A kamel�on, mint �llat Lilly h�zikedvencek�nt jelenik meg a "Holl�"-ban.
A neve Oszi (unokates�m nyuszija ut�n)
Megjelen�s: Az els� fejezetben el van t�nve, de a m�sodikban Perselus megtal�lja.
Jellemz�s: Szeretei a meleg �s nyirkos helyeket, mint p�ld�ul a zuhanyz�. J� kam�leon m�dj�ra, sokat v�ltogatja a sz�n�t, �s mikor �r�l, gazd�ja szeme sz�n�t (k�k) veszi fel. Illetve m�gikus �llat h�v�n olyan szinten fel tudja venni a k�rnyezete sz�n�t, hogy l�thatatlan lesz.

Most pedig kicsit b�vebben a val�di kam�leonokr�l:

Rendszertana
Orsz�g: �llatok (Animalia)
T�rzs: Gerinch�rosok (Chordata)
Alt�rzs: Gerincesek (Vertebrata)
Oszt�ly: H�ll�k (Reptilia)
Rend: Pikkelyes h�ll�k (Squamata)
Alrend: Gy�kok (Sauria)
Alrend�g: Legu�nalak�ak (Iguania)
Csal�d: Kam�leonf�l�k (Chamaeleonidae)
Nem: Chamaeleo
Faj: C. chamaeleon

Eur�pai kam�leon
Az eur�pai kam�leon vagy k�z�ns�ges kam�leon (Chamaeleo chamaeleon) a h�ll�k (Reptilia) oszt�ly�nak a pikkelyes h�ll�k (Squamata) rendj�hez, ezen bel�l a gy�kok (Sauria vagy Lacertilia) alrendj�hez, a legu�nalak�ak (Iguania) alrend�g�hoz �s az kam�leonf�l�k (Chamaeleonidae) csal�dj�hoz tartoz� faj.

Elterjed�se
Az eur�pai kam�leon elterjed�si ter�let�nek leg�szakibb pontja Spanyolorsz�g d�li partvid�ke, a F�ldk�zi-tenger m�sik partj�n az �szak-afrikai partokt�l Izraelig terjed. Az eur�pai kam�leon nincs vesz�lyeztetve. A hideg nyarak azonban er�sen cs�kkenthetik �llom�ny�t.

Megjelen�se
A kam�leon fej-t�rzs-hossza 20-30 centim�ter, farokhossza 20-30 centim�ter. Nyelve ak�r 30 centim�ter hossz� is lehet, a v�ge bunk� alak� �s ragad�s. Nyelv�vel vill�mgyorsan t�pl�l�ka ut�n tud kapni. A kam�leon k�pes egym�st�l f�ggetlen�l mozgatni a szemeit, �s ez�ltal k�t k�l�nb�z� k�phat�st �szlel egyszerre. A t�bbi kam�leonf�l�hez hasonl�an az eur�pai kam�leon is k�pes v�ltoztatni a sz�n�t, de �ltal�ban barna vagy z�ld sz�n�. Az �llat k�pes egy �gon mozdulatlann� merevedni an�lk�l, hogy elvesz�ten� egyens�ly�t. Ennek sor�n harap�fog�szer� kez�vel �s l�b�val kapaszkodik, �s hossz� fog�fark�t is az �g k�r� tekeri.

�letm�dja
Az �llat mag�nyos l�ny, kiv�ve a szaporod�si id�t. Nappal akt�v, �s f�kon, bokrokon �l. T�pl�l�ka f�k�nt rovarok �s p�kok, de csig�k �s �szk�k is.

Szaporod�sa
A szaporod�si id�szak k�s� ny�ron van. A n�st�ny, egy f�ldbe �sott f�szekbe, 20-30 toj�st rak. Az ut�dok a r�k�vetkez� tavasszal b�jnak ki. A kicsik �pp �gy n�znek ki, mint a feln�tt �llatok, csak j�val kisebbek. A sz�l�k nem gondoskodnak ut�daikr�l.

<< VISSZA AZ �RDEKESS�GEKHEZ