2. Fejezet

Nem tudom, �s nem is �rdekel

Draco �s Sophie idegesen j�rk�ltak a kihalt Roxfortban. Nem �rtett�k, mi�rt nincs ott senki. Hosszas keresg�l�s ut�n megtal�lt�k az igazgat�t, s az szomor�an r�juk n�zett.

- Jobb napot! Miben seg�thetek? Rem�lem, az ifj� Malfoy �r nem a tanulm�nyait sz�nd�kozik folytatni.

- J� napot igazgat� �r – kezdett bele Draco. – Nek�nk lenne egy k�rd�s… hogy hogy? – n�zett �rtetlenkedve az igazgat�ra, mikor felfogta, mit mondott az �reg.

- H�t nem hallott�tok? – k�rdezte szomor�an.

- Mit kellett volna?

- A S�t�t Nagy�r, hatalmas m�sz�rl�st rendezett egy var�zsl�k �ltal is lakott faluban, �gy a sz�l�k azonnal haza akart�k h�vni a gyermekeiket. A Miniszt�rium tehetetlen, igaz, az �j Miniszter, rendk�v�l j� auror csapatokat hozott l�tre, de �k sem sejthett�k el�re a t�mad�st �s mire a helysz�nre �rtek, m�r jav�ban folyt az �ld�kl�s. Siker�lt p�r hal�lfal�t elfogni, de m�g t�bb elmenek�lt. �gy a Roxfort egy ideig bez�rja kapuit – fejezte be rem�nytelen�l Dumbledore. Sophie szemei megteltek k�nnyel �s elfordult, hogy az igazgat� ne l�ssa.

- Ez borzalmas – akadozott Draco hangja is.

- De halljam, mi�rt �r�lhetek a l�togat�soknak? – eresztett meg egy szomor� mosolyt Albus.

- Mi a horcruxokr�l szeretn�nk megk�rdezni az igazgat� urat…

- A horcruxokr�l? – Dumbledore mindig der�s arc�n s�t�t �rny�k suhant �t.
- Igen… de mi�rt olyan nagy sz�rny�s�g ez? – n�zett r� �rtetlen�l Sophie.
- A horcrux a fekete m�gia legs�t�tebb bugyraiba tartozik. �n err�l nem besz�lek – az igazgat� befejezettnek tekintette a t�rsalg�st, �s ruganyos l�ptekkel az irod�ja fel� indult.
- De professzor �r! – iramodott a nyom�ba Draco. – Musz�j megtudnunk, mi az! Tudjukki ezt haszn�lja v�dekez�s gyan�nt!
Dumbledore megtorpant, �s a fiatalok fel� fordult.
- Sz�val a S�t�t Nagy�r horcruxokat k�sz�t? – k�rdezte, �that� tekintet�t Draco szem�be f�rva.
- H�t, �gy hissz�k…
- Akkor j�l figyeljetek, mert csak egyszer mondom el: a horcrux a legellentmond�sosabb dolog a vil�gon. A var�zsl� egy ember�let �r�n teremthet mag�nak horcruxot, mellyel a saj�t �let�t v�di. Hogy megmenek�lj�n a hal�lt�l, kett�has�tja a lelk�t, �s az egyik fel�t valamilyen t�rgyba rejti. De k�rdem �n, �letnek sz�m�t az, amit f�l-l�lekkel �l az ember? – Albus szeme izzott.
- K�sz�nj�k, igazgat� �r – Sophie-n er�t vett valami �rthetetlen elkeseredetts�g: nyomor�s�gosnak �rezte az �let�t, de nem tudta, mi okozta ezt. �gy d�nt�tt, jobb mihamarabb visszat�rni bar�taikhoz. – Viszl�t.

*

-Ramszesz! Petrovics! –Voldemort fogai k�zt sz�rte ki a szavakat, �m a k�t megsz�l�tott r�gt�n felt�nt a visk�ban. – Csakhogy itt vagytok. V�gre �sszegy�lt�nk mi h�rman, akik legy�zt�k a hal�lt.
- Megjegyezn�m, te m�g csak k�s�rletezel vele – ellenkezett egy szak�llas, s�t�t haj� f�rfi.
- Te besz�lsz? Ha j�l eml�kszem, m�g csak sz�z�tven �vvel �lted t�l a korod, Petrovics.
- Pet�fi, ha k�rhetn�m – a m�sik f�rfi horkantott. – Csak te �pp a kript�dban rohadt�l mikor nevet v�ltoztattam.
- A kript�mat piramisnak h�vj�k – II. Ramszesz r�vicsorgott. F�gg�legesen kett�szelt bal szeme r�snyire sz�k�lt, a jobb arc�n tal�lhat� t�z centis v�g�s megny�lt.
- Fi�k, fi�k, ne veszekedj�nk! Nemesebb c�l vez�relt ide minket – sz�lt r�juk Voldemort Nagy�r.
- Engem speciel a te cseppet sem nemes h�v�sod vez�relt – replik�zott Pet�fi.
- Halljuk, mi a terved? – l�pett k�zelebb Ramszesz.
- Vil�guralom, mi m�s? Mi h�rman k�pesek lenn�nk az eg�sz univerzumot a befoly�sunk alatt tartani!
- �s az mi�rt is lenne j� nek�nk? – �rdekl�d�tt Pet�fi.
- Szabadon �rhatn�l verseket! – magyar�zta Voldemort.
- �n m�r �gy is szabadon �rok, b�r m�r ink�bb reg�nyeket. A versek nem fogynak j�l mostan�ban.
- Az neked hol szabads�g, hogy h�lye �lneveken, muglikat b�bk�nt mozgatva jelenteted meg a m�veidet? –horkant fel a Nagy�r.
- A Rowling az egy t�k j� �ln�v… �n elvagyok �gy…
- �s te? – n�zett a m�sik f�rfira Voldemort. –Nem zavar, hogy rendszeres id�k�z�nk�nt fel kell �ltened a m�mia ruh�d?
-Eg�sz sz�rakoztat� mostan�ban a m�mia-l�t. Egy perverz p�ros m�r k�tszer megtisztelt bizarr szex j�t�kaival…
- �s ez neked �r�m? – fintorgott Pet�fi.
- Nan�, csak az zavart, mikor a csaj hozz�m bilincselte azt a denev�rpofa pasij�t…
- Olyan �letet k�n�lok nektek, amilyenre v�gyni se mertetek! – n�zett r�juk Voldemort.
- �s te mit akarsz cser�be? B�rmilyen �letet? Ha j�l l�tom, ilyen k�zel m�g sosem �llt�l a hal�lhoz. Nem v�lik be ez a horcrux dolog? – cs�v�lta a fej�t Pet�fi.
- M�r az elej�n megmondtam neked, hogy nem egy biztons�gos technika – csatlakozott II. Ramszesz.
- K�rtem �n b�rmi teljes�thetetlent, mikor kiszabad�tottalak a szarkof�godb�l? Csak az �r�kl�t titk�t kellett el�rulnod! De te csak egy f�lmegold�ssal szolg�lt�l, �s egy intelemmel. H�t most k�sz�r�ld ki a csorb�t!
- Az�rt csak f�lmegold�ssal szolg�ltam, mert m�st nem tudok ny�jtani neked. Tudod, hogy az �n m�dszerem se t�k�letes, az a rohadt med�l b�rmikor v�gezhet velem. R�ad�sul mindezt �gy, hogy R� fia vagyok. Neked milyen isten �s�d van?
- �s te? Te is csak a horcruxokat vetetted fel! Pedig te is nekem k�sz�nheted, hogy ki�stalak abb�l a t�megs�rb�l! – l�pett Pet�fihez.
- Jaj, h�t tudod, hogy engem a verseim tartanak �letben. A lelkemet �rtam bele a m�veimbe. Te viszont m�g egy egyszer� felez� nyolcasra se vagy k�pes.
- Ezek szerint akkor sz� sincs vil�guralomr�l, csak t�l�l� technik�k miatt h�vt�l ide minket? – k�rdezte Ramszesz.
- Ti nem akartatok uralkodni… Csak egy p�lcaint�sembe ker�l, �s mentek vissza a helyetekre. Most komolyan, melyik k�nyelmesebb egy �r�k�let elt�lt�s�re? A t�megs�r vagy a szarkof�g?
- Fenyeget�z�l? – villant fel Pet�fi szeme.
- K�nytelen vagyok…
- H�t j�, seg�t�nk neked – egyezett bele Ramszesz. – De m�s �tlet�nk nincs, csak a horcruxok…

- Akkor egyel�re el�g, ha kiirtotok n�h�ny l�zad�t, akik nagyon az utamba �lltak.
-Csak ne megint azt a Malfoy k�lyk�t, m�r a m�ltkor is n�la volt az a bizonyos med�l – szisszent fel a f�ra�.
- Akkor az a csapat S�ndor feladata lesz. A te dolgod figyelni Mart�t. Fontos h�vem lehetne, de att�l f�lek, nem az �n oldalamon �ll. De nem merem megkock�ztatni.
- Sz�val buktassam le? – II. Ramszesz �r�lt, hogy ilyen egyszer� feladatot kapott, �s elt�nt az �terben, miel�tt Voldemort kital�lhatott volna valami vesz�lyesebbet.
- �n meg akkor menjek gyilkol�szni? – k�rdezte unottan Pet�fi.
- El�sz�r ink�bb vedd el n�h�ny ember �rz�seit… Majd azt�n…

*

- Mi�rt kellett �gy elrohannunk? – k�rdezte Draco, Sophie mellett loholva a Malfoy birtokon.
- Olyan fura �rz�sem t�madt.
- Aha. �s akkor musz�j volt fak�pn�l hagynod az egyetlen embert, aki mes�lhetett volna nek�nk a horcruxokr�l?
- Mit akarsz, megtudtuk, amit akartunk.
- Nem eg�szen, kisasszony! – megragadta Sophie karj�t, �s maga fel� ford�totta a l�nyt. – �n speciel k�v�ncsi lettem volna, mit tehet�nk ellene. De te j�tt�l ezzel a furcsa �rz�ssel, �s…
- Mit zavar az t�ged? Tal�n jobban �r�ln�l, ha egy�ltal�n nem lenn�nek �rz�seim? – Draco m�r �pp v�laszra nyitotta a sz�j�t, mikor megjelent mellett�k Vicky.
- Helloka! Mi a szitu? Hallottam, ahogy kedvesen diskur�lgattok.
- Szia Vic – k�sz�nt vissza Draco, nyugalmat er�ltetve mag�ra.
- Persze, men�zz�l csak, hogy eml�kszel a nevemre – n�zett r� a l�ny.
- �n nem, csak… �h, n�k… - Draco ink�bb bement a h�zba.
- Ennek meg mi baja? – fonta keresztbe a karj�t Vic.
- F�rfib�l van…
- Aha… Te figyu, arra akartalak megk�rni, hogy mes�ld m�r el, kivel milyen kapcsolatban voltam! – Sophie elmosolyodott a k�r�s hallat�n, �s egy k�lt�ri padhoz vezette a l�nyt.
- Kivel kezdjem?
- Chase-szel! – v�gta r� Vic, szem�ben t�z �gett.
- Oh, h�t szerintem arra magadt�l is r�j�tt�l –vigyorgott Sophie.
- Ja, csak m�s sz�j�b�l is akartam hallani, milyen j� pasim volt –nevetett Victoria. –Ok�, tov�bb… Dr. Carter?
- Nem t’om, nem ismertem �t ezel�tt.
- Mi el�tt? Hogy megismerted? – Sophie b�lintott. – �gy szokott ez lenni… Tov�bb. Draco? H�, azt a rip�k�t tuti nem cs�ptem…
- Meglehet… Akkor csak megj�tszottad magad?
- Nem tudom, neked k�ne eml�kezned, nem nekem… Ki az ott? – Vic hirtelen egy, a birtok hat�r�n k�v�l es� bokorra ford�totta tekintet�t.
- ���… �n senkit se l�tok. J�l vagy?
Pet�fi S�ndor az utols� pillanatban tette l�thatatlann� mag�t. M�r egy ideje a bokor m�g� rejt�zve hallgatta a l�nyok besz�lget�s�t, azon tanakodott, melyik�k �rz�s�t vegye el. V�g�l �gy d�nt�tt, feldob egy p�nz�rm�t. Victoria a rep�l� �rm�re figyelt fel, S�ndor figyelm�t a rejt�z�s k�t�tte le, a f�ld�n elgurul� p�nzt elvesztette szem el�l.
- A Sors akarata – gondolta mag�ban, �s mindk�t l�nyt megc�lozta. – Exsensus! – mormolta el k�tszer.
- M�r m�r ne lenn�k j�l? – v�laszolt Vic Sophienak. – Tov�bb. Piton?
- Ir�nta �gy eml�kszem k�z�mb�s volt�l.
- Ja, most se �rzek semmit.
- Nem csoda, �n se… Tov�bb?
- Lilly.
- Semmi.
- Pont, mint most. Sophie Davis?
- Az �n vagyok…
- Ja, t�nyleg.
- Engem szerett�l. �s �n is szerettelek t�ged.
- M�lt id�ben?
- �h, azt hiszem – gondolkodott el Sophie.
- Nem baj, �n se �rzek ir�ntad semmit – vont v�llat Vic. – Van m�g valaki fontos?
- Igaz�b�l senki se fontos.
- Aha… Megy�nk kaj�lni?
- Ok.

A konyh�ban Draco �s Chase fogadta �ket.
- Na, cica, elm�lt m�r az a fura �rz�sed? – k�rdezte a fics�r.
- Semmilyen fura �rz�sem nincs m�r.
- Akkor ok�.
- Vicky, hogy �rzed magad? – l�pett hozz� Chase.
- Sehogy.
- Sehogy?
- J�, igaz�b�l nyomor�s�gosan �rzem magam, nem tudom elhinni, hogy az �let ilyen sz�rny�, folyamatosan keser� gondolatok j�rnak a fejemben, de emellett k�l�n�s �r�m j�rja �t a lelkem, ami�rt veletek lehetek, mivel szeretlek titeket, m�g t�ged is, rip�kd�k�, b�r ideges�tesz, de m�gis boldogs�g veled lenni, pl�ne a t�bbiekkel, n�lk�letek mintha hi�nyozna valami az �letemb�l…
- T�nyleg? – Chase meglep�d�tt ezen a hirtelen �rzelemnyilv�n�t�son.
- Dehogy, csak sz�vatlak titeket. Mondom, hogy sehogy se vagyok.
- �rthet�, �n is olyan �resnek �rzem magam. M�r ha ez azt jelenti, hogy semmit se �rzek – b�lintott Sophie.
- Csajok, mi van veletek? – n�zett r�juk �rtetlen�l Draco.
- Lehet, hogy ez ugyanaz, mint ami Lillyvel volt – s�gta Chase.
- Ne – ny�g�tt fel a mardek�ros.
- Bevissz�k �ket Dr. House-hoz – mondta halkan Robert, mik�zben a l�nyok a kajak�sz�t�ssel voltak elfoglalva.
- Ok�. H�, van kedvetek ben�zni a k�rh�zba? – k�rdezte Draco.
- Nincs – �rkezett a cseppet sem meglep� v�lasz.
- Majd �n – vette �t az ir�ny�t�st Chase. - Van kedvetek itthon maradni?
- Nincs.
- Akkor megy�nk! – Robert m�r k�zen is fogta Vicet, �s elhoppan�lt vele. Draco k�vette a p�ld�j�t Sophie-val.
- V�rj itt vel�k, am�g �n el�ker�tem Greget – tan�csolta Robert, �s a h�res orvos keres�s�re indult.
Nem telt el egy perc, �s megtal�lta House-t egy szupermodell k�rterme el�tt.
- Dr. House!
- Mi van? – n�zett r� mogorv�n a biceb�ca.
- Van egy kis probl�ma Victoria Silverrel �s…
- Hogy kivel? – h�zta fel a szem�ld�k�t Greg.
- A p�ciense volt az elm�lt napokban – magyar�zta Chase. House csak m�g magasabbra h�zta szem�ld�k�t. – Eml�kezet kies�se van, de valami fura fajta – House m�r a sz�j�t is elt�totta. – A tal�rj�b�l n�ha kil�g a halv�nyr�zsasz�n melltart�p�ntja.
- Mi�rt nem ezzel kezdte? M�r eml�kszem, ki az. V�llalom az esetet!
- Nem is �rdekli, mi a probl�ma?
- Megkedveltem azt a l�nyt…
- Nem is besz�lt vele, csak p�r sz�t!
- Egy sz�val se mondtam, hogy a lelke tetszik. Sz�p szeme van.
- Oh, az igaz - mosolygott Chase, a l�nyok fel� vezetve a s�nta dokit.
- Csak k�r, hogy visel rajtuk melltart�t…
- Oh, Dr. House! De �r�l�k, hogy l�tom! – k�sz�nt r� messzir�l Vic.
- �n ugyan nem �r�l�k – motyogta Sophie.
- �n se, ez csak egy sz�fordulat volt…
- Hello h�lgyek, f�radjanak be abba a k�rterembe!
- Minek? – k�rdezte rezzen�stelen arccal Vicky.
- Mert mi�rt ne? – t�rta fel az ajt�t Greg.
- Na j� – Sophie bement, mag�val vonszolva eml�k �s �rzelemmentes bar�tn�j�t.
- Pasik kint maradnak, p�l�kat a f�ldre! – hangzott a parancssz�, majd House becsukta maga m�g�tt az ajt�t.
- A p�l�kat a f�ldre az ugye nem nek�nk sz�lt? – n�zett Chase-re zavart k�ppel Draco.
- Nem hiszem.

P�r perc eltelt�vel House vigyorogva l�pett ki a k�rteremb�l.
- Meg van a gy�gym�d? – k�rdezte rem�nykedve Robert.
- Tegyenek j� sok kem�ny�t�t a v�zbe, �s akkor hordhatatlanok lesznek a melltart�k.
Draco �s Chase d�bbenten n�zett az orvosra.
- �s ez mi�rt seg�t? – k�rdezte v�g�l Malfoy.
- Izgat�bb l�tv�nyt fognak ny�jtani a l�nyok. Ha m�r a bels�j�k�n nem tudunk seg�teni… - Greg tov�bbi magyar�zat n�lk�l elbotork�lt.
- Sz�val ennyi? T�bb� nincs �rz�s�k? – sz�lt meg�tk�zten Draco.
A k�rterem ajtaja felt�rult, �s kil�pett rajta a k�t l�ny.
- Semmi bajom ezzel a vil�ggal. B�r igaz�b�l �r�m�t se lelek benne – magyar�zta unottan Sophie. – Hogy akkor el akarok-e menni? Azt nem mondan�m. Semmi kedvem hozz�. De m�shoz sincs.
- Ez meg kihez besz�l? – k�rdezte Draco.
- Nem igaz�n �rdekel – vont v�llat Vic.
- Joe, mi�rt akarod annyira, hogy veled tartsak a t�lvil�gra? – k�rdezte Sophie. – Hogy mit �rzek a k�rd�ssel kapcsolatban? Semmit.
- Milyen Joe? – n�zett bar�tn�j�re Malfoy.
- Joe Black. Nem, nem �rzem �gy, hogy zavarna, ha meghaln�k. Semmir�l se �rzem �gy, hogy zavarna – v�laszolgatott egykedv�en a l�thatatlan �s hallhatatlan alaknak Sophie, majd egyszer csak holtan esett �ssze.
- MI A?! – ord�tott fel Draco, �s a l�nyhoz ugrott.
- Meghalt – jegyezte meg �res tekintettel Vic.
- Mi a franc t�rt�nt? – Chase is teljesen ki volt borulva.
- A hal�llal dum�lt, �s mondta, hogy nem zavarja, ha meghal. H�t gondolom a hal�l �gy d�nt�tt, akkor mi�rt ne halna meg – magyar�zta Vic, �s el�var�zsolt a zseb�b�l egy k�r�mreszel�t.
Draco Sophie test�re borulva zokogott, a k�r�l�tt�k l�v� boszork�k �s var�zsl�k mind �rtetlen�l figyelt�k a jelenetet.
- Menj�nk innen – l�pett oda hozz� Chase, �s fel�ll�totta a fi�t.
- Ki a fene �ztatott el �gy? – hallatszott egy ny�sz�rg�s.
- Sophie! H�t �lsz? – t�rdelt le ism�t Draco.
- Nan� hogy �lek – �lt fel a l�ny.
- De ez hogy lehet? – n�zett r� �rtetlenkedve Chase.
- Kit �rdekel? – reszelgette nyugodtan a k�rmeit Vic.
- H�nyadika van?
- December nyolcadika –adta meg a v�laszt Draco.
-Hehe. Az vicces… A legutols� eml�kem az, hogy Roxie-�kkal ann�l a l�pn�l vagyunk…
-Roxie-val? –Draco arc�r�l elt�nt az az �r�m, amit szerelme �letben marad�sa csalt r�.
-Igen. �gy gondolom kiesett egy-k�t h�nap…
- Roxie meghalt – suttogta Malfoy.
- Micsoda? Nem, az nem lehet! Eml�kszem, hogy �l, Vicky �s Fred mentette meg! – Sophie k�ts�gbeesetten n�zett Vicre. – T�nyleg, hol van Fred?
- � is meghalt – Draco szem�ben �jra felt�ntek a k�nnyek.
- NEEE! – vis�tott fel Sophie.
- Te szomor� vagy emiatt? – Chase elmosolyodott.
- Igen! Mi olyan vicces ebben? Egy�ltal�n mit keresel itt? A KMD-ben lenne a helyed, m�r ha az vagy, akinek gondollak…
- Hmm… visszat�rtek az �rz�sei, de elveszett egy csom� eml�ke – foglalta �ssze Robert.
- �llati izgi – jegyezte meg Vic, k�rmeit szeml�lgetve.
- Draco, mi t�rt�nt ott ann�l a l�pn�l? – �rdekl�d�tt Chase.
- Oh, el�g sok minden… Majdnem meghalt Roxie, felt�nt Tudjukki is, meg�lte Sophie-t, csak a med�l megmentette…
- Kett�szakadt a lelke, az egyik fel�t mag�ba z�rta a med�l, a m�sik Sophie-ban maradt. Most meghalt az a l�lekdarabka, amelyiknek egy�bk�nt nem voltak �rz�sei, �s �gy �tvehette a hely�t a med�lban lakoz�, amelyik viszont nem tudja, mi t�rt�nt az�ta, hogy a med�l rabja lett – dar�lta le Vic, egy lila k�r�mlakkot el�h�zva.
- Ezt meg honnan veszed? – a t�bbiek mind �rtetlen�l n�ztek r�.
- Nem tudom, de nem is �rdekel…
- Egy�ltal�n, hol a fen�ben vagyunk? – k�rdezte idegesen a sz�kes�g. – �s m�g egyszer k�rdezem, te, hogy ker�lsz ide? – fordult oda Chasehez.

- H�t…

- Tudom, hogy egyszer sm�roltatok… de egy�ltal�n nem �rdekel – sz�lalt meg hirtelen Vicky.

- Eml�kszel? – n�zett r� kiss� szomor�an Robert.

A l�ny v�lasz k�pen csak megr�ntotta a v�ll�t.

- Na, a rosszra eml�kszik, a j�ra nem… jellemz� – morogta Chase.

- Olyan b�d�s van itt, nem megy�nk ink�bb haza? – �rdekl�d�tt Sophie.

- J� �tlet – megfogt�k egym�s kez�t �s a Malfoy-k�ri�ba hoppon�ltak.

- Hol vagyunk? Ez nem is a f�hadisz�ll�s! Olyan ez, mint valami hal�lfal� lak�s.

- K�sz – sziszegte Draco.

- T�nyleg nem eml�kszel semmire sem? – s�hajtott Chase.

- �rdekel ez valakit? – huppant le a d�v�nyra Vicky k�rm�t lakkozni.

- M�g a tegnap… a tegnap �jszak�ra sem? – v�r�s�d�tt el a mardek�ros fi�.

- Mi�rt, mi t�rt�nt tegnap �jszaka? – n�zett r� �rdekl�d�en Sophie.

- �regem, el�gg� sz�gyen, hogy nem eml�kszik a n�d… pedig �n m�g hallottam is – vigyorodott el Robert.

- Fogd m�r be! – mosolyodott el Malfoy.

- Igen Draco, m�g, M�G! – nevetett Chase.

- Mekkora egy bunk� vagy, semmit sem v�ltozt�l! – csattant fel Sophie – Hol van a n�v�rem?

- Megha… most �pp Dumbledore adott neki feladatot – Draco okosabbnak l�tta elhallgatni a val�s�got bar�tn�je el�l.

- Melyik szob�ban szoktunk aludni Vic? – fordult oda bar�tn�j�hez Sophie.

- �n ugyan nem fekszem veled egy hever�n. Azzal – frissen lakkozott kez�vel Dracora mutatott – alszol egy �gyban.

- Az emeleten a m�sodik szoba jobbra a mienk.

- Azt hiszem lepihenek – azzal felv�gt�zott a fels� szintre.

- Izgalmas nap… az �n bar�tn�mnek �rz�sei �s eml�kei sincsenek, a tiednek meg csak k�t h�nap maradt ki… szorgalmasak voltunk – Robert egy k�nyszeredett mosolyt er�ltetett az arc�ra.

- Nekem mondod? Tegnap m�g minden rendben volt Sophie-val, erre meg…

- Jaj, te szeg�ny, mi az, nem volt el�g a tegnapi? – vigyorgott kaj�nul Robert.

- A j�b�l sosem el�g – kacsintott v�laszk�nt Draco.

- Micsoda primit�v bag�zs – Vic felszegett fejjel t�vozott a saj�t szob�j�ba.

*

Marta meggy�t�rt arccal szaladt a kietlen �ton, le a V�rb�l, egyenesen a Moszkva t�r fel�.

- Meg kell szereznem azt a nyamvadt jogart, akkor Voldemort nem fog k�telkedni bennem – gondolta. Siker�lt egy hatalmas m�gi�val �titatott t�rgyra bukkannia, ami nincs is t�le annyira messze, csak a Parlamentbe kell bejutnia, �s onnan nyert �gye lesz. Magyarorsz�g kir�lyainak jogar�t iszl�m var�zstud�k k�sz�tett�k, el�g er�s m�gi�t ruh�zva annak gazd�j�ra, ez magyar�zat arra, hogy egy-egy m�gi�t nem lebecs�l� uralkod� mi�rt tudta az akarat�t oly egyszer�en �rv�nyes�teni a n�p�n.

            K�s� d�lut�n l�v�n a Moszkva t�r tele volt fiatalokkal, id�sebbekkel, akik a kar�csonyi v�s�r bodeg�it szeml�lgett�k, �gy Mart�nak fel sem t�nt az �t k�vet� alak. Gyorsan lesietett a mozg�l�pcs�n a metr�hoz, �s ott eg�szen a Kossuth t�rig utazott. A feje tele volt az aznapi k�nz�ssal �s Nagy ur�val val� tal�lkoz�ssal, �gy nem is foglalkozott a t�bbi emberrel, pedig gondja lehetett volna r�… nem csak egyvalaki k�vette a n�t az orsz�gh�z fel�.

            Egy-k�t kab�t alatt elk�vetett var�zslattal k�nnyed�n �tjutott a biztons�gi szolg�lat emberein, majd a Korona, a Jogar �s az Orsz�galma fel� vette az ir�nyt. Ismerte a j�r�st, m�r kor�bban is j�rt Magyarhon Parlamentj�ben. Mikor v�gre megpillantotta a h�n �h�tott t�rgyat, el�kapta a p�lc�j�t, �s el�sz�r a biztons�gi berendez�st blokkolta, majd ut�na mugli riaszt�val l�tta el a szob�t.

- Colloportus – intett az egyik ajt�ra a p�lc�j�val – Collop… - de a sz� fennakadt, mert megpillantott valami borzalmasat. – Adava Kedavra! – ki�ltotta a n� haboz�s n�lk�l. Az er�s szint� m�gi�t�l hossz�, barna haja meglobbant. A szeme sark�b�l l�tta, hogy a jogar feje �s a korona keresztp�ntj�nak filigr�nd�sze felizzik.

- Nem tanulta meg a kish�lgy az iskol�ban, hogy halottak ellen mit sem �r ez az �tok? – k�rdezte kiss� nyekeregve II. Ramszesz f�ra�. Marta biztos elnevette volna mag�t a m�mia le-letekeredett gyolcsainak l�tv�ny�t�l, ha nem ijedt volna meg annyira, hogy m�g egy mosolyra sem futotta t�le eme sz�nalmas l�tv�nyt�l.

- Avada…

- A S�t�t Nagy�r nem szereti a kett�s �gyn�k�ket.

- Nem vagyok…

- L�tom a hitv�ny kis fejedben, hogy v�ded a sz�nalmas bar�taidat! – ha a m�mi�k tudnak k�r�rvend�en vigyorogni, akkor II. Ramszesz biztos azt produk�lta.

Term�szetellenes gyorsas�ggal siklott az ijedts�gt�l dermedt n� el�, majd a nyaka k�r� kulcsolta a kez�t.

- �t�tt az utols� �r�d, �r�kre szarkof�g al� duglak!

Annyira szor�totta a n�t, hogy annak m�g egy sik�t�sra sem futotta, egy utols�t m�g pislogott, majd kihullt �lettelen kez�b�l a p�lc�ja. II. Ramszesz kegyetlen�l elengedte Martat, �s a f�ldre l�kte, majd leguggolt mell� �s egy cs�kot lehelt �ldozatja ajk�ra.

Marta teste felizzott, majd mumifik�l�dott. Ramszesz el�gedetten n�zte �ldozat�t, majd felt�rte a vitrint, �s kiemelte onnan a jogart.

- Ez m�g j�l j�het annak a Voldemortnak vagy kinek – gondolta, majd hirtelen hamuv� omlott �ssze �s kih�mp�lyg�tt a Parlamentb�l, mint aki j�l v�gezte dolg�t.

            Szerencs�j�re vagy nem, ki tudja, �m akkor �rt oda Bance a terembe, amikor m�r csak a halott Marta fek�dt ott. A l�ny �ltal fel�ll�tott b�b�jok semmiv� oszlottak, a riaszt� hangja oly er�sen s�polt fel, hogy a fi�nak eltorzult az arca.

- A m�mia cs�kja – suttogta ijedten, majd felkapta a gyolcsokkal �tk�t�tt l�ny �lettelen test�t �s elhoppon�lt vele.

*

- �gy �r�l�k, hogy megint minden a r�gi – pihent Piton mez�telen fels�test�n Lilly.

- Nekem mondod? Alig v�rom m�r, hogy abban az �j szerel�sedben l�ssalak – vigyorgott kaj�nul a f�rfi.

- A mikul�sos-harisnyatart�s-pomponos egy�ttesemre gondolsz? – csillant fel Charnelle szeme. – Honnan tudsz te arr�l?

- L�ttam a szekr�nyben, amikor �tk�lt�ztettem magunkat ide – s�t�tte le a tekintet�t Perselus.

- De �gy nem fogsz meglep�dni!

- Az nem baj… s�t, megtenn�d nekem, hogy divatbemutat�t tartasz? El�sz�r feh�rnem�ben, azut�n an�lk�l!

*

Draco hirtelen fel�lt az �gyban, majd se sz�, se besz�d elszaladt Chase szob�j�hoz, ahov� kopog�s n�lk�l berontott.

- Van egy tervem! – Robert csendben n�zte, ahogy bar�tn�je a fal fel� fordulva alszik.

- Pssszt! – sziszegte a j�k�p� gy�gy�t�. Fel�llt, �s kisietett a folyos�ra. – Most mond? Rosszat �lmodt�l?

- Haha, marha vicces! Az �tletem egyszer�, besz�lek azzal a Joe Blackkel, �s r�veszem, hogy adja vissza a bar�tn�m eml�keit.

- Besz�lni akarsz a hal�llal? – vonta fel a szem�ld�k�t k�tkedve Robert.

- Nincs m�s v�laszt�som!

- �regem, te azt�n szerelmes lehetsz – mosolyodott el Chase.

- Tudsz nekem seg�teni?

- �n nem, de tal�n Perselus… ha j�l tudom, � b�jitalf�z� mester, igaz?

- Igen, de mi�rt?

- Az �l�hal�l eszenci�j�val p�r percre tudlak sz�m�zni a hal�lba…

- Mi az, hogy csak p�r percre? – csattant fel a fi�.

- Az�rt, mert a defibrill�l�sra rendelkez�sre �ll� id� rendk�v�l r�vid, mert minden egyes

defibrill�l�s n�lk�l eltelt percben t�z sz�zal�kkal cs�kken a beteg t�l�l�si es�lye.

A ritmuszavar fell�pt�t�l sz�m�tott �t percen bel�l m�g val�sz�n�leg maradand�

k�rosod�s n�lk�l visszaford�that� a folyamat, t�z perc eltelte ut�n azonban a

t�l�l�s es�lye minim�lis – dar�lta a lexik�lis tud�s�t Robert.

- Aha – b�lintott �rtetlen�l Draco. – Akkor mennyi id�m lesz?

- Maximum, hangs�lyozom maximum k�t perced!

- Az nagyon kev�s!

- Megz�pult aggyal akarsz tov�bbiakban lenni? Mert, hogy az nem �let, az tuti! El�gszer l�ttam m�r ilyet…

- Ink�bb keress�k meg Piton professzort! – azzal elszaladt a keleti sz�rnyba. – Mellesleg az �l�hal�l eszenci�ja nem csak tetszhalott� v�ltoztat?

- Hozz� kell adni egy grammal t�bb aszfod�loszgy�keret – loholt ut�na Chase.

- Tan�r �r! – rontott be a szob�ba Draco. – Tud adni nekem… - a sz� is benn akadt a fi�ban, mert csak most vette �szre, hogy a f�rfi �ppen f�lmeztelen�l fekszik az �gyon, �s rajta k�jesen tr�nol Lilly. – �hm… eln�z�st – pirult el a fi�, s gyorsan becsukta az ajt�t.

- Lehet nem �rtana, ha megtanuln�l kopogni – kacsintott Robert.

F�l percet kellett v�rniuk, mire a morcos arc� Perselus kicammogott egy n�i k�nt�sben.

- Nem vicces, Lilly�! – sz�lt a fuldokl� Chase-re. – Rem�lem t�nyleg fontos mondand�tok van, mert legkedvesebb elfoglalts�gomban zavartatok meg!

- Most ker�lt volna el� a sz�r�s bilincs �s az ostor? – pr�b�lt komoly k�pet v�gni Robert.

- Igaz�b�l… mivel a professzor �rn�l tudom, hogy mindig van mindenf�le f�zetb�l, ez�rt �l�hal�l eszenci�t szeretn�k k�rni!

- Hozom – morogta, s �jra elt�nt a szob�j�ban. Am�g az ajt�t nyitotta, egy macska szaladt ki a r�s k�z�tt.

- Teszk�, gyere vissza! – hallott�k Lilly hangj�t.

- Tess�k! – Draco kez�be nyomott egy �vegcs�t, fekete l�ttyel tele. – Ma m�r nem leszek el�rhet� senki sz�m�ra! – azzal a fiatalok orr�ra csapta az ajt�t.

- Mi�rt kellett nekik az a b�jital? – Lilly hangfoszl�nya sz�r�d�tt �t a falon.

- Kit �rdekel? – j�tt a felelet.

- Engem!

- Nem foglalkozhatn�nk ezzel k�s�bb?

- Mi van, ha h�lyes�get csin�lnak?

- Majd r��r�nk ezzel k�s�bb foglalkozni, van jobb dolgunk is! – Lilly k�jes sikoly�t hallva, a k�t fi� gyorsan a nappali fel� vette az ir�nyt.

- Egy cs�ppet sem �rdekel az ex-b�jitaltan tan�rom nemi �lete! – motyogta maga el� Draco.

- Meg tudom �rteni… az �ri�sdenev�rt �n se k�v�ntam meg – vigyorgott Chase.

- Mondjuk az a Charnelle egy j� n�, nem is �rtem mit kom�l Pitonban…

- Invito aszfod�loszgy�k�r �s m�rleg! – p�ccintett a p�lc�j�val Chase. Amint megjelent a k�t dolog, Robert nekil�tott a munk�nak. Apr� darabra morzsolta a hozz�val�t, �s hal�lpontosan kim�rte a m�rlegen.

- �regem, az�rt tudd, hogy b�szke vagyok r�d! – mosolyodott el Chase, amikor kit�lt�tte egy kis poh�rba az esszenci�t �s hozz�keverte az egy gramm gy�keret. – Invito ellensz�rum! – s m�r ott tartott a kez�ben egy ez�st�sen csillog� folyad�kot.

- Kicsit izgulok! Prosit! – azzal lehajtotta a f�zetet, majd hirtelen elter�lt a kanap�n.

Draco amikor �jra felnyitotta a szem�t, egy k�d�s, kietlen helyen tal�lta mag�t. El�sz�r nem l�tott senkit, majd a messzib�l kezdte kivenni egy feketeruh�s f�rfi alakj�t.

- Joe Black? – k�rdezte rem�nykedve.

- Draco Malfoy? Csak nem k�vetni szeretn�d a sz�leidet?

- Nem, k�sz�n�m! – a fi� arc�ra ki�lt a m�la undor.

- Nem vagy fenn a list�mon – vett el� egy pergament a Hal�l.

- M�g szerencse! Az�rt j�ttem, hogy visszaadd a bar�tn�m eml�keit!

- �h, mily csod�latos dolog a szerelem – mosolyodott el Joe Black. R�miszt� dolog mosolyogni l�tni a hal�lt.

- Nincs sok id�m!

- Meghiszem azt…

- K�rlek! – kezdett el rim�nkodni az ifj� Malfoy fi�.

- Na j�… megteszem. Egy felt�tellel!

- Mi az? – n�zett r� moh�n Draco.

- II. Ramszesz illetve Petrovics S�ndor a hal�loz�si list�m els� hely�n van, m�r �vsz�zadok �ta… nem kapok fizet�semel�st, ha �ket nem juttatom tov�bb! Valamelyiket hozd el nekem, �s cser�be a kis bar�tn�d eml�keit visszaszerzem neked a f�n�k�mt�l!

- �ll az alku! �s… Victoria Sil…

- Az�rt a l�ny�rt nem tehetek semmit sem.

- Nagy k�r – morogta Malfoy.

- Legk�zelebb, ha j�ssz, hozd magaddal Sophie Davist is, �s akkor majd megejtj�k az aktust – kacsintott Joe Black.

- Hogyne… alig v�rom! – a k�vetkez� pillanatban �gy �rezte mag�t, mintha valaki gyomron bokszolta volna.

- J�l vagy? – hajolt f�l� Dr. Chase. – A pupill�d norm�lisan reag�l a f�nyre.

- T�l�ltem – mondta kiss� kapkodva a leveg�t Draco.

- �s, visszaszerezted? M�rmint Sophie eml�keit?

- Alkut k�t�ttem a Hal�llal.

- Tess�k?

- Meg kell �ln�m valami Petrovics ak�rkit vagy II. Ramszeszt… de ha j�l tudom, az ut�bbi m�r el�g r�g�ta m�mia.

- H�t, �gy t�nik m�gsem. Most pedig, h�z�s fel a szob�dba, �s fek�dj le, de vill�m gyorsan, mert ez a kis s�ta igen f�raszt� volt neked! �n meg leizzadtam k�zben, mint a l�! – vigyorodott el Chase. – Sz�val, k�rd meg a dr�gal�t�s bar�tn�det, hogy engeszteljen ki – kacsintott. – �n addig is bekukkantok Vichez! – azzal fak�pn�l hagyta Dracot.

A l�ny aludt, vagy csak �gy csin�lt, mint aki az �lmok nirv�n�j�n kergeti a lepk�ket, mindenesetre Robert cs�ndben le�lt Vicky �gya sz�l�re. N�zte azt a kedves, sz�p arcot, amit nem is oly r�g m�g b�rmikor megcs�kolhatott.

- Mi�rt azt veszik el t�lem, amit a legjobban szeretek? – gondolta k�ts�gbeesetten.

T�z perc gy�ny�rk�d�s ut�n n�m�n fel�llt, �s elkezdett levetk�zni, hogy ut�na elmenjen zuhanyozni.

- Jesszusom! Szat�r! H�zz�l innen, k�l�nben meg�tkozlak! – kelt fel k�cos hajjal Vic.

- De hiszen csak a p�l�mat vettem le… l�tt�l �gy m�r vagy ezerszer! – cs�v�lta a fej�t lemond�an Robert.

- T�nyleg? – csillant fel Vic szeme.

- Igen. Szeretn�l m�st is l�tni? – mosolyodott el huncutul Chase.

- Nan�. Azt, hogy kih�zol a szob�mb�l olyan sz�lsebesen, ahogy csak tudsz! – kiab�lt r� a l�ny. A szexi orvosnak nem volt m�s v�laszt�sa, mintsem, hogy megad�an a f�rd�szob�ba menek�lj�n. Nem fogja mag�ra hagyni a l�nyt, vele marad, am�g csak kell!

            Draco f�radtan huppant le kedvese mell� az �gyba.

- Sok minden megv�ltozott az�ta, ami�ta utolj�ra l�ttalak – motyogta Sophie. – Kicsit furcsa, hogy nem Viccel alszom.

- Maradjunk annyiban, hogy tegnap este nem ezt mondtad.

- Jaj, nem megb�ntani akarlak, meg ilyenek, csak �rdekes… mintha egy m�ly �lomb�l �bredtem volna fel.

- Aha.

- Az �rz�seim mit sem v�ltoztak ir�ntad – n�zett r� t�zes tekintettel a sz�kes�g.

- Ugyan�gy mit �rzel, mint amire nem eml�kszel? – vonta fel a szem�ld�k�t Draco.

- Azt nem tudom, hogy mi volt tegnap, b�r vannak sejt�seim, de azt tudom, hogy szeretlek! – szenved�lyesen megcs�kolta a fi�t, majd �t�lelt�k egym�st �s m�ly �lomba mer�ltek.

� Kritik�k �