leg nem ilyen dolgokkal – szegte fel fej�t. – H�t nem nyilv�nval�? Am�gy szoktam… nem, nem szoptam, miel�tt f�lrehallod.

- �n nem szoktam f�lrehallani – jegyezte meg James.

- Akkor j� – mosolyodott el Lilly. – Sz�val nem szok�som csak �gy minden szembe j�v� alak karjaiban kik�tni �s/vagy kik�t�z�tten ki�lni rajta perverzi�imat.

- ���h – gondolta el a fi�, amit Lilly mondott, majd ink�bb megr�zta a fej�t. – Nem akarom tudni – mondta ink�bb mag�t gy�zk�dve. – Akkor j�, csak ez el�tt az�rt nem volt ennyire nyilv�nval� – folytatta. – Mert most t�nyleg minden t�k j�, mondhatni t�k�letes, de miel�tt m�g kider�lt, hogy lenne veled valami m�g enn�l is szesz�lyesebb volt�l.

- J�, bocs – h�zta fel mag�t Lilly. – Tudatm�dos�t� hat�sa alatt voltam! �s am�gy sem eml�kszem.

- Tudom, az�rt mondom el – simogatta meg Lilly karj�t. – Na, mindegy, csak tudni akartam.

- Ez t�k j�, de nem eml�kszem… sok dologra – v�laszolta. – Mint p�ld�ul arra, hogy az any�mban j�tt�nk �ssze? – gondolta. – De egy valamiben biztos vagyok. Most olyan j� itt a kezeid k�z�tt verdesni, mint egy rabul ejtett mad�r…

- Aha… �s milyen mad�r? – vigyorodott el James.

- Ez csak egy hasonlat volt.

- J� tudom – h�zta el a sz�j�t James. – Sz�val akkor j�runk?

- Mi�rt, eddig nem azt tett�k? – n�zett r� k�telked� arccal.

- De-de, csak hogy �gy nem eml�kszel sok dologra, nem voltam benne biztos, hogy minden ok� vel�nk, meg ilyenek…

- �des vagy – hajolt az ajk�hoz �s megpuszilta, majd felpattant.

- Most meg mi van? – v�rta volna a folytat�st James.

- Gyere, j�rjunk – ragadta meg a fi� kez�t Lilly, �s elkezdte h�zni az ajt� fel�. Az csak s�hajtott egyet, majd m�lt�s�g teljesen fel�llt.

- �s hova j�runk?

- Kintre. Az id� gy�ny�r�, s�t a nap, a madarak csivitelnek…

- Azok nem d�len vannak? – jegyezte meg James.

- Ne okoskodj m�r, mert ki�br�nd�tasz… Nem �ll neked az j�l – nevette el mag�t Lilly, majd meggondolta mag�t �s megfordult, hogy meg�lelje a fi�t. – Juj, Jamie, mindj�rt itt a kar�csony!

- Aha – b�lintott James.

- Akkor is itt leszel?

- �r�kk� veled leszek – szor�totta mag�hoz a l�nyt.

- Jaj, de ny�las valaki… Am�gy is f�rfib�l vagy, na, j�, m�g csak fi�b�l, sz�val sejtem �m milyen az �r�kk�. J�n egy sz�szi, b�gy�s maca �s m�r dobsz is �rte – n�zett fel a fi�ra �s nyelvet �lt�tt.

- Nem is! – csattant fel a fi�.

- Majd megl�tjuk – mondta nagy b�lcsen Lilly �s az ajt� fel� indult, de az a sokadik r�ngat�sra se ny�lt ki. – Most meg mi a r�k van?

- Tudod, Sirius b�b�jjal z�rta le…

- Jah t�nyleg – csapott a homlok�ra a l�ny. – �s van n�lad m�g egy p�lca?

- Csak egy p�lc�m van…

- De akkor hogy megy�nk ki? – n�zett r� a l�ny �rtetlen�l.

- Mi? Jaj, m�r megint kezdi – mondta ink�bb mag�nak, �s el�kapta mahag�ni p�lc�j�t, majd kinyitotta vele az ajt�t. Lilly megfogta James kez�t �s elindultak a folyos�n. �tba ejtett�k a mosd�t, hogy a l�ny mag�hoz vegye saj�t var�zsvesszej�t is.

- �s mondd csak, m�g �j�vkor is n�lunk leszel? – pillantott Lilly a k�cos haj� fi�ra.

- Aha – b�lintott.

- De m�gis meddig? – k�rdezte k�v�ncsian Lilly, mik�zben tov�bb haladtak a f�ldszintre.

- H�t eg�sz sz�netben, sz�val egy�tt is megy�nk majd a King’s Crossra is.

- �rdekes – morfond�rozott el Lilly. – De a sz�leid hol vannak ilyenkor? M�rmint hogy csak �gy elengedik egy szem fiukat?

- Elh�ztak Malibura – forgatta meg a szemeit.

- Malibu – r�h�g�tt fel. – �s t�ged meg itt hagytak? Leadtak gyermekmeg�rz�ben, vagy mi?

- Jah, �k nem tudj�k, hogy itt vagyok. �gy volt, hogy a Roxfortban maradunk, de azt�n Siriusszal ink�bb �gy d�nt�tt�nk, hogy �gyis eleget lesz�nk m�g a n�gy fal k�z�tt az �vben, �s kell egy kis v�ltozatoss�g.

- �s a sz�leid nem lesznek m�rgesek, ha megtudj�k?

- T�k mindegy, ut�lag m�r semmit se tehetnek – vigyorodott el a fi�.

- Ja, bocs – ny�gte Lilly.

- De az�rt a te �seid se semmik. Csak ilyen szimpl�n belementek, hogy Sirius itt legyen, meg hogy �n is…

- Tudod, kicsit bonyolult a csal�di helyzet�nk.

- Igen, Sirius m�r valamit elkezdett magyar�zni, hogy az � sz�lei meg a tieid nincsenek j�ban…

- H�t nem is az, hogy az � sz�lei, hanem ink�bb a nagysz�l�k… Tudod e miatt a Charnelle dolog miatt. Vagyis hogy le�ny�gon is �r�kl�dik a csal�dban a n�v, �s ezt Black�k nem fogadt�k el, �s ap�mat k�b� kitagadt�k.

- De ez durva – d�bbent le James.

- H�t az… Hivatalosan term�szetesen nem tagadt�k ki… m�g, de a csal�di eb�dekre, meg az �nneps�gekre nem vagyunk megh�vva. Na, nem mintha nem lenne el�g nagy �gy is a Charnelle �g. N�ha m�g sok is – gondolt Siss�ra, �s m�r meg is �rkeztek a h�ts�l�pcs�n az udvarra vezet� sorra.

- De ez akkor is milyen m�r – h�zta fel az orr�t Potter, de Lilly csak megvonta a v�ll�t. – Am�gy mit is akarsz csin�lni?

- Hmm – gondolkodott el a l�ny. – Mondjuk korcsoly�zzunk.

- Van korcsolyap�ly�tok vagy mi?

- Nem, nincs, de van egy tavunk, nem nagy, de korizni az�rt lehet rajta – v�laszolta Lilly.

- Fel�lem… De �n nem tudok.

- Nem tudsz korcsoly�zni?! – lep�d�tt meg Charnelle, mire Potter megr�zta a fej�t. – De ez hogy lehet? Mindenki tud korcsoly�zni.

- Aha… De mi t�len mindig d�lre utazunk, olyan egyenl�t� k�zel�be – mondta.

- Ja, j� – n�zett r�, szinte sz�nakozva Lilly. – Nagyon szar lehet – mosolyodott el f�jdalmasan. – Nem baj, akkor most megtanulsz – z�rta le a t�m�t Lilly �s felvett�k a kab�tjukat.

- Uh, basszus �n �gy f�zni fogok – n�zett mag�ra, mikor �szbe kapott, hogy � igaz�b�l szokny�ban van.

- Dehogy fogsz… Hossz� a kab�tod, meg �gy is mozg�sban lesz�nk.

- Potter! Mondtam m�r, hogy �n m�g nem…

- Lilly! – fogta a fej�t James. – Nem �gy, ahogy a k�jenc fant�zi�d elk�pzeli… Vagy akarod? – villantotta fogait a l�nyra, mire az adott neki egy pofont. V�g�l Lilly felrohant a szob�j�ba, �s gyorsan �t�lt�z�tt melegebb ruh�ba. A pinc�b�l el�hal�szott egy r�gi korcsoly�t, ami �ppens�ggel j� volt Jamesre – szinte m�r rozsd�sodott az �le, de a c�lnak megfelelt.

Lilly �r�lt, hogy �jra a friss leveg�n lehet �s a l�bsz�rig �r�, ropog� h�ban, futva k�zel�tette meg a j�gp�nc�los tavat. Sietve fel is kapta l�b�ra a korcsoly�t �s m�r nagyban r�tta a k�r�ket, mire James m�g csak meg�rkezett.

- Gyere m�r Jy, lemegy a nap is mire v�gre k�sz leszel – farolt a fi� el� Lilly t�relmetlen�l.

- J�’ van m�’ – vette fel � is a korcsoly�j�t. – Bevet�sre k�sz, tan�r n�ni – vigyorodott a l�nyra James. Lilly megmutatta a korcsoly�z�s alappill�reit a fi�nak �s az �gyetlen�l b�r, de t�bbnyire a l�b�n maradt. Persze voltak olyan alkalmak is, mikor elesett �s olyankor „v�letlen�l” mindig mag�val r�ntotta Lillyt, ha �ppen a k�zelben cs�szk�lt. Az egyik ilyen alkalommal Lilly olyan szerencs�tlen�l �rkezett a f�ldre, hogy jajgatott vagy �t percet, mire kiny�gte, hogy mennyire f�j a h�ts�ja.

- Hagy n�zzem, nem lilult-e be – mondta James mire a l�ny megsemmis�t� pillant�ssal illette a fi�t �s mutat�- �s h�velykujj�val egy „L” bet�t form�lt, amit a homlok�ra emelt. – �n looser? – pillantott r� s�rt�d�tten a fi�.

- Az vagy. Ha nem vagy az, akkor kapj el! – pattant fel a l�ny a j�gr�l �s eliramodott. James se volt rest, meglep� �gyess�ggel �llt talpra �s k�vette a l�nyt. Olyannyira rutinosan, hogy Lillyben felmer�lt egy k�t dolog. – Te d�g! – ki�ltotta oda neki.

- Hozz�m besz�lsz, vagy csak a sz�l susog? – vigyorodott r� James �s gyorsabb sebess�gre v�ltva k�zel�tette Lillyt.

- Te hazud�s Utols�. Azt mondtad, hogy nem tudsz korizni – szegte fel a fej�t Lilly, mik�zben h�ttal haladt el�re.

- Csak f�llentettem. Olyan �des volt�l, mikor magyar�zt�l �s kezdt�l kiakadni, hogy nem �rtem, mir�l hablatyolsz – mosolygott a fi�, mikor Lilly �pp meg�llt. James ezt nem vette �szre �s teljes lend�let�vel feld�nt�tte a szitkoz�d� l�nyt.

- Auuuu – ny�sz�tett f�l�le Lilly.

- Te meg hogy ker�lsz m�r megint fel�lre? – lep�d�tt meg James. – Te figyelj m�r, m�shogy nem tudsz elesni, csak �gy, hogy fel�lkerekedj, vagy mi van m�r?

- Meg�rdemled, te aljas p�ni… t�rpe p�ni – folytatta csak az�rt is Lilly, �s megpr�b�lt fel�llni. �pphogy siker�lt az akci�ja, James is fel�lt, �m kih�zta Lilly l�b�t al�la �s a l�ny �jra elesett �s ism�t Jamesre.

- Mondom �n, hogy mindig valakire r�esel.

- H�, ez most mire volt j�? – csattant fel Lilly.

- Csak tesztelem, hogy esel el – v�laszolt mag�t�l �rtet�d�en James.

- Nincs jobb elfoglalts�god? – zs�rt�l�d�tt a l�ny, m�g �l� p�zba pr�b�lt helyezkedni, v�nkos�ul Jamest haszn�lva.

- Most, hogy �gy mondod – ragadta meg Lilly v�llait James �s mag�hoz r�ntotta, majd jeges kezeit a l�ny kipirult arc�hoz h�zta �s kiss� felemelkedve, m�r az ajkaival k�stolgatta a l�ny forr� cs�kj�t. Lilly meglep�d�tt ugyan James l�p�s�n, de nem volt ellen�re egy kis �desget�snek �gy a fi�ra simult �s lehunyt szemmel �zlelgette a „marcip�nt”. De �pphogy csak tal�lkoztak nyelveik, Lilly – egy a fej�nek �rkez� h�goly� sebess�g�t�l – lefejelte fi�t �s sikeresen r�haraptak a saj�t nyelv�kre.

- ’���’UUU’ – ord�totta Sirius nev�t Lilly �s d�h�sen n�zett unokatestv�r�re, aki ism�t sikeres hadj�ratot ind�tott a „sz�vassuk Lillyt �s Jamest” nev� szabot�zs�ban.

- Nem hiszem el, hogy m�st sem csin�ltok, csak egym�sban fuldokoltok – l�pett a t� sz�l�hez Sirius. – M�r megint v�r�s a fejetek �s lihegtek – csattant fel.

- Sirius, szerezz be egy csajt – replik�zta Lilly, mikor m�r �rezte a nyelv�t �s haszn�lni is tudta. – Nem tesz j�t neked ez a nagy szabads�g.

- Pff – emelte az �gnek a tekintet�t a fekete szem� fi�. – De ti akkor is folyton egym�s ajk�n l�gtok…

- Nem, csak mindig akkor b�rsz sz�nre l�pni – sziszegte Lilly.

- Ja, persze, �n is ezt mondan�m – legyintett, majd sarkon fordult, �s otthagyta az egym�sra zavartan pislant� p�rt.

Mell�klet: Black & Charnelle csal�dfa