Holl� mot�vum a "Holt mes�k v�n baz�r" c�m� reg�nyben.

1) M�r maga a c�m, is. B�r egy versr�l kapta a c�m�t (Edgar Alla Poe: A holl�), de az�rt m�gis csak holl�. Ez az�rt van, mivel f�szerepl�nk holl�h�tas.

2) Pitonnak nem baglya van, hanem holl�ja. 
A neve: Topi (unokates�m nyuszija ut�n). 
Megjelen�s: 2. fejezet
Jellemz�s: Okos �s kedves �llat, b�r gazd�j�val szemtelen. Szereti ha simogatj�k, de n�ha "megs�rt�dik" mikor Piton kezdi "babusgatni". ;)

3) Holl�h�t: roxforti h�z.

A holl� a val� vil�gban, vagyis amit �rdemes r�la tudni!

Magyarorsz�gon v�dett.
Eszmei �rt�ke: 50 000 Ft

Rendszertan
Orsz�g: �llatok (Animalia)
T�rzs: Gerinch�rosok (Chordata)
Alt�rzs: Gerincesek (Vertebrata)
Oszt�ly: Madarak (Aves)
Rend: Ver�balak�ak (Passeriformes)
Alrend: Ver�balkat�ak (Passeri)
F�csal�d: Varj�szer�ek (Corvida)
Csal�d: Varj�f�l�k (Corvidae)
Nemzets�g: Corvus
Faj: C. corax

A holl� vagy k�z�ns�ges holl� (Corvus corax) a madarak oszt�ly�nak ver�balak�ak rendj�be (Passeriformes) �s a varj�f�l�k (Corvidae) csal�dj�ba tartozik. F�ld�nk �szaki f�ltek�j�n �zsi�t�l �szak-Amerik�ig minden�tt megtal�lhat�, ter�letileg a legelterjedtebb az �sszes varj�f�le k�z�tt. 12 ismert alfaja l�tezik, melyek hab�r k�lalakjukban kev�sb� elt�r�ek egym�st�l, a korszer� genetikai kutat�sok kimutatt�k, hogy jelent�s genetikai k�l�nbs�gek vannak a k�l�nb�z� popul�ci�k k�z�tt.

A k�z�ns�ges holl� a vastagcs�r� holl� (Corvus crassirostris) mellett egyike a k�t legnagyobb varj�f�l�nek. Val�sz�n�leg a legnehezebb ver�balak� mad�r a F�ld�n. A feln�tt mad�r hossza 56 �s 70 centim�ter k�r�li, s�lya 0,7 – 1,63 kilogrammig terjed. �lettartamuk tipikusan 10-t�l 15 �vig terjed a szabadban, hab�r m�r �rkeztek jelent�sek 40 �v feletti p�ld�nyokr�l is. (A sz�besz�d szerint a holl�k ak�r 100 �vig is �lhetnek, b�r ezt eddig bizony�tani nem siker�lt.) A fiatal madarak csapatokba ver�dhetnek, de a p�rv�laszt�s ut�n – mely egy �letre sz�l – a p�rok k�z�sen v�dik a ter�let�ket.

A k�z�ns�ges holl� t�bb ezer �ve �l egy�tt az emberrel. Olyannyira alkalmazkodtak, hogy sz�mos ter�leten mint k�rtev�t tartj�k nyilv�n �ket. Alkalmazkod�s�nak sikeress�g�t mindenev� �letm�dj�nak k�sz�nheti. A term�szetben a legf�bb t�pl�l�kukat a gabonamagvak, bogy�k, gy�m�lcs�k �s apr� �llatok jelentik, de hihetetlen�l �gyesnek bizonyultak egy�b opportunista t�pl�l�kszerz�si m�dokban is. Minden alkalmat megragadnak a t�pl�l�k megszerz�s�re, legyen az ak�r d�gl�tt �llat, rovar vagy konyhai hullad�k.

A holl� az egyik legintelligensebb mad�r a F�ld�n, legal�bbis erre enged k�vetkeztetni igen figyelemre m�lt� probl�mamegold� k�pess�ge �s agy�nak madarak k�zt egyed�l�ll� m�rete. �vsz�zadok �ta t�m�ja a k�l�nb�z� m�toszoknak, a n�pi folkl�rnak, a m�v�szetnek �s az irodalomnak. Sok orsz�gban, t�bbek k�z�tt a skandin�v �llamokban, �rorsz�gban, Wales-ben, Bhut�nban �s �szak-Amerika �szaknyugati partj�n a k�z�ns�ges holl� m�tikus figurak�nt volt jelen vagy ak�r istenk�nt tisztelt�k. (Pl. Hugin �s Munin)

Elnevez�se
A magyar holl� sz� �si hangut�nz� sz�, amelyhez hasonl�an hangzik a mad�r neve n�h�ny m�s finnugor nyelven is: manysi nyelven kolah, hanti nyelven kolak, szamoj�d nyelven pedig hulli.

B�r a holl� n�v leggyakrabban a k�z�ns�ges holl�t jel�li, a k�vetkez� hat varj�f�l�t is holl�nak nevezik: hawaii holl� (Corvus hawaiiensis), feh�rnyak� holl� (Corvus cryptoleucus), barnanyak� holl� (Corvus ruficollis), csutakfark� holl� (Corvus rhipidurus), �rv�s holl� (Corvus albicollis) �s vastagcs�r� holl� (Corvus crassirostris).

A k�z�ns�ges holl� tudom�nyos nev�ben a latin Corvus �s a g�r�g koraksz (latinosan corax) szavak, a mad�r latin �s g�r�g neve tal�lhat�ak.

Rendszertana
A k�z�ns�ges holl� egyike annak a sz�mos fajnak, melyet eredetileg m�g Carl von Linn� figyelt meg �s �rt le 18. sz�zadi munk�j�ban, a Systema Naturae-ban. Tudom�nyos nev�t, a Corvus corax-ot az�ta viseli. A holl� t�pusfaj, azaz olyan k�pvisel�je a Corvus nemnek, amely a nemhez tartoz� fajok legjellegzetesebb von�saival rendelkezik.

Oszt�lyoz�sa
A k�z�ns�ges holl� legk�zelebbi rokonai az Afrik�ban �shonos barnanyak� holl�k (Corvus ruficollis) �s az �rv�s holl�k (Corvus albicollis), m�g �szak-Amerik�b�l a feh�rnyak� holl�k (Corvus cryptoleucus). A legfrissebb molekul�ris anal�zis alapj�n az eddig egynek hitt faj val�j�ban k�t vagy t�bb k�l�nb�z� fajra oszthat�. A k�z�ns�ges holl�nak tizenk�t j�l elk�l�n�thet� alfaja l�tezik:

• Corvus corax corax – Eur�p�ban keletre eg�szen a Bajk�l-t�ig, d�lre pedig a Kauk�zuson �t eg�szen �szak-Ir�nig megtal�lhat�. Ar�nylag r�vid �s �velt cs�re van.
• Corvus corax varius – Eur�p�t�l �szaknyugatra, Izlandon �s a Fer�er-szigeteken honos. Kev�sb� f�nyes, mint a C.c.principalis vagy a C.c.corax. Ennek a k�z�ptermet� holl�fajnak k�l�n�s ismertet�jegye a helyenk�nt feh�r pettyes tollruha. 
• Corvus corax subcorax – G�r�gorsz�gt�l eg�szen �szaknyugat-Indi�ig, K�z�p-�zsi�t�l a Himal�ja kiv�tel�vel Nyugat-K�n�ig fordul el�. Nagyobb test�, mint a „k�z�ns�ges” corax, de szak�lla ann�l kisebb. A tollazata �ltal�noss�gban v�ve teljesen fekete, noha a nyaka �s a begye n�ha a barn�s �rnyalat�, hasonl�an a barnanyak� holl��hoz. (Ez a barn�s �rnyalat legf�k�pp a vedl�s el�tt �ll� madarakon figyelhet� meg, akkor, amikor a tollruha m�r meglehet�sen kopott.) A nyaki tollainak t�ve v�ltozatos sz�neket �lthet, de �ltal�ban feh�res.
• Corvus corax tingitanus – �szak-Afrik�ban �s a Kan�ri-szigeteken honos. A Corvus corax tingitanus a legkisebb alfaj. A legr�videbb „szak�llal” b�r az �sszes holl� k�z�tt. Tollruh�ja hat�rozottan megk�l�nb�ztethet� m�s holl�faj�t�l, ugyanis er�sen olajos benyom�st kelt. Cs�re r�vid, de vaskos; a fels� cs�rk�va er�sen �velt.
• Corvus corax tibetanus – Kiz�r�lag a Himal�j�ban fordul el�. Ez a legnagyobb termet�, �s a leghosszabb szak�ll� holl�-alfaj. A cs�re hatalmas, de kev�sb� impoz�ns, mint a
• Corvus corax principalis-�. A nyaki tollazat�nak t�ve sz�rk�s.
• Corvus corax kamtschaticus – �szakkelet-�zsi�t�l eg�szen a Bajk�l-t�ig terjed; �lettere emiatt kis r�szben k�z�s az alapv�ltozat�val (C.c.corax). Testm�ret�t tekintve valahol a C.c.principalis �s a C.c.corax k�z�tt helyezkedik el f�l�ton. Cs�re nagyobb �s vaskosabb, mint a C.c.corax-sz�.
• Corvus corax principalis – �szak-Amerik�ban �s Gr�nlandon honos. A nagytest� mad�r a legnagyobb cs�rrel rendelkezik az �sszes alfaj k�z�tt. Tollazata igen f�nyes �s sima, szak�lla igen er�teljes.
• Corvus corax sinatus – Az USA k�z�ps� �s d�li r�sz�n �s K�z�p-Amerik�ban tal�lhat� meg ez az alfaj. Minden tekintetben kisebb, mint a C.c.principalis. 

Tov�bbi eml�t�sre �rdemes alfajok �s el�fordul�si helyeik:

• Corvus corax canariensis – Kan�ri-szigetek
• Corvus corax hispanus – Spanyolorsz�g 
• Corvus corax clarionensis 
• Corvus corax laurencei

Fejl�d�st�rt�nete
A varjak �s holl�k az �vil�gban fejl�dtek ki, majd a Bering-f�ldh�don ker�ltek �t �szak-Amerik�ba. A legfrissebb genetikai tanulm�nyok, melyekben a vil�g k�l�nb�z� pontjair�l begy�jt�tt k�z�ns�ges holl�k DNS-�t vizsg�lt�k, kimutatt�k, hogy a madarak legal�bb k�t kl�dra oszthat�ak: egy Kalifornia-kl�dra, mely csak az Egyes�lt �llamoknak d�lnyugati r�szein tal�lhat� meg, �s egy holarktikus kl�dra, amely mindenhol m�shol megtal�lhat� az �szaki f�ltek�n. Mindk�t kl�d madarai ugyan�gy n�znek ki, de genetikai elk�l�n�l�s�k megk�zel�t�leg m�r k�tmilli� �vvel ezel�tt elkezd�d�tt. A kutat�sok r�mutattak, hogy azok a k�z�ns�ges holl�k, melyek az USA m�s ter�letein �lnek, sokkal ink�bb mutatnak rokons�got az eur�pai �s �zsiai holl�kkal, mintsem a Kalifornia-kl�d egyedeivel. Ez ut�bbi madarak legink�bb a feh�rnyak� holl�hoz (Corvus cryptoleucus) �llnak a legk�zelebb. Az el�bb eml�tett okok miatt a k�z�ns�ges holl�t a parafiletikus fajok k�zt tartj�k sz�mon.

Egyik lehets�ges magyar�zata a Kaliforni�ban m�r t�bb mint k�tmilli� �ve honos holl�k meglep� genetikai elk�l�n�l�snek a faj fokozatos j�gkorszaki elszigetel�d�se lehet. K�r�lbel�l egymilli� �vvel ezel�tt egy kalifornia-kl�dbeli csoportb�l alakulhatott ki a feh�rnyak� holl� (Corvus cryptoleucus) is, m�g a holarktikus kl�d tagjai val�sz�n�leg csak k�s�bb v�ndoroltak be �zsi�b�l, lehet, hogy �pp az emberrel egy id�ben.

A korszer� mitokondri�lis DNS-kutat�sok kimutatt�k, hogy az �szak-Afrik�ban �s a Kan�ri szigeteken honos C.c.tingitanus alfaj g�n�llom�nya szint�n k�l�nb�zik a t�bbi holarktikus alfaj�t�l, �ppen ez�rt bizony�t�st nyert a t�ny, miszerint nem is keveredhet m�s alfajokkal.

Megjelen�se
A feln�tt mad�r hossza 56 �s 70 centim�ter k�r�li, sz�rnyfeszt�vols�ga 115-130 centim�ter, s�lya 0,7 – 1,63 kilogrammig terjedhet, amellyel az egyik legs�lyosabb ver�balak�nak sz�m�t. A h�v�sebb �ghajlati ter�leteken, mint p�ld�ul a Himal�j�ban vagy Gr�nlandon �l� madarak �ltal�ban nagyobb test�ek, �s nagyobb cs�rrel is rendelkeznek melegebb �g�vi t�rsaikn�l. Cs�re nagy �s enyh�n �velt, farktollai hossz�ak �s fokozatosak, tollazata k�kesen f�nyl� fekete, sziv�rv�nyh�rty�ja s�t�tbarna. A fiatalabb egyedek �letkor�r�l a k�kessz�rke �risz�k mellett az id�sek�n�l picit fak�bb tollazatuk �rulkodik.

A holl� nem csak nagyobb m�ret�ben k�l�nb�zik rokonait�l, a varjakt�l: cs�re nagyobb �s vaskosabb, farka �k alak�an kerek�tett �s j�l megfigyelhet� a tork�n a bozontos, szak�llszer� tollazat. R�pte er�teljes, egyenes vonal�. Gyakran kering a magasban. P�rv�laszt�s idej�n m�v�szi mutatv�nyokat v�gez. A f�ld�n kim�rt l�p�sekkel j�r. Rendk�v�l �ber, tanul�kony mad�r. A faj egyedeinek hangja j�l megk�l�nb�ztethet� m�s varjak�t�l: ism�tl�d�, m�ly „klong, klong”, n�ha „kr�g, kr�g”.

A holl�k megfelel� k�r�lm�nyek k�z�tt, vagy fogs�gban ak�r nagyon hossz� �let�ek is lehetnek. Egyes egyedek a londoni Tower-ben t�bb mint 40 �vig �ltek. �lettartama a szabadban az�rt valamivel r�videbb, �ltal�ban 10-15 �v. A legid�sebb vadon �l� meggy�r�z�tt holl� 13 �ves kor�ban pusztult el.

Elterjed�se
A holl�k igen k�l�nb�z� �ghajlati viszonyok k�z�tt is meg�lnek. A Corvus nem tagjai k�z�l a k�z�ns�ges holl� (C.c.corax) a legsz�lesebb k�rben el�fordul� alfaj. Az �szaki-sarkk�rt�l �szak-Amerik�n �s Eur�zsi�n �t �szak-Afrik�ig (bele�rtve a csendes-�ce�ni szigeteket is) minden�tt elterjedt. A Brit-szigeteken Sk�ci�ban, �szak-Angli�ban �s �rorsz�g nyugati r�sz�n k�z�ns�gesnek sz�m�t. Tibet 5000 m�teres magass�gaiban, s�t, m�g a Mount Everest 6350 m�teres vid�kein is tal�lkozhatunk vele.

Az �szaki-sark k�zel�ben �l� holl�kat kiv�ve ezek a madarak �lland� lak�i a k�lt�ter�let�knek. A Fer�er-szigeteken a pettyes sz�nvari�ns is megjelent a tiszt�n fekete madarak mellett (Corvus corax varius morpha leucophaeus), de ez a v�ltozat a 20. sz�zad k�zep�re gyakorlatilag elt�nt. Elt�n�s�nek oka val�sz�n�leg �pp a szokatlan tollazat�nak k�sz�nhet�, ugyanis a gy�jt�k el�szeretettel kerest�k ezeket a madarakat.

A legt�bb holl� k�lt�hely��l legink�bb az olyan erd�s-f�s ter�leteket r�szes�ti el�nyben, melyek mellett kiterjedt �s t�pl�l�kban gazdag s�k ter�let h�z�dik, de nem veti meg a tengerpartokat sem. Az olyan s�r�n lakott ter�leteken, mint pl. Kalifornia, a b�s�ges t�pl�l�kell�t�snak k�sz�nhet�en a holl�k egyedsz�ma rohamosan n�vekedni kezdett.

Hosszabb hanyatl�s ut�n az ut�bbi �vekben Magyarorsz�gon is n�vekedni kezdett a sz�muk. Barany�ban p�ld�ul 1987-ben kett�, 2007-ben viszont m�r 43 p�r k�lt�tt, s ennek eredm�nyek�pp 128 fi�ka rep�lt ki a f�szkekb�l.

�letm�dja
A holl�k �ltal�ban k�lt�p�ronk�nt k�l�n-k�l�n ter�leteket birtokolnak, de el�fordulhat, hogy a fiatal madarak csapatokba ver�dnek. Hab�r a k�z�ns�ges holl�k gyakran civakodnak fajtat�rsaikkal, csal�djuk ir�nt odaad� szeretetr�l tesznek tan�bizonys�got.

T�pl�lkoz�sa
A k�z�ns�ges holl�k mindenev�, opportunista madarak: a t�pl�l�kuk nagyban f�gg az �l�hely�kt�l �s az aktu�lis �vszakt�l is. A tundr�n, az �szaki-sarkk�r ment�n vagy Alaszk�ban �l� �llatok p�ld�ul energiasz�ks�glet�k egyik fel�t vad�szatb�l, m�g a m�sik fel�t k�l�nb�z� elhullott �llati tetemekb�l biztos�tj�k.

A holl�k sok helyen legink�bb d�gev� �letm�dot folytatnak, de el�szeretettel vad�sznak gerinctelenekre, k�t�lt�ekre, apr�bb h�ll�kre �s eml�s�kre is, s�t, m�g a kisebb madarakat is elkaphatj�k. N�v�nyi t�pl�l�kukat legf�k�pp a k�l�nf�le gabonamagvak, bogy�k �s gy�m�lcs�k alkotj�k. Olyannyira mindenev�k, hogy alkalomadt�n m�g az �llati �r�l�kek em�sztetlen r�szeit is elfogyasztj�k, vagy �pp az �ltalunk kidob�sra �t�lt hullad�kban tal�lnak p�r falatot. Az el nem fogyasztott t�pl�l�kokat – f�leg a zs�rosabb fog�sokat – elrejtik, lehet�leg �gy, hogy azt m�sik fajtat�rsuk se vegye �szre. Szint�n el�szeretettel fosztogatj�k m�s fajok, mint pl. a sarki r�ka �lelemrakt�r�t is. A holl�k telente igazi �l�sk�d� tolvajok: gyakran k�vetik a farkasokat, h�tha jut nekik egy-egy falat a ragadoz� �ltal elejtett �llatok tetemeib�l.

Azon holl�k, melyek szem�ttelepek k�zel�ben k�ltenek, t�pl�l�kuk nagy r�sz�t is innen szerzik. Az utak melletti f�kon tany�z� madarak els�dleges �lelemforr�s�t az utakon el�t�tt apr�bb �llatok jelentik, m�g az ilyen „lel�helyekt�l” t�volabb �l� �llatok t�pl�l�k�t javar�szt az als�bbrend� �llatok �s n�v�nyek teszik ki. �rdekess�g, hogy egy tanulm�ny szerint azoknak a madaraknak van a legnagyobb es�lye a feln�ttkor meg�r�s�re, amelyek fi�kak�nt szem�ttelepek mellett n�ttek fel. Figyelemrem�lt� viselked�si m�dot fedeztek fel a tud�sok fiatal holl�k megfigyel�sekor: ha az egyik mad�r r�bukkan egy tetemre, akkor hangos ki�lt�sokkal mag�hoz h�vja t�rsait. Brend Heinrich a „Ravens in Winter” c�m� k�nyv�ben felt�telezi, hogy ez a viselked�si forma nagy seg�ts�g a t�pl�l�k�rt folytatott egym�s k�zti verseng�sben, �gy ugyanis a fiatalabb �llatok sz�mbeli f�l�nybe ker�lnek, �gy nehezebb �ket elkergetni�k a fizikailag j�val er�sebb id�sebbeknek. Sokkal val�sz�n�bb azonban az a feltev�s, miszerint ilyenkor arr�l lehet csup�n sz�, hogy az elhullott �llat teteme egyszer�en t�l nagy egy holl� sz�m�ra, �gy az a tetemr�l �rtes�ti a t�bbieket.

Szaporod�sa
A fiatal holl�k m�r viszonylag kor�n udvarolni kezdenek egym�snak, de k�lteni val�sz�n�leg csak az innen sz�m�tott m�sodik-harmadik �vben fognak. Az udvarl�s siker�nek z�loga a k�l�nb�z� akrobatikus l�gibemutat�kban �s a sikeres t�pl�l�kszerz�sben rejlik. Ha egyszer m�r egym�sra tal�lt a p�r, akkor onnant�l kezdve egy �leten �t egy�tt k�ltenek, �ltal�ban ugyanazon a helyen. Azonban a „h�zass�gt�r�s” sem ritka a holl�kn�l: megfigyel�sek szerint j� n�h�nyszor el�fordult, hogy a f�szk�n �l� toj�t m�s h�mek is megl�togatt�k m�g a p�rja t�vol volt.

A holl�p�rnak m�r f�szekrak�s el�tt saj�t ter�lettel �s el�rhet� t�pl�l�kforr�ssal kell rendelkeznie. Egy-egy mad�rp�r territ�rium�nak m�rete nagyban f�gg a fellelhet� t�pl�l�k mennyis�g�t�l. A megszerzett javak�rt azt�n a k�s�bbiekben is kem�nyen meg kell k�zdeni�k, hiszen betolakod�k mindig akadnak.

A f�szek – melyet legt�bbsz�r magas f�k koron�j�ba, vagy sziklaszirtekre, ritk�bban villanyoszlopra �p�tenek – egy m�ly, nagy t�lat form�z. A sz�l�k f�szk�ket �gakb�l, gallyakb�l �p�tik, annak belsej�t pedig gy�kerekkel, s�rral, fak�reggel, s�t, sokszor m�g l�gyabb anyagokkal, pl. szarvasbund�val b�lelik.

A toj�srak�s �ltal�ban m�r febru�rban elkezd�dik, b�r ez er�sen f�gg az �ghajlati t�nyez�kt�l. Pl. Gr�nlandon kicsit k�s�bb, �gy �prilis k�rny�k�n, m�g Pakiszt�nban m�r decemberben megkezd�dik a k�lt�s. A toj�k h�rom-h�t k�kesz�ld, barna foltokkal tark�tott toj�st tojnak, a k�lt�si id� 18-21 nap. Csak a toj� k�lt. A fiatal madarak, kiket mindk�t sz�l� etet, 35-42 napos korukban rep�lnek ki el�sz�r, de m�g hat h�napig biztosan sz�leikkel maradnak.

Hangja
A t�bbi varj�f�l�hez hasonl�an a holl�k is kiv�l�an ut�nozz�k k�rnyezet�k hangjait, k�zt�k az emberi besz�det is. Sz�les hangsk�l�juk miatt sok ornitol�gus �rdekl�d�s�nek k�zpontj�ba ker�ltek: 1960-ban Eberhard Gwinner �rtekez�s�ben b�mulatos r�szletess�ggel, f�nyk�pekkel �s hangfelv�telekkel sz�molt be a holl�k �ltal haszn�lt hangok sz�les sk�l�j�r�l.

Az egyes fajok �ltal haszn�lt hangok sz�ma tizen�tt�l harmincig terjed, sz�kincs�k a „t�rsas �letben” a leggazdagabb. Az egyes hangok k�l�nb�z� funkci�kat l�tnak el: megk�l�nb�ztethet�nk t�bbek k�z�tt figyelmeztet�, vad�szatkor haszn�latos �s harci ki�lt�sokat is. A holl�k �ltal haszn�lt hangok azonban nem mer�lnek ki puszt�n a ki�lt�sokban. A cs�r-csattogtat�s, f�tty�k eg�sz reperto�rj�val rendelkeznek. �rdekess�g, hogy a toj�kn�l ink�bb megfigyelhet�ek ezek a nem verb�lis megnyilv�nul�sok, mint a h�mekn�l. Szint�n megfigyelhet�, ha egy holl�p�r egyik tagja elt�nik, az egyed�l maradt f�l p�rja hangj�nak ut�nz�s�val pr�b�lja t�rs�t visszacs�b�tani.

Intelligenci�ja
A holl�k rendelkeznek a legnagyobb aggyal az �sszes mad�rfaj k�z�tt; k�l�n�sen a hyperpalliumuk nagy. J� k�pess�gekkel rendelkeznek a probl�mamegold�s ter�n �pp�gy, mint a kognit�v feladatok (pl. ut�nz�s, intu�ci� stb.) eset�n.

Az �sszetett probl�mamegold� k�pess�get j�l demonstr�lja a k�vetkez� feladat: kutat�k egy darab h�st k�t�ttek egy zsineg egyik v�g�re, a m�sikat pedig a holl� �l�r�dj�hoz er�s�tett�k. A c�l term�szetesen az eles�g megszerz�se. A mad�rnak f�l kellett h�znia a zsineg egy r�sz�t az �l�r�dj�ig, majd hogy cs�r�vel el�rje t�pl�l�k�t, r� kellett l�pnie a zsinegre. �tb�l n�gy holl� sikerrel teljes�tette a tesztet, hab�r nem mutathat� ki pontosan, hogy a teszt alatt a kor�bbi rossz k�s�rleteikb�l k�s�bb tanultak volna.

Megfigyelt�k, hogy a holl�k gyakran vezetnek m�s �llatokat (pl. farkasokat, pr�rifarkasokat) elpusztult �llatok tetemeihez. A ragadoz�k f�lt�pik a d�g tetem�t, amire a madarak am�gy k�ptelenek lenn�nek – ezek ut�n a holl�k m�r k�nnyed�n hozz�f�rnek a h�shoz.

�rdekes meg�llap�t�s, miszerint ezek a madarak nemcsak az �ltaluk elrejtett, hanem a t�rsaik �ltal elrejtett �lelem pontos hely�re is eml�keznek, ez�ltal lopni is tudnak egym�s rejtek�b�l. Ez az �lelemszerz�si m�dszer annyira elterjedt a holl�k k�z�tt, hogy nem ritk�n k�pesek extra t�vols�g megt�tel�re is, hogy egy biztons�gosabbnak v�lt helyre rejts�k tartal�kaikat. Szint�n eml�t�sre �rdemes, hogy n�ha �gy tesznek, mintha t�pl�l�kot rejten�nek el, pedig �pp nincs is n�luk semmi. Ezt val�sz�n�leg a leselked� vet�lyt�rsak �sszezavar�sa �rdek�ben teszik.

A szark�khoz hasonl�an a holl�k is el�szeretettel gy�jtenek („lopkodnak”) f�nyes t�rgyakat, melyek a f�nyl� kavicsokt�l a kisebb f�mdarabokon kereszt�l eg�szen a golflabd�kig terjedhetnek. Ennek a viselked�sform�nak egyik magyar�zata szerint a lopkod�s f� c�lja t�rsaik elk�pr�ztat�sa lehet. M�s kutat�sok r�mutattak, hogy a fiatal holl�k roppant k�v�ncsiak minden, a k�rnyezet�kben fellelhet� �j dolog ir�nt. F�leg a mad�rtoj�shoz hasonl� f�nyes �s kerek dolgok k�tik le figyelm�ket. Az id� m�l�s�val a madarak elvesztik ezt az �l�nk �rdekl�d�s�ket az �j dolgok ir�nt, s�t, ink�bb idegenkednek mindent�l, ami nem megszokott sz�mukra. Nemr�giben a biol�gusok felismert�k, hogy a holl�k – k�l�n�sen a fiatal egyedek – k�pesek a puszta sz�rakoz�s kedv��rt j�t�kba bonyol�dni: ha �gy tartja kedv�k, havas lejt�k�n cs�szk�lnak le, fog�csk�znak a farkasokkal, vagy �pp akrobatikus mutatv�nyokat, hurkokat mutatnak be a leveg�ben.

Kapcsolat az emberrel

Term�szeti hat�sok �s v�dekez�s
A holl�k sz�lesen elterjedtek, a kihal�s nem fenyegeti �ket; hab�r az �l�hely cs�kken�se �s a kil�v�sek miatt helyenk�nt cs�kken�s tapasztalhat� a popul�ci�ban. M�s t�jakon azonban rendk�v�l elszaporodott, s�t, bizonyos ter�leteken mez�gazdas�gi k�rtev�nek sz�m�t. Ez teljess�ggel �rthet�, hisz nemcsak a gabon�ban tehetnek k�rt, de a haszon�llatokat is megk�ros�thatj�k. (Pl. kiv�jj�k az �jsz�l�tt birk�k, borjak szem�t stb.)

A nyugati Mojave-sivatagban a telep�l�sfejleszt�sek hat�s�ra 25 �v alatt tizenhatszoros�ra (!) n�tt a holl�popul�ci�. A v�rosok, szem�ttelepek, szennyv�ztiszt�t�k �s mesters�ges tavak b�s�ges t�pl�l�k- �s v�zlel�helyet biztos�tanak az ott guber�l� madaraknak. A magas j�rm�forgalom �ltal el�t�tt �llatok – melyek szint�n k�nny� t�pl�l�kszerz�si lehet�s�get jelentenek – arra k�sztett�k ezeket az urbaniz�l�dott holl�kat, hogy sziklaszirtek helyett k�zvetlen�l az �tmenti villanyoszlopokra, utcai d�szf�kra rakj�k a f�szkeiket.

A Mojave-sivatagbeli popul�ci�robban�s egyre nagyobb gondot jelent, m�s, v�dett �llatfajokra n�zve. Az egyik kimagasl� p�ld�ja ennek a kaliforniai �regtekn�s (Gopherus agassizii) esete: a holl�k el�szeretettel vad�sznak a lass� mozg�s�, m�g l�gy p�nc�lzat� fiatal tekn�s�kre, s ezzel komoly vesz�lyt jelentenek a tekn�spopul�ci�ra n�zve.

Az ilyen �s hasonl� k�ros tulajdons�gai miatt a holl��llom�ny mesters�ges kord�ban tart�sa elker�lhetetlen. Ez mag�ba foglalja a madarak csapd�z�s�t, kil�v�s�t �pp�gy, mint a holl�k �ltal el�rhet� szem�t m�ret�nek cs�kkent�s�t. Finnorsz�gban a XVIII. sz�zad k�zep�t�l eg�szen 1923-ig a vad�szok minden egyes lel�tt p�ld�ny�rt jutalmat kaptak. Alaszk�ban szint�n a megn�vekedett holl�popul�ci� okozott nagyobb k�rokat, f�k�nt a Steller-pehelyr�ce �llom�nyban; a holl�k korl�tolt kil�v�se indokoltt� v�lt.

Kult�ra
Az �szaki f�lteke t�rt�nelm�ben a holl� mindig is a m�toszok, legend�k t�rgy�t k�pezte. Mint d�gev�k, a kiv�gz�sek, csat�k, h�bor�k ut�n az emberi tetemeket is csapatostul lept�k el, �gy nem csoda, hogy jelenl�t�t sok�ig balj�s jelnek v�lt�k, a hal�l madar�nak tartott�k. A r�gi kor emberei kapcsolatot l�ttak a holl�k �s a szellemek k�z�tt. Sv�dorsz�gban �s N�metorsz�gban sok�ig �gy tartott�k, hogy a holl�k nem m�sok, mint meggyilkolt emberek szellemei, illetve elk�rhozott lelkek.

A nyugati parton �l� �szak-amerikai bennsz�l�ttek istenk�nt tisztelt�k; a Tlingit �s Haida hagyom�nyok szerint a Holl� egyszerre Sz�lh�mos �s Teremt� isten. A vikingek �gy hitt�k, hogy az Odin isten v�ll�n �l� k�t holl�, Hugin �s Munin mindent l�t �s mindent hall, ami a vil�gban t�rt�nik. Nem ritka, hogy olyan vikingeknek is, mint Orkney gr�fja, I.(Nagy) Knut d�n kir�ly vagy ak�r Harald Hardrada holl�t �br�zol� z�szl�juk volt. Az �testamentumban, de m�g a bhut�ni mitol�gi�ban is tal�lunk utal�sokat holl�kra. A holl�t �zsia �szaki r�sz�n, Szib�ri�ban is nagy tiszteletben tartott�k. A Kamcsatka f�lszigeten �l� hite szerint Kutkh isten egy holl� alakj�t veszi fel a leggyakrabban.

A Brit szigeteken a holl�k szimbolikus jelent�s�ggel b�rtak mind a kelt�k, mind az �rek sz�m�ra (C� Chulainn mondak�r). A walesi mitol�gi�ban a holl�kat Brannal, egy istennel azonos�tott�k (Bran the Blessed), kinek nev�t is „holl�”-k�nt ford�tott�k. A Mabinogion szerint, hogy a Brit szigeteket fenyeget� inv�zi�t elker�lj�k, Bran fej�t, mint b�v�s erekly�t el�st�k a londoni Feh�r Hegyen. Egy k�s�bbi monda szerint Anglia mindaddig nem ker�lhet megsz�ll�s al�, m�g holl�k lakj�k a Londoni Towert. Hab�r ezt a mond�t sokan �si eredet�nek tartott�k, a kutat�k semmilyen eml�t�st nem tal�ltak erre vonatkoz�an a XIX. sz�zad el�tti id�kb�l. Mostanra �ltal�nosan elfogadott� v�lt, miszerint ez a monda a viktori�nus korban keletkezett, j�p�r dolgot �tv�ve a Bran-legend�b�l.

Az azonban t�ny, hogy igen sok�ig nem f�szkeltek holl�k a Towerben, azonban a II. vil�gh�bor� ut�n visszatelep�tett�k �ket a v�ros �s a turist�k legnagyobb megel�ged�s�re. (Az itteni holl�k sz�rnytollait rendszeresen metszik, �gy azok k�ptelenek elrep�lni.)

Ahogyan a mitol�gi�ban, �gy a holl� a modern irodalomban is gyakran szerepel: megtal�lhatjuk t�bbek k�z�tt William Shakespeare, Charles Dickens, J.R.R.Tolkien, Stephen King vagy ak�r Joan Aiken m�veiben is. A legismertebb azonban minden bizonnyal Edgar Allan Poe: A holl� c�m� verse. A vers legismertebb magyar ford�t�s�t T�th �rp�d k�sz�tette.

Olyan helyeken, ahol valaha nagy jelent�s�get tulajdon�tottak a holl�knak, m�g ma is f�lfedezhet� szimb�lumk�nt. T�bbek k�z�tt a holl� Bhut�n nemzeti madar�nak sz�m�t, a Man sziget c�mer�llata �s Yukon �llam hivatalos madara is.

Magyarorsz�gon a holl�, mint kir�lyi jelk�p, M�ty�s kir�ly udvar�ban is megjelent. K�dexeit corvin�knak, k�nyvt�r�t Bibliotheca Corvinian�nak h�vt�k. M�ty�st latinul �s n�met�l Matthias Corvinusk�nt ismerik. A Corvinus nevet M�ty�s a csal�d c�mer�r�l kapta, amely egy gy�r�t tart� holl�t �br�zolt. A Szil�ziai Kr�nika szerint M�ty�s kir�ly a kez�r�l egy vad�szat alatt levette gy�r�j�t, �s azt egy holl� elragadta. M�ty�s �ld�zte a madarat �s visszaszerezte gy�r�j�t, �s ezen esem�ny eml�kezet�re v�lasztotta a holl�t c�mer�llat�ul. Tudom�nyosabb magyar�zatk�nt rom�n forr�sok megeml�tik, hogy M�ty�s nagyapj�nak egy Holl� K�ve (rom�n nyelven: Piatra Corbului) nev� birtoka volt, �s ez is kapcsolatba hozhat� a n�vvel. A h�res legenda szerint, amikor a fiatal M�ty�s Pr�ga v�ros�ban fogs�gban volt, akkor �desanyja egy holl� seg�ts�g�vel k�ld�tt neki levelet. (A t�rt�netet Arany J�nos is feldolgozta a „M�ty�s anyja” c�m� ballad�j�ban, eredeti sz�vegeml�kek alapj�n.) Ez a t�rt�net volt az oka annak is, hogy a Magyar Posta embl�m�ja sok�ig egy holl� volt.

Ritka, mint a feh�r holl�?
Sem a holl�k, sem a varjak k�z�tt nem fordul el� egysz�n� feh�r tollazat� faj. A tollak sz�ne – az �l�vil�g egy�b tulajdons�gaihoz hasonl�an – genetikailag meghat�rozott. G�nmut�ci�k az �llatvil�gban is el�fordulhatnak, azaz el�fordulhat, hogy egy mad�r (p�ld�ul holl�) tollai a norm�list�l elt�r� sz�n�ek lesznek.

Tudom�nyosan nem vizsg�lt�k, pontosan milyen gyakran fordul el� a pigment�ci� velesz�letett (genetikai) zavara a varj�f�l�k k�r�ben. A teljes albinizmus, amely a tot�lis fest�kanyag-hi�ny miatt h�feh�r tollazattal, r�zsasz�n� l�bakkal �s cs�rrel valamint v�r�s sziv�rv�nyh�rty�kkal j�r egy�tt, eleny�sz�en ritka.

Ez az �llapot a vadon �l� madarakn�l a rejt�zk�d� k�pess�g elveszt�se, valamint a szem �rintetts�g�b�l ad�d� l�t�szavarok miatt igen gyorsan v�gzetess� v�lhat. Fogs�gban valamivel gyakrabban fordul el�, azonban ha nem alakul ki belteny�szet, az esetek t�bbs�g�ben nem jelenik meg az ut�dokn�l.

A r�szleges, kisebb ter�leteket �rint� albinizmus enn�l j�val gyakoribb, b�r pontos sz�mar�nyt itt sem �rtak le. El�fordul tov�bb� olyan genetikailag meghat�rozott �llapot is, amikor a tollazat egys�gesen vil�gosabb �rnyalat� (de nem teljesen feh�r), mint norm�lisan, a mad�r olyan, mintha r�vid ideig feh�r�t�be m�rtott�k volna.

Teh�t l�teznek feh�r holl�k, nagyon ritk�k, �s m�g ann�l is ritk�bban �rik meg, hogy megl�thassuk �ket. Az �l� feh�r holl�k �letm�dja teljesen megegyezik a feket�k�vel.

Tart�sa
Intelligens, tan�that�. A fogs�gban tartott holl� egy id� ut�n ragaszkod�v� v�lik �s k�pes gazd�ja v�delm�re kelni. Id�sebb korban nagyon agressz�v, de k�nnyen elsaj�t�tja p�r sz� kimond�s�t. Magyarorsz�gon befog�s�t �s fogva tart�s�t a t�rv�ny tiltja! Fogs�gban tart�sa megfelel� enged�lyek n�lk�l jogi k�vetkezm�nyekkel j�rhat.

<< VISSZA AZ �RDEKESS�GEKHEZ